185799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acil-anilidek előállítására
zó csoport (így fluoratom, klóratom vagy nitro-, trifluor-metil-, ciano-, metoxikarbonil-, metil-tio-, metil-szulfinil- vagy metil-szulfonil-csoport) lehet. Amennyiben az A-val jelölt benzolgyűrü két szubsztituenst hordoz, a második szubsztituens például a meta-helyzethez kapcsolódó klóratom lehet. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben az A-val jelölt benzolgyűrűhöz egyetlen szubsztituensként nitro-csoport kapcsolódik a para-helyzetben. Az (I) általános képletű acil-anilidek előnyös képviselői azok a származékok, amelyekben R1 és R2 egymástól függetlenül ciano-, nitro-, trifluormetil- vagy klór-szubsztituenst, R3 és R6 egyaránt hidrogénatomot, R4 metil-csoportot és R5 hidroxil-csoportot jelent, az A-val jelölt benzolgyürühöz pedig egyetlen szubsztituensként nitro-, trifluormetil-, ciano-, metoxikarbonil-, metiltio- vagy metilszulfinil-csoport vagy fluoratom kapcsolódik a para-helyzetben. Az (I) általános képletű vegyületek előnyös képviselői a példákban felsorolt származékok. Különösen hatásosaknak bizonyultak a következő vegyületek: 3.4- diklór-N-(2-hidroxi-2-/p-nitro-fenil/-propionilj-anilin, 4-nitro-3-trifluormetil-N-(2-hidroxi-2-/p-nitrofenil/-propionil)-anilin, 4-ciano-3-trifluormetil-N-(2-hidroxi-2-/p-nitrofenil/-propionil)-anilin, 3-klór-4-nitro-N-(2-hidroxi-2-/p-nitro-fenil/propionilj-anilin, 3- klór-4-metilszulfonil-N-(2-hidroxi-2-/p-nitrofenil/-propionil)-anilin, 4- nitro-3-trifluormetil-N-(2-hidroxi-2-/p-trifluormetil-fenil/-propionil)-anilin, 3- klór-4-nitro-N-(2-hidroxi-2-/p-trifluormetilfenil/-propionil)-anilin, 4- nitro-3-trifluormetil-N-(2-/p-ciano-fenil/-2- hidroxi-propionilj-anilin, 4-nitro-3-trifluormetil-N-(2-/p-fluor-fenil/-2-hidroxi-propionilj-anilin, 4-nitro-3-trifluormetil-N-(2-h»droxi-2-/p-metilszulfonil-fenil/-propionil)-anilin, 3.4- diklór-N-(2-hidroxi-2-/p-metilszulfinil-fenil/ -propionilj-anilin és 3.4- diklór-N-(2-/p-acetil-fenil/-2-hidroxi-propionil)-anilin. Az (I) általános képletű új vegyületeket a rokonszerkezetű vegyületek előállítására alkalmas bármely ismert kémiai eljárással előállíthatjuk. Az a) eljárás szerint azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R3 hidrogénatomot, Rs pedig hidroxil-csoporttól eltérő csoportot jelent, előnyösen úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű aminvegyületeket - ahol R1, R2 és R6 jelentése a fenti - (III) általános képletű savakkal - ahol R4 és az A-val jelölt benzolgyűrű jelentése a fenti, R5 pedig hidrogénatomot, alkoxi-csoportot vagy aciloxi-csoportot jelent - vagy azok reakcióképes származékaival reagáltatjuk. Reakcióképes savszármazékokként például a megfelelő savanhidrideket, savhalogenideket (így savkloridokat) vagy rövidszénláncú alkilésztereket (így a metil- vagy etilésztereket) használhatjuk fel. A reakciót előnyösen piridines oldatban végezzük; reagensként célszerűen a (III) általános képletű szabad savból tionilkloriddal előállított savkloridot használjuk fel. A fenti eljárást különösen előnyösen alkalmazhatjuk olyan (I) általános képletű acil-anilidek előállítására, amelyekben R5 aciloxi-csoportot jelent. A b) eljárás szerint azokat az (I) általános képletű acil-anilideket, amelyekben R3 és R5 együtt karboniloxi-csoportot (azaz a kapcsolódó molekularészekkel együtt oxazolidin-dion-gyűrűt) alkot, úgy állíthatjuk elő, hogy a (IV) általános képletű izocianátokat - ahol R1, R2 és R6 jelentése a fenti - (V) általános képletű észterekkel reagáltatjuk - ahol R4 és az A-val jelölt benzolgyűrű jelentése a fenti, R pedig legföljebb 6 szénatomos alkil-csoportot, így metil- vagy etil-csoportoi: jelent. A reakciót előnyösen szerves oldószer, például dietiléter jelenlétében, szobahőmérsékleten hajtjuk végre. A c) eljárás szerint azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rs hidroxilcsoportot jelent, a megfelelő, R5 helyén aciloxi-csoportot tartalmazó származékok hidrolízisével állíthatjuk elő. Az R5 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó végtermékek különösen előnyös előállításmódja szerint az aciloxi-származékokat a korábban ismertetett előnyös eljárással - azaz (II) és (III) általános képletű vegyületek reakciójával - alakítjuk ki, majd a kapott terméket hidrolizáljuk. A d) eljárás szerint az R3 helyén alkilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket a megfelelő, R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű acil-anilidek alkilezésével alakíthatjuk ki. Az e) eljárás szerint az R4 helyén klór-metilcsoportot és R5 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű acil-anilideket úgy is előállíthatjuk, hogy a (VI) általános képletű epoxidokat - ahol R1, R2, R3, R6 és az A-val jelölt benzolgyűrü jelentése a fenti - hidrogén-kloriddal reagáltatjuk. A reakciót előnyösen szerves oldószerben, például kloroformban, szobahőmérsékleten hajtjuk végre. Az utóbbi eljárásváltozatban kiindulási anyagokként felhasznált (VI) általános képletű vegyületeket a (VII) általános képletű anilin-származékok -ahol R1, R2, R3 és R6 jelentése a fenti - és a (VIII) általános képletű epoxid-vegyiiletek - ahol R és az A-val jelölt benzolgyűrü jelentése a fenti - reakciójával állíthatjuk elő. Az f) eljárás szerint azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R1, R2 és vagy az A-val jelölt benzolgyűrü szubsztituense alkil-szultinil-, perfluor-alkil-szulfinil-. fenil-szulfinil-, alkilszulfonil-, perfluor-alkil-szulfonil- vagy fenil-szulfonil-csoport, a megfelelő, R1, R2 és vagy az A-val jelölt benzolgyűrü szubsztituense helyén alkil-tio-. perfluor-alkil-tio- vagy fenil-tio-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek oxidációjával állíthatjuk elő. A felhasznált oxidálószer jellegétől és a reakciókörülményektől függően a reakcióban szulfinil- vagy szulfonil-származékok képződnek, így például ha a tio-vegyületeket metanolos oldatban, szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleteken nátrium-metaperjodáttal oxidáljuk, termékként rendszerint s/ulfinil-származéko-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
