185706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zamat- és színezőanyagok kinyerésére paprikából

1 185 706 2 A találmány tárgya eljárás zamat- és festékanyagok kinyerésére paprikából, a paprika oldószerrel való extra­­hálása révén. A paprika (capsicum annuum, illetve capsicum !on­­gum) mintegy 50 kultúrváltozata közül többnek termé­sében zamatanyagok és piros színezőanyag található. A zamatanyagok illat- és ízanyagokból állanak és még nagy hígításban is égetően erős ízű, kapszaicin alkaloidot tartalmaznak. Termesztettek olyan paprikafajtákat is, melyek kapszaicin mentesek, ezeket édesnemesnek neve­zik. A paprika zamatanyagait fűszerkeverékek előállítá­sára lehet használni. A paprika piros festékanyaga kuro­­tinoidokbó) áll és fő alkotórészként (35%-ig terjedő mennyiségben) kapszantin alkaloidot tartalmaz. A piros festékanyag élelmiszerek és kozmetikai cikkek színezé­sére alkalmas és miután fiziológiailag ártalmatlan, enge­délyezett élelmiszerfesték. Az élelmiszer- és kozmetikai iparban a paprika festékanyagát nagy tisztaságú folyé­kony sűrítmény alakjában használják. A festékanyag sűrítmény sok felhasználási területen nem tartalmaz­hatja a paprika zamatanyagait, különösen kapszaicinl. Ismert eljárás szerint a paprika zamat és festékanya­gait alacsony forrásponté oldószerrel, mint pl diklór­­metánnal, diklór-etánnal vagy hexánnal extrahálva nye­rik ki. A 379 258 sz. szovjet szabadalmi leírásból az erős piros paprika extrahálására alkalmas eljárás vált ismere­tessé, melyet „édes” paprika extrahálására is lehet alkal­mazni. Ennél az ismert eljárásnál a fel nem aprított ter­mést folyékony oldószerrel első lépésben extrahálják cs a kapott kivonat főleg kapszaicint, éteres olajokat és festékanyagokat tartalmaz. A termés aprítása után egy következő művelet folyamán újabb extrahálást hajtanak végre, ugyancsak folyékony oldószerrel, ekkor olyan extraktumot kapnak, mely főleg kapszaicin-maradéko­­kat, festékanyagokat és zsírokat tartalmaz. Mindkét mű­veletnél szén-diexidot, petrolétert, acetont, etanolt, hexánt, vagy propánt alkalmaznak folyékony oldószer­ként. Az extrahálásker kapott kivonatból költséges me­­lekula-desztillációval kell elkülöníteni a zamatanyagokat és a festékanyagokat, meri a legtöbb élelmiszer és koz­metikai cikk színezésére csak a zamatanyagoktól mentes piros festékanyag felel meg. Tekintve, hogy a paprikának kevés a zamat- és festékanyag-tartalma (a szárított pap­­rika festéktartalma 1,4-5 súly%), a paprika extrahálá­sához nagymennyiségű oldószer szükséges, melyet az extraktumbói és az extrahálási maradékból vákuum­­desztillációval, illetve vízgőzdesztillációval kell vissza­nyerni. Emellett a szerves oldószert — főleg az extrakció után visszamaradt, porózus szerkezetű anyagból — nem lehet teljesen eltávolítani, így tetemes mennyiségű oldó­szer veszteségbe megy és az extrahálási maradék felhasz­nálása állati takarmányként is erősen korlátozottá válik. Ezenkívül, az oldószer maradékának desztillációs úton való eltávolítása az extraktumbói magasabb hőmérsékle­tet és/vagy oxigén jelenlétét teszi szükségessé, ezért a zamat- és festőanyag részleges bomlásához vezet. Az 1493 190 sz. német szövetségi köztársaságból) közzétett szabadalmi leírásból ismert eljárás szerint úgy választanak szét folyékony és/vagy szilárd anyagkcvcrc­­keke't, hogy az anyngkeveréket annak a kritikusnál na­gyobb hőmérsékletén és nyomásán levő olyan gázzal kezelik, mely legfeljebb 100°C-kaI az anyagkeverck kritikus hőmérséklete feletti hőmérséklettartományban van és a kritikus nyomás és hőmérséklet felett levő gáz­fázisból a benne levő vegyületeket nyomásváltoztatással <s/vagy hőmérsékletemelkedéssel választják el. Ehhez az ismert eljáráshoz telített vagy telítetlen, rövidszén­­íáncú szénhidrogéneket, klórozott vagy fluorozott szén­hidrogéneket, szén-dioxidot, ammóniát vagy diniírogén­­oxidot alkalmaztak gáz alakú oldószerként, A találmány célkitűzése eljárás zamat- és festékanya­gok paprikából történő kinyerésére, mely az ismert folyadék-extrakciós eljárás hátrányait kiküszöböli és jó minőségű, fiziológiailag ártalmatlan zamatanyagokat és festékanyagokat szolgáltat. A találmány szerinti eljárás különösen arra irányul, hogy a paprikából a festéket ala­csony hőfokon, olcsón nyerjük ki, ami lehetővé teszi a paprika jó minőségben kinyert, piros festékanyagának széleskörű alkalmazását. A találmány szerinti eljárás alkalmazásakor a zamat- és festékanyag kinyerése után visszamaradó anyag állati takarmányként felhasználható. A találmány értelmében a szárított, aprított piros paprikát a kritikusnál nagyobb nyomású és hőmérsék­letű normál körülmények (0°C, 1 bar) között gáz álla­potú oldószerrel, olyan nyomás mellett, mely > p>K (Pk = a gáz alakú oldószer kritikus nyomása) és legfel­jebb 350 bar, valamint olyan hőmérsékleten, mely > Tj< (T)< = a gáz alakú oldószer kritikus hőmérséklete) és leg­feljebb 70 °C, extraháljuk, és az extrahált zamat- és fes­tékanyagot az elkülönített, kritikus hőmérséklet cs nyo­más felett levő gázfázisból a gázfázis sűrűségének csök­kentésével elválasztjuk. Tapasztalatunk szerint a leg­kisebb nyomás- és hőmérséklet határérték (> p^, illetve > T^) amelyen az extrahálást a kritikus nyomás, illetve hőmérséklet felett kell végezni, az említett kritikus érté­kek közelében van (például pj,-+ 1 bar; Tjc l-2°C). A 2 127 6 i í számú német szövetségi köztársaságbelí szabadalmi leírás fűszer-kivonatok extrahálással történő előállítására alkalmas eljárást ír le, melynél az egészségre nem ártalmas, a kritikus feletti állapotú gázt. használnak oldószerként. Ennél az eljárásnál fűszerekből az első lépésben az illatosító komponensként ható éteres olajo­kat vonják ki, a kritikus feletti állapotú vízmentes oldó­szerrel végzett extrahálással. Ezután a második lépésben az ízesítő komponensként ható anyagokat a nedves, a kritikus feletti állapotú oldószerrel extrahálják. A két cxtrakciós lépésből származó kivonatokat nyomás- és/ vagy hőmérsékletváltoztatással leválasztják és azután egymással elkeverik. Ez a német leírás továbbá azt is ismerteti, hogy a kritikus állapot feletti oldószerekkel végzett két extrakció után egy további, vízzel végzett extrakció következik. A kritikus állapot feletti oldószer­ként a leírás szerint C02-n kívül N20, SF6, CHF3, CF3CI, CHF2C1, C2H2F2j C3F8) C2H6 vagy C2H4 is használható. Ebben a leírásban nem történik említés arról, hogy az eljárás alkalmas lenne zamat- vagy színező­anyagoknak paprikából való kivonására. A 2 931 395 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat szintén fűszerkivonatok elő­állítására alkalmas, olyan eljárást ismertet, melynél a fűszerekből az illatosítószerként ható éteres olajokat az első eljáráslépésben, az izesítőanyagokat pedig a második eljáráslépésben vonják ki; az első lépésben az extrahálás a hőmérséklet szempontjából a kritikus állapotot cl nem érő, a nyomás szempontjából viszont a kritikus állapot feletti folyékony gázzal történik, a második lépésben pedig a kivonás mind a hőmérséklet, mind pedig a nyo­más szempontjából a kritikus állapot feletti, ugyanezen gázzal történik. Az extraktumokat a kapott oldatokból nyomás- és/vagy hőmérsékletváltoztatással leválasztják 5 10 15 20 25 3C 35 49 45 50 35 G0 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom