185798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-hidroxi- 1,2-benzizotiazol 3(2H)-on- 1,1-dioxid-származékok és sóik előállítására

1 . 185 798 2 dattal és jéggel elegyítve), és utána ugyancsak 3- klór-2-metil-benzolszulfonamiddá. Az összkiter­­melés így az elméleti 85%-ára nő. 4-Klór-1,2-benzizotiazol-3( 2H )-on-l ,1-dioxid. 16,4 g (80 mmól) 3-klór-2-metil-benzolszulfona­­midot 14 g (100 mmól) kálium-karbonáttal és 33,2 g (210 mmól) kálíum-permanganáttal 350 ml vízben 1 órán át forralunk visszafolyó hűtő alatt. A reak­­cióelegyet forrón szűrjük, és a szűrőn maradt anya­got forró vízzel mossuk. Az egyesített szűrleteket tömény vizes sósavoldattal megsavanyítjuk, és le­hűtjük. A kikristályosodott anyagot kiszűrjük, víz­zel mossuk, és megszárítjuk. így 12,6 g (az elméleti 72,5%-a) 4-klór-1,2-benzizotiazol-3(2H)-on-1,1- dioxidot kapunk, amelynek olvadáspontja 210 °C (vízből átkristályosítva). Az infravörös spektrum (KBr) jellemző adatai: 3420 (NH), 1730 (CO), 1330 és 1180 cm-' (S02). Az elemanalízis eredményei a C7H4C1N03S (217,64) összegképletre: számított: CX 38,63; HX 1,85; CIX 16,29; NX 6,44; SX 14,74; mért: C% 38,70; H% 1,80; CIX 15,90; NX 6,70; SX 14,85. „B” eljárás: 2-Klór-6-nitro-benzoesav. 77,7 g (0,453 mól) 2-klór-6-nitro-toluol, 190 g (1,2 mól) kálium-permanganát, 500 ml 1 n kálium­­hidroxid oldat és 4 liter víz elegyét 8,5 órán át 100 °C-on melegítjük. Éjszakán át állni hagyjuk, utána 25 g (0,16 mól) kálium-permanganátot adunk hozzá, és a reakcióelegyet további 2,5 órán át 100 °C-on melegítjük. Utána az elreagálatlan kiindulási anyagot vízgőzzel kidesztilláljuk. A visz­­szamaradó reakcióoldatot szűrjük, a szűrőn mara­dó anyagot forró vízzel mossuk, és a szűrletet kö­rülbelül 750 ml-re bepároljuk. Sósavval végzett sa­vanyítás után csapadékot kapunk, amelyet kiszű­rünk, és megszárítunk. így 45,9 g (az elméleti 50%­­a) 2-klór-6-nitro*benzoesavhoz jutunk, amelynek olvadáspontja 166 °C (1,2-diklór-etánból kristályo­sává). 2-Klór-6-nitro-benzoesay-klorid. 20,1 g (0,1 mól) 2-klór-6-nitro-benzoesav 150 ml vízmentes benzollal készített szuszpenziójához 1 ml dimetil-formamidot és 17,9 g (0,15 mól) tionil­­kloridot adunk. Az elegyet 30 perc keverés után visszafolyó hűtő alatt felforraljuk, és 3 óra múlva további 17,9 g (0,15 mól) tiorál-kloridot adunk hozzá. További 3 órát forraljuk visszafolyó hűtő alatt, majd lehűtés után szűrjük, és a szűrletet váku­umban bepároljuk. így 18,9 g (az elméleti 85,9%-a) 2-klór-6-nitro-benzoesav-kloridot kapunk olaj­ként. 2- Klór-6-nitro-benzoesav-metil-észier. 10 perc alatt becsepegtetünk 18,9 g (86 mmól) 2-klór-6-nitro-benzoesav-kloridot 100 ml metanol­ba. Az elegyet 4 órán át visszafolyó hűtő alatt forraljuk, majd vákuumban bepároljuk A mara­dékot kevés jéghideg metanollal kezeljük, és szűr­jük. így 12,3 g (az elméleti 66%-a) 2-klór-6-nitro­­benzoesav-metil-észtert kapunk, amelynek olva­dáspontja 98 °C (ciklohexánból kristályosítva). 6-Klór-antranilsav-metil-észter. 4,5 g (0,212 mól) 6-k!ór-2-nitro-benzoesav-metil­­észtert 1,8 liter metanolban Raney-nikkellel a szá­mított mennyiségű hidrogén felvételéig hidrogéne­zünk. A megszűrt reakcióelegyet vákuumban bepá­roljuk, és a maradékot vákuumban desztilláljuk, így 34 ,6 g (az elméleti 88%-a) 6-klór-antranilsav­­metil-észtert kapunk, amelynek forráspontja 158 °C 14,3 mBar nyomáson. 6-Klór-2-(klór-s:ulfonil)-bcnzoesa\'-metil-és:ier. 34,6 g (0,186 mól) 6-klór-antranilsav-metil­­észtert adunk hűtés és keverés közben 70 ml tö­mény vizes sósavoldathoz, és 0 °C és + 10 °C közöt­ti hőmérsékleten 12,8 g (0,186 mmól) nátrium-nitrit 30 ml vízzel készült oldatával diazotáljuk. A reak­cióelegyet 45 percig kevertetjük 0 °C-on, és utána 2 g réz(I)-klorid és 17 g réz(Il)-klorid 160 ml 30° 0- os kén-dioxidos ecetsavoldattal készített szuszpen­ziójába öntjük keverés közben. A nitrogéngáz­­fejlődés befejeződése után még 2 órát keverjük szo­bahőmérsékleten. Dietil-éterrel exlraháljuk, és a szerves extraktumokat mossuk, megszáritjuk, és bepároljuk. így 38,2 g (az elméleti 76"„-a) 6-klór-2- (klór-szulfonil)-benzoesav-metil-észtert kapunk. 4-Klór-i ,2-benzizotiazol-3 ( 2H ) -on-1,1 -dio.xid. 38,2 g (0,141 mól) 6-klór-2-(klór-szulfonil)­­benzoesav-metil-észter 150 ml dioxánnal készült oldatához 20 perc alatt hozzácsepegtetünk 30 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten 150 ml ammóniával telített etanolt. Utána 2 órát 40 °C-on és további 2 órát 60 °C-on melegítjük. Lehűtés után bepárol­juk, dietil-éterrel eldörzsöljük, és megszűrjük. A szűrőn maradt anyagot vízzel forrón oldjuk. Forrón szűrjük, és a szürletet sósavval megsava­nyítjuk. így 19,8 g (az elméleti 64,5"„-a) 4-klór-1.2- benzizotiazol-3(2H)-on-1,1 -díoxidot kapunk, amelynek olvadáspontja 210 °C. Az elemanalízis eredménye a C7H4C1N03S (217,64) összegképletre: számított: CX 38,63; H% 1,85; Cl% 16,29; NX 6,44; SX 14,73; mért: CX 38,65; H% 1,98; Cl% 16,20; NX 6,41; SX 14,75. I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom