185896. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 7-hidroxi-2,2-dimetil-2,3-dihidrobenzo-furán előállítására

186896 2 számnak megfelelő tartózkodási idő eloszlás mel­lett, gyűrűzárással az (I) képletű 7-hidroxi-2,2- -dimetil-2,3-dihidrobenzo-furánná alakítjuk. A tartózkodási idő a reagáltatandó térfogat (m3) és a berendezés óránkénti kapacitásának (mVó) hányada, azaz az az idő, amelyen keresztül egy adott anyagrészecske a berendezésben tartózkodik. A Bodenstein-féle szám dimenziónélküli jellemzője a tartózkodási idő eloszlásnak, és a tartózkodási idő egyenletességét definiálja. A tartózkodási idő eloszlástól függően a reakcióelegy egyes térfogat­elemei többé-kevésbé azonos időn át tartózkodnak a reakciótérben, ami a lineáris áramlási sebességtől és a diffúziós tényezőtől függ. Kifejezetten meglepő, hogy a glikol-Q_4-mono­­-alkil-éterek hígítószerkénti alkalmazása révén az első lépésben a hidroxi-fenol-éterek rövid reakció­idő mellett nagy hozammal képződnek. A magas hozam katalizátor nélkül érhető el. Bár az alkilező­­szert feleslegben alkalmazzuk, mégsem keletkezik diéter számottevő mennyiségben, azaz a hidroxi­­-fenol konverziója magas, esetleg kvantitatív a mo­noéter szelektív képződése és a reakció közben ke­letkező víz egyidejű eltávolítása mellett. Meglepő az is, hogy a második lépésben a reak­ció simán, jó hozammal megy végbe, ha 2—8 kö­zötti pH-értéket tartunk be és ugyanazt az oldó­szert alkalmazzuk, mint az 1. lépésben. Az is meglepő, hogy a 3. lépés hozama is jó, ha rövid, azaz 1—30 perces, előnyösen 5—15 perces tartózkodási idő eloszlást (5-nél nagyobb Boden­­stein-féle szám) tartunk be és előnyösen vas (III) sót adagolunk katalizátorként. Az 1. lépés szerinti reakciót az A) reakcióvázlat szemlélteti. Egy mól pirokatechinra 1,1—2,5 mól, előnyösen 1,25—1,8 mól alkilezőszert számítunk. Az oldószert 1,5—5,0 súlyrész mennyiségben al­kalmazzuk 1 súlyrész pirokatechinra számítva. A reagáltatást bázis jelenlétében végezzük. Alkalmas bázisok például: alkálifém- és alkáli-földfém-hid­­roxidok, -karbonátok vagy -hidrogénkarbonátok. A nátrium-karbonátot és a nátrium-hidrogénkar­­bonátot előnyben részesítjük. Bázis helyett bázikus ioncserélő gyanta is alkalmazható. A hígítószert előnyösen 2,0—4,0 kg mennyiség­ben használjuk 1 kg pirakatechinra számítva. A bázist 0,5—1,0 mól mennyiségben adagoljuk 1 mól pirokatechinra számítva. Ajánlatos, ha a reagálta­tást nitrogén védőatmoszféra alatt, redukálószer, például nátrium-ditionit jelenlétében, 85—125 °C- on végezzük. Mind a három lépésben oldószerként glikol­­-Ci_4-monoalkil-étert, előnyösen glikol-monome­­til-étert alkalmazunk. A reakció során keletkezett és a kiindulási anya­gokkal együtt bevitt vizet a reakció alatt vagy után azeotrop desztillációval eltávolítjuk. A reakció során keletkezett sók a reakció után szűréssel könnyen eltávolíthatók. Miután mód van arra, hogy a reakció során kép­ződött vizet csak a reakció után válasszuk el a re­­akcióelegyből, főleg nagyobb termékenységek ese­tén célszerű a monoéterezést folyamatos üzemben végezni. A reagáltatást például keverős reaktorok­ból álló kaszkádban hajthatjuk végre, ahol az összes