185825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás napraforgómag kivonatot tartalmazó tejszerű készítmény előállítására

185 825 2 kor. Lúgos vízként az előzőleg felsorolt alkálikus szerek vizes oldatait használhatjuk. A hőmérséklet és a pH szabályozásával a százalékos proteinkinyerés és szárazanyag kinyerés javítható, és jobb ízű növényi-mag tejet kapunk. A harmadik lépés a növényi-mag tej űjraőrlése. Ez ugyanolyan módon hajtható végre, mint az első lépés­ben az összezúzás. Ugyanazok a berendezések is használ­hatók, de nagynyomású homogenizátorok alkalmazása hatékonyabb. A harmadik lépés elősegíti, hogy a száza­lékos proteinkinyerés és .szárazanyagkinyerés hatéko­nyabb legyen, és javuljon az emulzió stabilitása. A harmadik lépésben kapott napraforgómag tejből a negyedik lépés során eltávolítjuk az oldhatatlan szilárd anyagokat. Erre a célra centrifugálás, szűrés, ás hasonló műveletek megfelelőek. Az oldhatatlan szilárd anyagok eltávolítása után a növényi-mag tej paszterizálható vagy sterilizálható, homogenizálható, hűthető, szűrhető, a kívánalmak szerint. Ezek a lépések a szokásos módon hajthatók végre. Például a homogenizáláshoz hatékonyan használ­hatunk nagynyomású homogenizátorokat. Nagyon előnyös olyan módszer alkalmazása, amely folyamatosan végezve magában foglalja az első, második és harmadik lépéseket. Megfelelő növényi-mag tejet állíthatunk elő a fent le­írt módon, de ahogy az előzőekben említettük, előnyös tejproteinek hozzáadása a gélképződés megelőzése céljából. Nincs meghatározva, hogy mikor adjuk hozzá a tej­hez a tejproteineket: hozzáadhatjuk az első, második és a harmadik lépésben egyaránt. A tej proteinek hozzá­adása történhet a harmadik lépés után is, ha pasztörizál­­juk vagy sterilizáljuk a tejet, akkor célszerű a tejproteine­ket ezen műveletek előtt hozzáadni. Ha a tejproteinek por alakúak, akkor vizes oldat alakjában adhatjuk őket a növényi tejhez. Hasonlóan, a poliszacharidokat, fémíon-kelát képző szereket és az ehető redukálószereket szintén bármelyik lépésben hozzáadhatjuk a növényi tejhez. A jó íz növelése érdekében megfelelő édesítőszereket, illatosítószereket, színezőanyagokat, zamatosítóanyago­kat adhatunk a növényi-mag tejhez. Végül leírunk egy módszert a napraforgómagban levő polifenolok, mint a klorogénsav és koffeinsav molekula­szűrőkkel és/vagy fizikai adszorpciós módszerrel, gyan­tással való eltávolítására vonatkozóan, mely műveletet adott esetben a negyedik lépés után végezhetjük. Amint azt az előzőekben leírtuk, a napraforgómag és a belőle nyert proteinek igen fontos élelemforrás lenne, azonban jelenleg a napraforgómagnak élelemként való felhasználása nem kielégítő. Az okok egyike az, hogy a napraforgómag polifenolokat, főként klorogén­­savat és koffeinsavat tartalmaz, amelyek zöld és barna elszíneződést okoznak hő hatására és lúgos körülmények között. Ez az elszíneződés nemcsak hogy csökkenti a napraforgómagnak, mint élelemnek az értékét; de korlá­tozza a proteinek felhasználhatóságát is, mivel a protei­nek a polifenolokkal reagálva újra oldhatatlanokká válnak. A polifenolok, különösen a klorogénsav eltávolítására szolgáló közönségesen használz módszer előnytelen, mivel ez szerves savakkal végzett extrakción alapul (108100/1976 számú nyilvánosságrahozott japán szaba­dalmi leírás). Az előbb említett irodalmi hivatkozásban alkalmazott módszer