185818. lajstromszámú szabadalom • Brikettezhető, hulladékanyagokat tartalmazó faszénalapú kompozíció és eljárás ennek előállítására
i 185 818 2 A találmány tárgya javított tulajdonságú, könynyen brikettezhető, huííadékanyagokat is tartalmazó, faszénalapú kompozíció és eljárás a faszénalapú kompozíció előállítására. A brikett Olyan meghatározott formájú szilárd tüzelőanyag, amelyet különféle szénfajtákból kötőanyag hozzáadásával, sajtolás útján állítanak elő. Az egyes szénféleségek brikettezése különböző kötőanyag alkalmazása mellett igen régóta ismert technológiai eljárás. G. Franke: Handbuch der Brikettbereitung, X. B. (Verl, von Ferdinand Enke in Stuttgart, 1909., s. 38-60) című könyvében szénporok briketíezéséné! kötőanyagként kátrányt, kátrány desztillációs terméket, szurkot, aszfaltot, aszfalt származékokat, melaszt, cellulózpépet, szulfitszennylúgot, keményítőt, gyantasav sókat, albuminátot ajánl. Az 1 321 729 számú brit szabadalmi leírásban szénpor brikettezésénél kötőanyagként amnióniurn-lignin-szuifát alkalmazását írják le. Az 1 671 360 számú NSZK-beli közzétételi irat pedig kokszpor brikettezéséhez olyan kötőanyag kompozíciót javasol, amely kátrányolajat, magnézium-lignin-szulfátot és kátrányt tartalmaz. Fapor, fatörmelék nyomás alatti brikettezésére szulfitszennylúg kötőanyag alkalmazását javasolja a 2 416 606 számú NSZK-beli közzétételi írat. Faszén törmelék meghatározott alakra történő sajtoiására ismertet eljárást a 173 552 számú magyar szabadalmi leírás. Az eljárás szerint 0,01-6 mm közötti szemcsenagyságú, 7 -22 súlyszázalék nedvességtartalmú faszén törmelékhez 5,0-7,5 súlyszázalék mennyiségű, 36-45 súíyszázalék szilárdanyag tartalmú dextrin oldatot és 22,5-45,0 súlyszázalék mennyiségű 12,5-15,0 súlyszázalék szilárdanyagtartalmú keményítő pépet kevernek. A homogén keverékből meghatározott alakú brikettet préselnek. Az ismert eljárásokkal egyrészt nem leheteti megfelelő mennyiségű faszén brikettet előállítani, másrészt a viszonylag drága nagy mennyiségű kötőanyag alkalmazása, valamint a fokozott energiaszükséglet megnövelte a brikett előállítási költségeit. A faszén briketteket a legkülönbözőbb területeken lehet alkalmazni, az iparban és a háztartásokban egyaránt használják. Háztartásokban melegítésre, főzésre és szabad tűzhelyen történő grillezésre alkalmazzák. Éppen ezért a faszén brikettnek igen sokféle és különleges követelménynek kell eleget tenni. A faszén brikettnek mind a szállítás és raktározás, mind az égés közben kellő szilárdságúnak kell lennie. A brikett ezalatt nem törhet, morzsolódhat, sem a környezetet, sem a vele dolgozó személyt nem szennyezheti. Szilárdságát nyitott tárolóban vagy nagy páratartalmú térben történő raktározás alatt is meg keil őriznie. A brikettnek könnyen keil meggyulladnia. Először az éleken és sarkokon, illetve az esetleges törési felületeken indul meg az égés. Ezután átterjed az egész felületre, majd a brikett belsejében folytatódik az égés. Eközben sem kellemetlen szagú vagy mérgező gáz, sem korom vagy füst nem képződhet. A brikett éghető részének teljes mértékben el kell égnie széndioxiddá és vízzé. A hosszan tartó, egyenletes izzás során a brikettnek aiakját meg kei! őriznie, fütőértékét teljes mértékben le kel! adnia. Azt találtuk, hogy a fenti követelményeket kielégítő, az előbbiekben idézett magyar szabadalmi leírásban ismertetettnél kedvezőbb égési tulajdonságú és gazdaságosabban előállítható faszén brikettet tudunk előállítani, ha olyan kötőanyag kompozíciót alkalmazunk a brikettezéshez, amely keményítőt, vörösiszap port, vagy piritpörk port, fűrészport és/vagy napraforgómaghéj őrleményt és náfriumhidroxid oldatot tartalmaz. A találmány tárgya könnyen brikettezhető, hul- Sadékanyagot tartalmazó faszénalapú kompozíció. A kompozíciót az jellemzi, hogy 96,9-66,0 súlyrész 0,01-8 mm közötti szernesenagyságú faszén törmelékből, 1,5-10,0 súlyrész keményítő porból, 1.0- 15,0 súlyrész vörösiszap porból, vagy piritpörk porból, 0,2-10,0 súlyrész fűrészporból és/vagy napraforgómaghéj őrleményből, valamint 0,4-2,5 súlyrész nátriurnhidroxidot tartalmazó vizes oldatból áll. A találmány tárgyát képezi továbbá a faszénalapú kompozíció előállítási eljárása. A kompozíció előállításánál lényeges szempont az egyes komponensek keverési sorrendje és a keverési idő. Először a faszéntörmeléket, a keményítő port, a vörösiszap- vagy piritpörk port, továbbá a fürészport és/vagy napraforgóhéj őrleményt elegyítjük és csak ezután adjuk a homogénkeverékhez a NaOH-oldatot. Igen lényeges, hogy az elegvet ezután legalább 30 percig keverjük. Csak az előbbi műveleti sorrend betartásával és az optimális keverési idő biztosítása mellett tudunk egyenletes minőségű terméket előállítani. Az eljárás szerint 96,9-66 súlyrész 0,01-8 mm közötti szemcseméretű faszéntörmelékhez (nedvességtartalom 0-42%) hozzákeverünk 1,5-10,0 súlyrész keményítő port. Hozzáadunk továbbá 1.0- 15,0 súlyrész vörösiszap vagy piritpörk port. 0,2-10 súlyrész fürészport és/vagy napraforgómaghéj őrleményt, az elegvet homogenizáljuk és hozzáadunk 0,4-2,5 súlyrész nátrium-hidroxidoí tartalmazó vizes oldatot. Az elegyet legalább 30 percig keverjük, majd ismert módon, nyomás alatt a kívánt alakra sajtoljuk. A találmány szerinti kompozíció és eljárás előnyei a következők: A kompozícióban a kötőanyagként alkalmazott keményítő jelentős hányadát cellulóz, illetve lignintartalmú mezőgazdasági hulladékanyagokkal helyettesítjük. Ezáltal a brikett előállítási költsége csökken, mód nyílik a mezőgazdasági hulladékanyagok energiahordozóként történő hasznosítására. Ugyanakkor a késztermék szilárdság és égési tulajdonságai kedvezőbbek, mint a 173 552 számú magyar szabadalmi leírás szerinti előállított briketté. A találmány szerinti kompozíció ugyanis vörösiszap port vagy piritpörk port is tartalmaz. Az ebben lévő F20, pedig az égési folyamat alatt kata-5 10 15 20 25 30 35 49 45 50 55 60 65 2