reakciókomponenst az 1. fokozatba táplál­juk be. Az utolsó fokozat után a vizet ledesztillál­juk és a sókat kiszűrjük. A reakciósor 2. és 3. lépését a B) reakcióvázlat szemlélteti. \ 2. lépés előtt, az azeotrop elegy ledesztillálása után, az alkilezőszer feleslegét ledesztilláljuk. Az alkilezőszert visszavezethetjük az 1. lépésbe. Utána a kivált sócsapadékot elválasztjuk, és a kapott ol­datot a Claisen-reakciónak vetjük alá. A Claisen-reakció folyamatos vagy szakaszos ütemben, 140—220 °C-on, légköri nyomáson vagy az oldószernek a reakcióhőmérséklethez tartozó egyensúlyi nyomásán végezhető. Az előnyös hő­mérséklet-tartomány 150 °C és 190 °C között van. A Claisen-átrendeződés viszonylag nagy pozitív hőszínezete miatt a folyamatos eljárásmód előnyö­sebb. A 2. lépésben 2—8,0 közötti pH-értéket tartunk be. A pH-érték, vagy a monoéter oldatának sav­vagy bázis-tartalma üvegelektródával vagy poten­­ciometrikus titrálással (vízzel hígítva, 0,ln NaOH- vagy 0,ln HCl-oldattal titrálva) határozható meg. A 2. lépés előtt a hígitószert nem kell cserélni. A 3. lépés foganatosítására a 3-propenil-piroka­­techinnek a 2. lépésből származó oldatához az al­kalmazott oldószerben oldott, savas katalizátort adunk, majd az oldatot 120—230 °C-ra, előnyösen 140—220 °C-ra melegítjük. A magasabb hőmér­sékletet és rövidebb tartózkodási időt előnyben ré­szesítjük. A 7-hidroxi-2,2-dimetil-2,3-dihidroben­­zo-furánt eredményező gyűrűzárást folyamatosan vagy szakaszosan végezhetjük. A 3. lépés végrehajtása során fontos, hogy rövid tartózkodási időt (1—30 perc) és szűk tartózkodási idő eloszlást tartsunk be; katalizátorként előnyö­sen vas (III) sókat alkalmazunk. A 3. lépésben alkalmazott savas katalizátor lehet például ásványi sav, így sósav, kénsav, foszforsav vagy bórsav, vagy pedig erős szerves sav, például szulfonsavak vagy karbonsavak. Különösen elő­nyös a p-toluol-szulfonsav, amelyet az alkalmazott oldószerben folyékonyan lehet adagolni. Katalizá­torként továbbá 2-metil-l-propenil-3-kIoridot is al­kalmazhatunk. A vas sói, például vas (Ill)klorid járulékos katalitikus hatást mutatnak. Az alkalma­zott oldat 0,2—2,5 súly%, előnyösen 0,8—1,7 súlyzó katalizátort tartalmaz. Az 1—3. lépés szerinti reagáltatást előnyösen az oldószer egyensúlyi gőznyomásán hajtjuk végre. A 7-hidroxi-2,2-dimetil-2,3-dihidrobenzo-furánt a gyűrűzárás reakcióelegyének szerves fázisából közvetlen desztillálással különítjük el. További tisztítási műveletek nem szükségesek. A desztillá­­láskor nagy hányadban visszanyert oldószert köz­vetlenül vezethetjük vissza az 1. lépésbe. A reakció során képződött víz eltávolítása kö­vetkeztében az alkilezési reakcióban keletkezett sók kvantitatíve kicsapódnak, és szűréssel egyszerű módon eltávolíthatjuk őket. A 7-hidroxi-2,2-dime­­til-2,3-dihidro-benzofuránt eredményező reakció előtt nem kell oldószert cserélni, a monoéterezési lépésből származó oldatot közvetlenül továbbrea­­gáltathatjuk. Amennyiben a 2. és 3. lépésben túl­nyomást nem alkalmazunk, a Claisen-reakció és a gyűrűzárás közben az alkalmazott oldószer- és al­­kílezőszer feleslegének nagy része eltávozik. 5 <0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom