185680. lajstromszámú szabadalom • Bernedezés akkumulátorok aktív anyagának befogadására alkalmas szalaganyag alaktartó perforálására
1 1-85 680 2 r találmány berendezés akkumulátorok aktív anyagának; befogadására alkalmas szalaganyag aiakiartó perforálására, amelynek a szalagon nyílásokat készítő gúla alakú tüskékkel ellátott görgőből es ellengörgőből álló görgőpárja van. Mint ismeretes, az akkumulátorok nagy részénél a kémiailag aktív anyagok laza szerkezetűek, kis szilárdságinak és kevésbé jó áramvezetők. Á 175.689 sz. magyar szabadalmi leírásból ismeretes olyan eljárás és berendezés, amely segítségével ólomakkumulátorok páncélozott, kent lemezeinek előállítása történik. Enné! az aktív anyag masszájához szilárdságnövelő szálas adalékot adnak. Ismeretes továbbá például, hogy lúgos akkumulátoroknál perforált acélszalaggal biztosítják a jó áramvezetést, és az aktív anyag befogadását, illetve a kellő szilárdságot. Ezt úgy valósítják meg, hogy a préselt aktív anyagot két darab ötvözött 0,1 mm vastagságú perforált acélszalag közé helyezik , majd a szalag széleit összeperemezik. Az igy kapott táskákat szilárdan egymáshoz rögzítik és áramvezetőzeí látják el. Ezek alkotják a lemezeket. A lemezeket azután nagy nyomással préselik. A lemezek gyártásánál, valamint az akkumulátorok működése közben a perforált acélszalagnak többféle egymásnak esetleg ellentmondó műszaki követelményt kel! kielégíteni. Az elemben lejátszódó elektrokémiai folyamatok szempontjából lényeges, hogy a perforáció foka nagy legyen, azaz a szalagon nagy átlépési keresztmetszet álljon rendelkezésre. Ez azért szükséges,^ hogy az elektrolit nagyobb felületen tudjon érintkezni az aktív anyaggal. Ezen követelménnyel ellentétesen halnak a technológiai követelmények. A perforált szalagnak ugyanis megfelelő szilárdságúnak kell lennie, a feldolgozás során nem szabad elszakadnia. Az elem működése közben is jelentős erőhatások lépnek fel, tekintettel arra, hogy az aktív anyag átalakulása térfogatváltozással, esetenként gázfejlődéssel jár, ami a nem kellő szilárdságú szalagot szétrepeszthetí. A táska ilyenkor kipúposodik. A szilárdsági követelményeken túlmenően a perforációnak biztosítania kell, hogy az aktív anyag szemcséi működés közben ne hulljanak ki idő előtt a lemezből. Ezért például célszerű, ha egy cm2 felületen mintegy 300 darab lyuk készül. További műszaki követelmény, hogy a perforálás! eljárásnak termelékenynek és gyorsnak kell lennie. A felsorolt műszaki követelményeknek szem előtt tartásával eddig kétféle perforáiási módszer alakult ki. Az egyik az úgynevezett tűs perforálás! eljárás, amelynek lényege, hogy a folyamatosan haladó szalagot tűkkel átlyukasztva perforáljuk. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy egyenletes, jó minőségű perforálást biztosít. Hátránya, hogy a módszer rendkívül lassú, kevésbé termelékeny és a perforáló gépnek nagy a helyigénye. A másik módszer a görgős perforáiási eljárás, amely lényegesen gyorsabb, mint a tűs perforálás. Itt görgöpár végzi a lyukasztást, ahol a görgőpár egyik görgőjének felületéből gúla alakú tüskék állnak ki, míg az ellengörgő palástfeiíilctébe körbefutó V alakú hornyok vannak bemunkálva. A szalag anyaga a gúla élei mentén fel repedve kihajlik és a tüske palástja mentén helyezkedik el. Annak érdekében, hogy a csonkagúla alakban kihajló anyag a feldolgozás során ne hajoljon vissza és az így kiaíakílott nyílásokat ne zárja újra le, a kihajlított tanyagrészeket el kell távolítani. Ezért ezeket a perforálás második lépcsőiéként köszörüléssel eltávolítják. A köszörülés lassítja az eljárást, és gyengíti a lemezt. Lágy szalagnál pedig a köszörülő szerszám, mielőtt leköszörülné a kihajlított anyagrészeket, azokat visszahajlítja. Amennyiben a szalag anyaga kemény, a köszörülés elvégezhető, de a keménység a további feldolgozás során okoz nehézségeket. A görgős perforáiási eljárás azon túlmenően, hogy az anyag minőségére érzékeny, nem biztosít egyenletes, jó minőségű perforációt. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan berendezés létesítése, amellyel a szalag megfelelő pontos alaktartó perforálása élhető el. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha az ismert perforáló görgőpár után egy második, de ellentétes irányban ható perforáló tüskékkel ellátott görgőpárt kapcsolunk, amellyel a már egy irányban kihajlított lemezrészecskcket úgy hajlítjuk vissza, hogy a nyílás keresztmetszete nem csökken, viszont a nyílások tartományában a szilárdság ne. Természetesen biztosítani kell a két görgöpár olyan szinkronfutását, hogy a második görgöpár perforáló tüskéi a már kiperforált nyílások középtengelyébe esően végezzék visszahajlítási feladatukat. A találmány tehát berendezés akkumulátorok aktív anyagának befogadására alkalmas szalaganyag aiakiartó perforálására, amelynek a szalagon nyílásokat készítő, gúla alakú tüskékkel ellátott görgőből és ellengörgőbö! álló görgőpárja van. A találmány lényege, hogy a szalaganyag haladási útjában további görgöpár van, és ezen görgöpárnak a szalag másik oldalára eső görgőjén vannak gúla alakú tüskék kialakítva. A megfelelő szinkronfutás érdekében a két görgöpár. a szalag egyik oldalára eső görgőivel közös tengelyre ékelt fogaskerekei vannak, melyek közül a szaiag haladási irányában előálló fogaskerék fogszáma több, mint a hátul álló fogaskeréké és mindkét fogaskerék közös tengelyű fogaskerekekkel áll kapcsolatban, amelyek közül az egyik fogaskerék tengelyére ékelve van, míg a másik ezen a tengelyen szabadon elfordulóan van csapágyazva és a kél fogaskerék között csúszást megengedő súrlódó nyomatékátvivő kapcsolat van. A folyamatos működés biztosítása érdekében a berendezésnek legalább a két görgőpár között szalagvezető sínje, a perforált tüskékkel ellátott görgőkhöz tartozó, a feltapadt szalagot lefejtő pofái vannak. Célszerű, ha a berendezésnek a görgőket a rátapadt hulladéktól megtisztító, forgó és tengely irányú alternáló mozgást végző körkefei és a szalagra tisztítólevegőt vagy folyadékot juttató csővezetéke és a szalag kihajlását megakadályozó elmozduló eleme van. A találmány szerinti berendezéssel kifogástalan perforáció biztosítható es a perforált nyílások mentén mintegy perem alakul ki, amely nemhogy esök-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