a következő: a napraforgómagot porrá törik, n-hexánnal zsírtalanítják és megszárítják, ekkor egy port kapnak. Ezt a port nyolcszor extrahálják olyan oldó­szerrel, ami 2,30 pH-jú híg sósavat és 92 rész n-butanolt tartalmaz, a n-butanol pH-ját például a protein izo­­elektromos pontjánál tartva. A módszer a klorogénsav-extrakció szempontjából a legjobb, de mivel szerves oldószert használ extraháló ol­datként, ebből olyan problémák adódhatnak mint toxi­­citás és a proteinek denaturálódása. Sőt, mivel az extra­hálást nvolc-tízszer kell végrehajtani, a módszer ipari alkalmazásához nyolc-tíz extraháló készüléket kell be­állítani. Látható a fentiekből, hogy a módszer nem kielé­gítő. A találmány szerinti eljárással előállított növényi­mag tej polifertoljainak kivonásához ez a módszer eléggé használhatatlan is. A találmány szerinti eljárásban a polifenolok eltávolí­tására szolgáló módszerben, a növényi tejben jelenlevő oldhatatlan szilárd anyagot nem szükséges mindig eltávolítani, de folyamatos eljárás esetén előnyös. A polifenolok eltávolítására molekulaszűrős memb­ránokat használhatunk. Az ehhez szükséges anyag és forma nincs meghatározva, cellulózmembránok, anizo­trop szerkezetű ultrafiltrációs membránok, lemezmemb­ránok, üregesszálak és hasonló anyagok használhatók. A molekulaszűrős membránok használhatók dialízis, koncentrálás, diafiltráció és egyebek céljára is. A polifenolok eltávolítására különböző típusú ad­­szorpciós gyanták is használhatók. Ilyen gyanták lehet­nek a polistirol típusú adszorpciós gyanták, főként a különféle nem-funkciós típusú gyanták, például a keres­kedelemben kapható DuolitR S—861, DuoliteR S—862, DuoliteR S-863 (stirol típusú adszorpciós gyanták, Sumitomo Chemical Co. Ltd. gyártmány) és hasonlók használhatók. Az adszorpciós gyantás módszer használata tetszőle­ges, szakaszos vagy folyamatos eljárást egyaránt alkal­mazhatunk, ez utóbbi esetben a növényi tejet egy gyantá­val megtöltött oszlopon bocsátjuk át. A fentiek szerint előállívott növényi-mag tej felhasz­nálható kávéba való tejpótlóként és növényi olajok hozzáadásával tejszínhabhelyettesítőként is. Napjainkban különféle, szójaprotein és/vagy növényi zsír felhasználásával készült tejtermék-helyettesítőt hasz­nálnak kávéba való tejpótlóként és tejszínhabhelyettesítő­ként. Azonban, a különféle tejtermék-helyettesítők elő­állításánál használt szójaproteinek főként szójaprotein izolátumok, ahogy a 144764/1976 számú nyilvánosságra­hozott japán szabadalmi leírás írja. A kávéba való tejpót­lót és a tejszínhabhelyettesítöt úgy állítják elő, hogy a megfelelő szilárdanyagtartalmú szójatejhez valamilyen növényi olajat és zsírt adnak, majd emulgeálják, de a szójaprotein izolátumok felhasználásánál tekintetbe kell venni, hogy a szójababra jellemző fűszag miatt azok nem megfelelőek kávéba való tejpótló és tejszínhabhelyette­sítő céljára. A találmány szerinti eljárással előállított növényi-mag tejből készült keverékek viszont, amelyek olajtartalma a hozzáadott növényi olaj és zsír miatt nagyobb protein­tartalmánál, alkalmasak kávéba való tejpótlóként és tej­színhabhelyettesítőként való felhasználásra. Az ilyen célokra készült növényi-mag tejek közül a tiszta napra­forgómag-tej és az egyéb olajos maggal kevert napra­forgómagból készült tej használható. Egyéb növényi mag 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom