185624. lajstromszámú szabadalom • Ciklopropil-anilin-származékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására 185625 Kiegyensúlyozó berendezés elektronikus programvezérlő egységgel
1 185 624 2 A találmány ciklopropil-anilin-származékokat tartalmazó, növényi növekedést szabályozó új készítményekre, valamint az új ciklopropil-anilin-származékok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. A leírásban használt „növényi növekedést szabályozás” kifejezés az élő anyag termelésének befolyásolására és nem csak a növények méretének módosítására vonatkozik. A növekedést szabályozás tehát olyan anyagokat jelöl, amelyek képesek a növények fiziológiájának különböző módon való befolyásolására. A találmány szerinti, növényi növekedést szabályozó készítmények hatóanyagként legalább egy I általános képletü ciklopropil-anilin-származékot tartalmaznak. Az I általános képletben R hidrogénatomot; X és Y egymástól függetlenül halogén atomot; R. hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsopoítot jelent; n értéke 1 vagy 2, és ha n értéke nagyobb, mint 1, akkor X különböző csoportokat jelenthet, m értéke 0 vagy 1. A szakirodalomban már bizonyos ciklopropil-anilinszármazékokat ismertettek; például a 2 343 606 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat ismerteti a 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-anilint, mint kiindulási anyagot gyógyszerek hatóanyagai előállításához. A Chemical Abstracts 77, 87201c (1972) a 4-(2,2-dibrómciklopropil)-anilint írja le. Azonban az említett nyomtatványok egyike sem közli vagy javasolja, hogy a leírt vegyületek növényi növekedést szabályozó hatást fejtenek ki. A készítményeken kívül a találmány tárgyát képezi az I általános képletű új vegyületek előállítása is olyan vegyületek kivételével, amelyek képletében ha R és Rí hidrogénatom, m értéke 0 és n értéke 2, Y, X klórvagy brómatomtól eltérő jelentésű. Az I általános képletű vegyületek alkalmas savakkal, például sósavval, kénsavval, salétromsavval, foszforsavval stb. sókat alkothatnak. Ezek a sók, valamint az ezeket tartalmazó készítmények is a találmány keretébe tartoznak. A sók közül különösen ki kell emelnünk az 1 általános képletű vegyületek hidrokloridját. A találmány különösen hatóanyagként a II általános képletű ciklopropil-anilin-származékokát, valamint ezeknek savakkal alkotott sóit, elsősorban hidrogénkloridjait tartalmazó készítményekre vonatkozik. A II általános képletben X, hidrogén- vagy halogénatomot, X2 halogénatomot jelent, Y és R! jelentése azonos az I általános képletnél megadottal, p értéke 0 vagy 1. Tehát a találmány a II általános képletű ciklopropilanilin-származékokat, valamint sóikat hatóanyagként tartalmazó készítményekre, továbbá a II általános képletű ciklopropil-anilin-származékok és sóik előállítására szolgáló eljárásra is vonatkozik, az említett ismert vegyületek előállítása kivételével. A II általános képletű 4-ciklopropil-anilin-származékok közül előnyösek azok, amelyek képletében -(Y)p a benzolgyűrű 3-helyzetében lévő halogénatom, valamint ezek sói, továbbá ezeket a vegyületeket vagy sóikat hatóanyagként tartalmazó készítmények. Az I általános képletű vegyületeket a III általános képletű ciklopropil-acetofenonból - ebben a képletben R, X, Y, n és m a fenti jelentésű — állíthatjuk elő a következő műveletekből álló eljárással. a) Művelet (oxim-képzés) Egy hidroxil-amin-sót nátrium-hidroxid jelenlétében a III általános képletű ciklopropil-acetofenonnal az [A] reakcióvázlat szerint reagáltatva egy IV általános képletű ciklopropil-acetofenoximot állítunk elő — az [Á] reakcióvázlatban szereplő képletekben X, Y, R, m és n a fenti jelentésű, Z egy erős sav egyértékű vagy kétértékű anionját jelenti, így klorid- vagy szulfátiont —. A műveletet előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a nátrium-hidroxid vizes oldatát 60 és 100 °C között hozzáadjuk a hidroxil-amin-hidrokloridot és a ciklopropil-acetofenont tartalmazó vizes-szerves oldathoz. b) Művelet (átrendezés) Az a) műveletben kapott IV általános képletű ciklopropil-acetofenoximot a Beckmann-átrendeződés körülményei között egy V általános képletű ciklopropilacetaniliddé alakítjuk a [B] reakcióvázlatban szemléltetett módon — a képletekben R, X, Y, m és n az I általános képletnél megadott jelentésű -. A műveletet a Beckmann-átrendeződés szokásosan alkalmazott körülményei között hajtjuk végre, például elsősorban az „Organic Reactions”, II. kötet, 1. fejezetében leírtak szerint. Előnyösen tömény, erős savat, például kénsavat vagy polifoszforsavat használunk és 100 és 150 °C között, előnyösen 120 és 130 °C között dolgozunk. c) Művelet (hidrolízis) A b) műveletben kapott V általános képletű ciklopropil-acetanilidet hidrolizálva a VI általános képletű ciklopropil-anilint kapjuk a [C] reakcióvázlat szerint - a képletekben R, X, Y, m és n az 1 általános képletnél megadott -. A műveletet a b) műveletben kapott reakcióelegy vízzel való hígítása után egyszerűen melegítéssel végezzük 100 és 150 °C között, előnyösen 130 °C körül. d) Művelet (alkilezés) A c) műveletben kapott VI általános képletű ciklopropil-anilint alkilezve olyan I általános képletű vegyületet kapunk, amelynek képletében Rj alkilcsoportot jelent. Ezt az alküezést az „Organic Syntheses”, IV. összefoglaló kötet, 240. oldalán leírt módszerrel analóg módon (N-metil-p-klór-anilin és N-etil-p-klór-anilin előállítása p-klór-anilinből) végezhetjük egy Vili általános képletű orto-hangyasav-alküészternek - ebben a képletben Rí 1-6 szénatomos alkilcsoport — a VI általános képletű ciklopropil-anilinnel való reagáltatásával; így a IX általános képletű ciklopropil-formanilidet kapjuk — ebben a képletben R] a fenti jelentésű és X, Y, R, m és n az I általános képletnél megadott jelentésű —, és ezt a vegyületet hidrolizáljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
