185926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem-szteroid gyulladásgátló szerek vízoldható származékainak és ilyen származékokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
185.926 A találmány nem-sstoróid gyulladásgátló szerek vizoldható származékainak és ilyen származékokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonatkozik. A nem-szterold gyulladásgátló szereket egyre elterjedtebben használják a klinikai gyakorlatban mozgásszervei degenerativ megbetegedések, gyulladásos izületi megbetegedések, illetve gyulladásos mozgásszervi bajok gyógykezelésére. A hatóanyagokat kémiai jellegük szerint osztályozzak a szakirodalomban. A vegyiiletek hidrofob /lipofil/ jellegűek, nem vizoldhatóak. A nem-szteroid gyulladásgátló szerek legrégebbi képviselői a szalicilaav-származékok, az újabbak a következő hatóanyagok: antranllsav-s zármáz ékok; indol-szár máz ékok; naftalin-azár máz ékok; ar i1kar b on s a v a k. A vízben nem oldható alapvegyületek egyes származékai alkáli kus oldatban gyors bomlást szenvednek. A nem-szteroid gyulladásgátló szereket általában tabletta, kaj.)szula; szirup, per os adagolva vagy esetleg kupalakban alkalmazzak a különböző megbetegedések gyógyítására a belgyógyászatban, rheumatológia, bőrgyógyászat, fogászat, szemészet, sebészet, szülészet stb. területen. A széleskörű gyógyászati alkalmazás folytán szükségessé vált a mellékhatások csökkentésére egyrészt intestinosolvens készítmény kidolgozása, másrészt a'hidrofob vegyületek vizoldékonyabb származékainak előállítása. Az indometacint 1965 óta használják a klinikai gyakorlatban hatékony fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, gyulladásgátló, antipyretikus szerként. Az Indometacin per os adagolva számos nem kívánatos mellékhatást okoz, ezért egyre újabb hatóanyagok után kutattak. A nitrogénmentes vegyületeknek kevesebb mellékhatásuk van, szintézisük azonban önmagában nem oldhatta meg a gyakran súlyos mellékhatások fellépésének veszélyét. Különösen hatásosnak bizonyultak a propionsav oldalláncot tartalmazó vegyületek. Ismeretes az, hogy a nem-szteroid gyulladásgátló szerek egyes mellékhatásai magától a hatástól nem választhatók el. A gyulladásgátló szerek ugyanis in vitro is gátolnak egyes, az anyagcserébon résztvevő fontos enzimeket /Vane, J.R.; Inhibition of prostaglandin synthesis as a mechanism of action of aspirinlike drugs. Nature New Biology 251,252, 1971/» amelyek az egészséges szövetek működésében is szerepet játszanak. A legismertebb és leggyakrabban tapasztalt mellékhatások gastrointestinalis jellegűek, melyek legnagyobb mértékben természetesen orális adagolas esetében lépnek fel. A gyomornyálkahártyában csökken a gyulladást létrehozó prostaglandin szintézise, de ezáltal a nyálkahártya sérülékenyebbé is válik. Számos kísérletet végeztek a gyulladás gát ló szerek vizes közegben történő alkalmazhatóságára /szuszpenziók, oldatok előállítására/, a gyulladásgátlónak különböző vegyületekkel, gyógyászati hatóanyagokkalj oldásközvetitőkkel. felületaktív anyagokkal való kombinációjával. Dambis-Khalil és munkatársai /Can. J. Pharm. Sei. 11? 114-117, 1976/ az Indometacin, flufénaminsav, mefénsav oldhatóságának növelésére karbamid és 4-dimetilamino- -2-5-dimetil~l~fenil-l-pirazolin-5-on /amidopyrin/ hozzáadását javasolják. Kruskowska E. /Farmaco Ed. Praot. 51, 465-472, 1976/ az Indometacin oldhatóságának javításéira nem ionos, polioxietilén tipuau felületaktív szereket javasolt. Ford, Rubinstein és munkatársai /Pharm. Acta. Helv. 53, 93-98, 1978/ az Indometacin 2
