185938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,5-diaril- 1H-imidazol- 2-alfa-polihalogén-alkil- metánamin-származékok és ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 185 938 2 I. táblázat (folytatás) Ve­gyület száma R> Az (I) általános képletben r2 r3 r4 r5 r6 Op. °C Ter­melés, °/ /o 5. 4—CH3OC6H4-- 4—CH3OC6H4--cf3-cf3-ch3— H 152-53 69 6. 4—FC6H4— 4—FC6H4 cf3—' cf3-CH— H 138-40 65 7. 4—CH3C6H4 4—CH3C6H4— cf3-cf3-H H 135-36 43 8. 4—C1C6H4— 4—CIC6H4— cf3 cf3-H H 145-47 45 9. c6h5 c6H5 cf3-cf3 H H 127-30 25 10. 4CH3OC6H4— 4—CH3OC6H4—-cf3-H H H 152-54 31 11. 4 FC6H4 4—CH3SC6H4—- CF3-cf3-H H 150-52 28 12. 4—FC6H4— 4 FC6H4 cf3-cf2h— H H 146 12 13. 4—FC6H4— 4—FC6H4 cf3-cf2ci— ch3 H olaj* 12 14. 4—FC6H4— 4—CH3SOC6H4 cf3-cf3— H H 232,5-234,5 25 15. 4 FC6H4 4—CH3S02C6H, * cf3-cf3-H H 211,5-213 77 * Tömegspektrum, m/e: számított: 451 (a C19Ha3ClF1N képlet alapján) talált: 451 A fenti táblázatban szereplő 11. számú vegyület előállítása a következőképpen történik: 4-(4-Fluor­-fenil)-5-(4-metiltio-fenil)-alfa,alfa-bisz(trifluor­­-metil)-imidazol-2-metil-amin 30 ml 1,6 M (0,048 mól) hexános n-butil-lítium-oldatot nitrogén gáz­légkörben hozzácsepegtettünk 10,0 g (0,028 mól) 1 -( 1 -etoxi-etil)-4-(4-fluor-fenil)-5-(4-metiltio-fenil)­­-lH-imidazol és 3,9 g (0,0336 mól) N,N,N',N'­­tetrametil-etilén-diamin 150 ml tetrahidrofuránnal készült, —78 °C hőmérsékletű oldatához. A reak­­cióelegyet 15 percig kevertük — 78 °C-on, majd 11,0 g (0,046 mól) N-(trimetil-szilil)-hexafluor-aceton­­-imint csepegtettünk hozzá ezen a hőmérsékleten. A reakcióelegyet 1 órán át kevertük —78 °C-on, majd hagytuk, hogy 0 °C-ra melegedjen fel. 100 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot csepegtettünk hozzá, s közben hagytuk, hogy az elegy szobahőmérsékletre melegedjen fel. A szerves fázist elválasztottuk, és az oldószert vákuumban lepároltuk. A maradékhoz 100 ml 2n sósav-oldatot és 200 ml etanolt adtunk, s az eíegyet egy éjszakán át kevertük szobahőmérsékleten. Ezután az etanolt vákuumban lepároltuk, a vizes maradékot éterrel extraháltuk, az éteres extraktumokat vízzel mostuk és vízmentes magnézium-szulfáton1 szárítottuk. Az éteres oldatot csökkentett nyomáson bepároltuk, a visszamaradó olajat száraz szilikagéllel töltött osz­lopra vittük fel. A terméket hexán és etil-acetát 1:1 arányú elegyével eluáltuk, az oldószert vákuumban lepároltuk, és a maradékot 1-klór-butánból kristá­lyosítottuk. 3,6 g (28%) 4-(4-fluor-fenil)-5-(4-metiltio-fenil)--alfa,alfa-bisz(trifluor-metil)-imidazol-2-metil­­-amint kaptunk színtelen kristályok alakjában, op. 150-152 °C. Analízis a C19H14N3F7S képlet alapján: számított: C 50,8%, H 3,12%, N 9,4%; talált: C 51,1%, H 3,1%, N 9,6%. Infravörös spektrum: 3300 cm 1 (NH2-csoport). NMR-spektrom ö-értékek: 2,2 (szingulett, 3H, —CH3); 3,0 (szingulett, 2H,—NH2); 6,8-7,7 (multiplett, 8H, aromás gyűrű protonjai). Az (I) általános képletű vegyületeket felhasznál- 20 hatjuk az izületi gyulladás kezelésére, minden olyan módon, amely lehetővé teszi, hogy a hatóanyag az emlősállat vagy ember szervezetében érintkezésbe kerüljön azzal a hellyel, ahol a hatást kifejti. A ve­­gjiileteket a gyógyszerkészítményeknél szokásos 25 bármilyen módon adagolhatjuk, akár egyetlen ha­tóanyagként, akár más hatóanyagokkal kombi­nálva. Az (I) általános képletű vegyületeket önmaguk­ban is beadhatjuk, többnyire azonban a gyógyszer- 30 készítésnél szokásos vivőanyaggal/anyagokkal együtt adjuk be. A vivőanyagot a szokásos gyógy­szertechnológiai gyakorlat alapján választjuk ki. Az alkalmazott dózis természetesen olyan ismert tényezőktől függ, mint amilyen a szóban forgó ve- 35 gyület farmakodinamikai jellemzője, a beadás módja, a kezelt személy életkora, testsúlya és egész­ségi állapota, a kezelni kívánt tünetek természete és súlyossága, az esetleges párhuzamos kezelés fajtája, a kezelés gyakorisága, valamint az elérni kívánt 40 hatás. A hatóanyagból a napi dózis rendszerint 0,05-40 mg/kg testsúly. Általában a napi dózis 0,1-20, célszerűen 0,2-10 mg/kg, amelyet vagy 2-4 részletben adunk be, vagy pedig nyújtott hatású gyógyszerkészítmény alakjában adagoljuk a kívánt 45 eredmények elérésére. A belsőleg beadható gyógyszerkészítmények minden egysége 1,0-500 mg hatóanyagot tartalmaz általában. A hatóanyag ezekben a gyógyszerkészít­ményekben rendszerint ezek súlyának 0,5-95%-át 50 képezi. A hatóanyagot orálisan szilárd gyógyszerkészít­mények - például kapszulák, tabletták, porok - vf gy folyékony gyógyszerkészítmények - például el xírek, szirupok és szuszpenziók - alakjában ad- 55 hatjuk be. A vegyületeket parenterálisan is bead­hatjuk, steril cseppfolyós gyógyszerkészítmények I allkjában. I A zselatinkapszulák a hatóanyag mellett porított vivőanyagokat, például laktózt, szacharózt, manni- 60 tót, keményítőt, cellulóz-származékokat, magnézi­­um-sztearátot, sztearinsavat stb. tartalmaznak. Hasonló hígítószerek alkalmazásával készíthetünk tablettákat. Mind a tabletták, mind pedig a kapszu­lák nyújtott hatásúak is lehetnek, amelyek több óra 65 alatt folyamatosan adják le a hatóanyagot. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom