185618. lajstromszámú szabadalom • Eljárás technológiai folyamatok folyamatos üzembentartása valószínűségének növelésére

1 185 618 2 A találmány tárgya eljárás technológiai folyamatok folyamatos üzemben tartása valószínűségének növelésére. A íurbinakompresszor egységek védelmére szolgáló vészjelző és reteszrendszer pillanatnyi zavara gyakran indokolatlanul leállítja a forgó gépet, ezáltal jelentős és lökésszerű változást gyakorol a technológiai folyamatra. Ezen a rendszert ért impulzusok további meghibásodá­sok kiinduló pontjaivá válhatnak, máskor olyan jellegű gépleállást okoznak — időben —, amely jelentős termelés­­kieséshez vezet. A turbinakompresszor egységek reteszrendszerébe a védelem minőségi jellegétől függően szelektív időkéslel­tetésű reléket elhelyezve megoldható a gépleállások működésbe lépésének néhány másodpercig tartó eltolása, így ezen időkésleltetés lehetőséget nyújt arra, hogy a reteszértékek néhány pillanatig tartó eltérésekor, ha a reteszfeltétellel azonos körülmények közötti tartózkodási idő kisebb, mint az időkésleltetés intervalluma, akkor a gépegység üzemben marad. A szelektív időkésleltetésű reteszrendszer alkalmaz­ható a levegő-cseppfolyósításnál a levegő- és nitrogén­kompresszorok, a műtrágyaiparban a földgáz-, szintézis­gáz- és ammóniakompresszorok, az olefiniparban a telí­tetlen szénhidrogének komprimálására használt turbó­kompresszorok üzembiztos gépvédelmi rendszerének ki­alakítására. A szelektív időkésleltetésű reteszrendszer előnyösen alkalmazható a KELLOGG technológiájú ammónia­szintézis-üzemek centrifugálkompresszorainak védel­mére. A turbina hajtású centrifugálkompresszorok a vegy­ipari eljárásokban igen fontos szerepet játszanak. A tech­nológiai folyamat jellegétől függően e forgógépek külön­böző tulajdonságú gázok vagy gázelegyek komprimálását végzik. A centrifugálkompresszorok által szállított gázok alap­vetően háromféle jellegcsoportba oszthatók: a) inert jellegű gázok: N2, levegő stb.; b) éghető jellegű gázok: földgáz, hidrogén, telítetlen szénhidrogének, szintézisgázok stb.; c) maró, agresszív jellegű gázok: ammónia, nitrozus­­gázok, kéndioxid stb.­A nagy teljesítményű turbinahajtású centrifugálkomp­resszorok turbina- és kompresszoregységei mind több­­fokozatúak, egy- vagy több-„házas” kivitelben készül­nek. Mind a meghajtóegységek, mind a centrifugálkomp­resszorok olajeilátása kényszercirkuláció segítségével fenntartott olajáramlás útján valósul meg. Az olaj a kenési, tömszelencezárási funkciói mellett fontos szerepet játszik a-gépegység fordulatszám-szabá­­lyozásában, emellett a vészjelző és reteszrendszeri kap­csolók közege ugyanezen a kényszercirkulációs rendsze­ren érkező olaj. Az olajrendszer pillanatnyi zavara, amely eredhet egy szabályozószelep-lengésből vagy a segédolaj-szivattyú las­sabb „szállításra irányuló felfutásából” (pl. hidegebb olaj miatt), azt eredményezheti, hogy a kenőolaj retesz vagy a záróolajtartály-szint pillanatnyi elégtelen állapota „túl korán” állítja le a gépet. A KELLOGG technológiájú ammóniaszintézis üze­mekben az előbb említett „pillanatnyi elégtelen állapot” indokolatlan kompresszorkieséshez vezet, amely az egy­vonalas technológiai folyamat mellett mindig termelés­kieséssel jár. A műszaki szint jelenlegi állása szerint a b) és c) pon­tokban vázolt közegeket komprimáló centrifugálkomp­resszorok tömszelence-tömítését egy záróolaj rendszer végzi. E rendszer megbízható üzemelését, a gép védel­mét az ún. záróolajtartályon elhelyezett alacsony- és magasszint-vészjelzők és -reteszek végzik. A záróolajtartályban az olajszint feletti gáztér nyo­mása a centrifugálkompresszor szívóoldali gáznyomásá­nak függvénye, ennek lökésszerű (impulzusszerű) válto­zása olyan gyors szintváltozást hoz létre a záróolaj­tartályban, hogy azt a szintszabályozó képtelen kom­penzálni. Ilyen esetben az alacsony- vagy magasszint­­reteszértékek elérésekor a gépegység leáll-A fenti a), b) és c) pontokban vázolt közegeket szállító turbinahajtású centrifugálkompresszorok olajellátását rendszerint egy üzemelő és egy tartalék szivattyúrendszer végzi. Az üzemelő olajszivattyú leállásakor a tartalékszivattyú (segéd-olajszivattyú) rendszerint automatikusan indul, s produkálja néhány pillanaton belül az olajnyomást. Igen hideg időjárási körülmények mellett, vagy az olaj­szivattyú ellevegősödése esetén előfordul, hogy a kenő­olajnyomás a reteszérték alá csökken 1—2 mp-ig, vagy ezen idő törtrészéig, és a gépegység leáll. A jelen technikai színvonalán a gépegységek szabá­lyozása (indítása, leállítása, terhelésváltozása stb.) és a gép védelmi rendszere hidraulikus jellegű elemek alkal­mazásán keresztül valósul meg. Akár villanymotor- és turbinameghajtású, akár gáz­turbinás meghajtású centrifugálkompresszorok (a továb­biakban gépegységek) üzemben tartásáról van szó, opti­mális és biztonságos üzemeltetéshez olyan jellegű segéd­szolgáltatásokra van szükség, mint pl. a kenőolaj-, záró­olaj-, szabályozóolaj- stb. biztosítás. A gép forgó részei­nek figyelése pl. axiális elmosdulás szempontjából igen fontos követelmény. Úgy a segédszolgáltatások állapotát, mint az előbb példaként említett elmozdulási lehetősége­ket ún. primer elemek (nyomáskapcsolók, szintérzékelők, elmozdulásérzékelők) végzik. A gépegységek különböző jellegű védelmi berende­zéssel vannak ellátva. Az indokolatlan meghibásodást megelőző védelmi (retesz ) rendszerek a gép technoló­giai funkciójának függvényében, ill. a bekövetkezhető meghibásodások mértékétől függően meghatározott ér­tékre vannak beállítva. A már eredetileg megválasztott beállítási értékek mellett is gyakran előfordul, hogy a téves, pillanatszerű hibajelenség gépleállásokat, ebből eredően további meghibásodást és gépegység-üzemkép­­telenséget eredményez. Mind gépészetileg, mind technológiailag súlyos problé­mát okozhat a gép tengelyirányú (axiális) megenged­hetetlen mértékű elcsúszása vagy hirtelen elmozdulása. A lassú (több hétig, hónapig vagy évig tartó) axiális irányú elmozdulás nagyobb gépegységeknél mérőműszer segítségével követhető. Tervszerű gépleállítások során ellenőrizhetjük, hogy a megengedett holtjáték nőtt-e meg, vagy az axiális tengelyelmozdulás-jelző műszeren az olajáramút lassú eldugulása okozza-e a jelzett el­mozdulást. Hirtelen tengelyirányú elmozdulást eredményezhet a turbokompresszor szívó- vagy nyomóoldalról eredő im­­pulzusszeríí nyomásváltozása, ami a gépegység üzem­­biztonságát ugyan nem veszélyezteti, de ennek ellenére 5 10 15 20 25 3C 35 40 4SI 5') 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom