185820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztó, illetve impregnálóanyag előállítására, előnyösen cellulóz tartalmú anyaghoz és textiliához
í 85 820 2 A találmány tárgya eljárás karba mid-formaldehid gyanta alapú javított tulajdonságú gyanta előállítására. A gyanta önmagában vagy más ismert gyantákkal keverve ragasztóanyag- és impregnáló anyagként használható cellulóztartalma anyaghoz és textíliákhoz. Farostlemezek előállításánál a celiulóztartalmú részecskék ragasztására ieginkább karbamidformaldehid gyantákat használnak. Igen fontos ebben az esetben, hogy a kellő szilárdsági érték biztosítása mellett a gyanta térháiósodási ideje viszonylag rövid legyen, megfelelő viszkozitás-értékkel rendelkezzen és alacsony legyen a szabad formaldehid tartalma. Azt találták, ha a karbamid-formaidehíd gyanta oldathoz hexametilén-teíramint adagolnak, nő a gyanta kikeményedési sebessége, csökken a szabad formaldehid tartalma, azonban a gyanta tárolhatóság! tulajdonságai romlanak. Ez annak a következménye, hogy már szobahőmérsékleten megindul a poiikondenzáció. A 3 905 847 sz. egyesült áliamok-beli szabadalmi leírás szerint, ha a karbamid és formaldehid kondenzációját alkálifém- vagy aikáliföldfém só jelenlétében végzik, javulnak a keletkező gyanta kötési tulajdonságai, és csökken a késztermékben lévő szabad formaldehid mennyisége. A 135 728 sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás is hasonló eljárást ismertet. A karbamid és formaldehid kondenzációját r.átrium-kiorid aktív katalizátor jelenlétében végzik. A beadagolt só mennyisége a kész gyanta súlyának mintegy 30%-a. Azt tapasztalták, hogy a módosított gyanta térhálósodási sebessége nagyobb, ugyanakkor a formaldehid lehasadás is csekken. A gyantát faforgács lemezek előállításánál használták. A 2 914 009 sz. német szövetségi köztársaság-beli nyilvánosságra hozatali irat is, az előző eljáráshoz hasonlóan, speciális szervetlen só katalizátor alkalmazása mellett végzett karbamid-formaldehid kondenzációt javasol. A szervetlen só: formaldehid mólaránya 0,015-0,3 : i-hez. Az így előállított gyanta hosszú ideig tárolható, és előnyösen alkalmazható ragasztóanyagként faforgácsok ragasztásánál. A 2 206 696 sz. német szövetségi köztársaság-beli közzétételi irat nem a szervetlen só önmagában történő adagolását javasolja, hanem a karbamid és szervetlen só molekulavegyüleíét ajánlja katalizátorként. A 178 763 sz. magyar szabadalmi leírásból pedig az tűnik ki, hogy az a legcélszerűbb megoldás, ha módosító katalizátorként a szervetlen só, karbamid és formaldehid elegyét alkalmazzák. A leírás szerint előre összekevert karbamidbói, formaldehidből és alkálifém- vagy alkáliföidfémhalogenidbő! álló kompozíciót alkalmaznak katalizátorként. A katalizátort a szokásos mólarányban összemért karbamid-formaldehid elegybez keverik és csak ezután kezdik meg a kondenzációt. A kész gyantát faforgács lemezek előállításánál alkalmazzák. Célul tűztük ki, hegy olyan javított tulajdonságú karbamid- formaldehid ragasztó gyanta előállítását dolgozzuk ki, amelynek térháiósodási ideje viszonylag rövid, ugyanakkor az úgynevezett ,B állapotból a ,C’ állapotba való átmenet pillanat szerű. Lényeges változás még a már ismert gyantákhoz képest, hogy a találmányunk szerinti ragasztógyanía viszkozitása nem fokozatosan nő a térhálósodás alatt, hanem egy meghatározott ideig szinte konstans érték marad, és a viszkozitás! érték csak a ,C állapot elérése előtt nő meg ugrásszerűen, amikor is a teljes térhálósodás 2-3 sec-on belül bekövetkezik. A találmány szerint előállított gyanta ragasztási, illetve kötéssziiárdsága azonos mértékű az irodalomban ismertetett, hasonló célra használt gyanúknál mért értékekkel. Ugyanakkor a formaldehid lehasadás lehetősége a gyanta térhálósodása alatt, illetve a gyanta szabad forni aldehid-tart almát sikerült tovább csökkentettünk. A fenti előnyöket a következő intézkedések révén érjük el. A szervetlen alkálifém, illetve alkáiiföidíém sói nem egy lépésben, hanem két lépésben adagoljuk a gyantarendszerhez. Az első lépésben a sóadagolás nem a kondenzáció kezdetén történik, hanem először a karbamidbói és a formaldehidből előkondenzátumot képesünk. A szervetlen sót csak ezután adjuk a rendszerhez, és így az előkondenzátum és szervetlen só molekulavegyüiete keletkezik. Második lépésben a kondenzáció befejező szakaszában magában a gyantarendszerben állítjuk eiő in situ az alkálifém vagy aikáliföldfém sót: szekunder vagy tercier amin szervetlen sójának adagolása révén. A lúgos közegben a só keletkezésével egy időben az amin-hidroxidja jön létre. Ez az intézkedés kettős célt szolgál: a szervetlen só jelenléte gátolja a térhálósodás folyamán a poiimerláncbói, illetve a poiimerháióbói a formaldehid lehasadását, a jelenlévő amin-hidroxid vegyület pedig megköti az esetlegesen mégis lehasadt formaldehidet. A gyanta térháiósodási idejét és viszkozitását pedig egy olyan kompozíció adagolásával szabályozzuk, amely egy bértartalma vegyüSetből és a térhálósodás hőfokán igen gyorsan, hőfejlődés mellett bomló vegyületbcjl áii. Ez utóbbi vegyüietek: a p-toluol vagy benzol - szuiíon-kloramidnátrium -, enol-piroszőlősav-foszfát, glicerinmonofoszfát, g!icerínsav-l,3-difoszfát, inozin-5'irifoszfát, arginin-foszfát, kreatin-foszfát, glükóz-5-foszfát, fruktóz-6-foszfát, adenozintrifoszfát. A felsorolt vegyüieíek a térhálósodás hőfokán elbomlanak, a bomlásukkor keletkező hőmennyiség meggyorsítja a gyanta térhálósodását, ugyanakkor a bomlástermékek beépülnek a polimer hálóba. A találmány szerinti eljárásban szervetlen alkálifém- vagy aikáliföldfém sóként: NaC!-t, KCi-t, NaBr-t, KBr-t, Na2S2G.rt, K2S2Os-t, NajSp^t, K2S204-t, Na2S03-t, CaCI2-i, MgCl2-t alkalmazhatunk. Szekunder vagy tercier amin sóként pedig előnyösen trimeíilamin-hidrokloridot, morfoíinhidrokloridot, metil-morfolín-hidrokloridot, trieti-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
