185812. lajstromszámú szabadalom • Üzemanyag megtakarító előporlasztó betét

85 Hi2 2 A találmány tárgya üzemanyag-megtakarító elő' porlasztó betét sorba kapcsok íőfúvőkával, ki­egyenlítő aknával, Venturí-csővel és szívótorokkal rendelkező benzinüzemű porlasztók számára. Az energiatakarékosság, az energiaárak, különö­sen a benzinár rohamos növekedése újabb lendüle­tet adott azoknak a próbálkozásoknak, amik a motorokban elhasznált tüzelőanyag mennyiségé­nek csökkentését célozzák. Ezeket a kutatásokat az a közismert tény motiválja, hogy a motorba kerülő üzemanyag túlnyomó része több mint háromnegye­de a motor hajtóművén észlelhető hasznos teljesít­ménye szempontjából kárba vész. Kézenfekvő te­hát az ötlet, hogy a takarékosság céljából a porlasz­tó működésébe kell beavatkozni. Az ismert megoldások két fő irányban tartalmaz­nak továbbfejlesztést. Kísérleteznek a porlasztó benzin járatai közű! egynek vagy akár egyszerre többnek is az elzárásával időlegesen, szakaszosan vagy valamilyen üzemállapotban állandó jelleggel, ilyen például az az ismert megoldás, amely segítsé­gével motorféküzemmódban a porlasztó alapjárati benzinellátó járatát lehet elzárni. Ezek az eljárások hoztak ugyan némi javulást a benzinfogyasztásban, ez azonban csak néhány százalékban fejezhető ki. Nem tisztázott azonban az, hogy a benzinbeadago­lásnak az ilyen módon történő szakaszos szünetel­tetése milyen káros hatást gyakorol a motorra ma­gára. Ráadásul az ilyen megoldások megvalósításá­hoz bonyolult szerkezeteket kell a porlasztóba épí­teni, és a vezérlésükről is külön szerkezeti egységek­kel kell gondoskodni. Mindez sok hibaforrást je­lent, ráadásul magukat a készülékeket is költséges­sé, bonyolulttá teszi. A másik próbálkozás a porlasztó szívótorkában való áramlási sebesség növelésére, és ezzel kapcso­latban a főfúvóka méretének csökkentésére irá­nyul, Bebizonyosodott, hogy ez a megoldás az előbbiekkel kapcsolatban említett kismértékű javu­lást sem hozza meg. Ennek részben az az oka, hogy a porlasztó megtervezett paramétereibe való be­avatkozás eltorzítja a porlasztó üzemét, másrészről a keresztmetszet csökkenése következtében előálló teljesítménycsökkenést a vezetők általában foko­zott gázpedálnyomással Igyekeznek ellensúlyozni, ami viszont nagyobb fogyasztással jár együtt. Ezekkel az ismert megoldásokkal kapcsolatban - amelyek tehát besorolhatók a fenti két nagy cso ­portba - összefoglalóan megállapítható, hogy rész­ben nem hoztak jelentős fogyasztáscsökkenést, részben pedig bonyolult eszköz- és ráfordításigény­­nyél jelentkeztek. A levegő és benzin összekeverése javításának má­sik iránya, különösen a korábbi ismert megoldások esetében magának a porlasztónak a különleges ki­képzésében jelölhető meg. így például a 93 332 sz. magyar szabadalmi leírás olyan gázosítót ismertet, amelynek szívótorkában kettős Ven lun-cső van, amelyek közül a belsőbe van az üzemanyag beve­zetve, a külső pedig az előbbire rányúlva a Venturi­­cső által létrehozott hatást fokozza. A 82 544 sz. magyar szabadalmi leírás is a por­lasztó szívótorkában elhelyezett különleges fúvó­­kát ismertet, amelyik expanziós kamrába torkollik és főlégszeleppei van körülvéve, itt a fúvókából kilépő tüzelőanyag-sugárra nagy sebességű segéd­­lég-sugavakat irányítanak A létrehozott benzin-levegő keverék homogeni­­zálását szolgálja a 124 512 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett gázkeverő készülék, amelyik szintén a porlasztó szívótorkában van elhelyezve. Két vagy több egymáshoz viszonyítva elcsavart és ferdén beállított terelőcsövecskével és szitasod­­ronyszövetteí van ellátva. Szintén a cseppfolyós tüzelőanyag gázosítását szolgálja a 77 842 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás, ahol a tüzeíőanyag-kíömlő nyílást süveg alakú előtér veszi körül, ahol a kilépé­se alkalmával már szétporiasztoü tüzelőanyagot az előtérben örvénylés folytán és az előtérből a tulaj donképpeni keverőtérbe való átlépés alkalmával tovább porlasztjak, illetve gázosíiják. Ezeknek a megoldásoknak közös jellemzőjük, hogy a porlasztó különleges kiképzését teszik szük­ségessé, már meglévő porlasztókban ezek a megol­dások nem alkalmazhatók. Közös tulajdonságuk még, hogy a gázosítást elősegítő szerkezeti egysé­gük a folyékony tüzelőanyagnak a levegőbe való kilépésénél van elhelyezve, és eme kilépési helynél igyekeznek a levegővel minél tökéletesebb kevere­dést előidézni. A tapasztalatok megmutatták, hogy ezekkel a megoldásokkal a kívánt hatást nem lehet elérni, amit már az a tény is bizonyít, hogy ezek a megoldások a gyakorlatban nem terjedtek el. Ese­tükben is igaz az a tapasztalat, hogy az üzemanyag mintegy háromnegyede a hasznos teljesítmény szempontjából kárba vész. Jelentős hátránya még ezeknek a megoldásoknak, hogy a mai modern porlasztókon nem alkalmazhatok À találmánnyal megoldandó feladat az isméit megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan üzemanyag-megtakarító előporlasztó betét kialakítása benzinüzemű porlasztók számára, amely az ismert üzemanyag-megtakarító megoldá­sokkal szemben számottevő beozinmegtakarításí tesz lehetővé, egyszerű szerkezet, a már meglévő porlasztókba egyszerűen beépíthető, és nem okozza a motorok észrevehető teljesítménycsökkenését, sem pedig minőségromlását. Találmányom alapja az a felismerés, hogy a kitű­zött feladatot a benzin és a levegő keveredésének, a benzin-levegő keverék előállításának olyan javí­tásával lehet elemi, ahol a benzinnek előporlasztá­­sa történik meg, mielőtt az a szívótorokban a leve­gőhöz ütközne. Kísérleteim kiderítették ugyanis, hogy a hagyományos porlasztóban a benzin folya­matos folyadéké ram útján áramlik be a szívótorok benzinbejáratán magába a szívótorokba, ahol szét­porlad, és ahol létrejön a benzin-levegő keverék. Ehhez képest felismerésem abban áli, hogy a ben­zint előporiasztott formában kell a szívócsőbe jut­tatni A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében most már az üzemanyag-megtakarító előporlasztó betét csőszerű palásttal és ehhez csatlakozó, rész­ben zárt kupolával van ellátva, és a porlasztó főfú­­vókájának kijárata és szívótorkának benzinbejára­ta közé van beépítve. Ennek a megoldásnak a leg­főbb jelentősége az, hogy a benzin a főfúvóka felől nem folyamatos folyadékáram formájában jut be a 5 10 rá 20 2d 3C 35 4C 45 50 55 00 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom