185618. lajstromszámú szabadalom • Eljárás technológiai folyamatok folyamatos üzembentartása valószínűségének növelésére
1 183 618 2 a mérőműszer hibajelként fogja fel a lökésszerű változást és a gépnek leállító jelet ad. Ugyanilyen jellegű hatást eredményez pl. a fúvókás rendszerű axiális elmozdulást jelző, reteszelő műszer fúvókacsövébe került mechanikai szennyeződés vagy lég/gázbuborék pillanatnyi jelenléte. A turbokompresszorok kényszercirkulációs olajrendszerének kezelése, folyamatos üzemeltetése, a hidraulikus jeltovábbítás számos olyan buktató elemet (helyet) tartalmaz, amely precíz kezelés esetén sem küszöbölhető ki a jelenleg elterjedt védelmi rendszerben. A hidraulikus jeltovábbító. és reteszrendszer bizonytalanságát számos, az alábbiakban vázolt hatás növelheti. Az olajáram kényszercirkulációját létrehozó ún. fő olajszivattyú (rendszerint a segédszivattyútól eltérő meghajtású) és az előbbi kiesésekor rendszerint automatikusan induló segéd-olajszivattyú nyomóoldali olajnyomása nem megegyező a leállt szivattyú nyomóoldali nyomásával. (Eltolódtak értékeik egymástól.) Az üzemelő olajszivattyú kiesésekor a tartalékegység szabályos indulása mellett is előfordulhat, hogy az általa produkált olajnyomás alacsonyabb, mint a fő olajszivattyúé. Ekkor az egyes olajszolgáltatást végző egységek, mint pl. a kenőolaj-szabályozó és/vagy záróolajtartályszint-szabályozó szelepek (különösen hosszú ideje tartó folyamatos üzemmenet esetén) képtelenek a gyors „utánállításra”. Így előfordulhat, hogy a kenőolajnyomás-szint és/vagy záróolajtartály-szint értékek lecsökkennek néhány pillanatra a gépleállásszint alá. Az „olajnyomásértékek eltolódását” (mármint a fő- és segéd-olajszivattyú által produkált olajnyomás vonatkozásában) számos tényező közrejátszása idézheti elő; — Az álló segéd-olajszivattyú házában az olajhőfök (a kísérőfűtés és szigetelés ellenére) alacsonyabb, mint a fő olajszivattyú cirkulációs körében. (Különösen téli időjárási viszonyok mellett fordul elő.) — A segéd-olajszivattyú házában vagy vezetékrendszerében lévő olaj lég- vagy gázbuborékokat tartalmaz, — Olajhűtő- és/vagy szűrőváltáskor nem sikerült tökéletesen légteleníteni vagy gáztalanítani a tartalékegységet. — A kenőolajnyomást érzékelő kapcsolók olajszennyeződés, légbuborék jelenléte stb. okozta hibái. A gépegységek csapágyrendszerének olajellátását rendszerint két olajszivattyú beépítésével biztosítják. A fő olajszivattyú kiesésekor vagy nyomóoldali olajnyomásának csökkenésekor elindul a segéd-olajszivattyú (olajnyomásminimum-kapcsoló hozza működésbe), amely biztosítja a megfelelő csapágykenéshez szükséges olajnyomást. A segéd-olajszivattyú „felpörgéséhez”, az általa szállított teljes mennyiség, nyomás biztosításáig eltelhet 1—2 mp, amely elég lehet ahhoz, hogy az olajnyomás olyan minimumértékre csökkenjen, hogy az „olajnyomásminimum” reteszkapcsolón át a gép leállását okozza. A nyomáscsökkenés oka lehet a vezetékben lehűlt olaj, vagy a vezeték „ellevegősödése”. Az előírtnál kisebb csapágy-olajnyomás 1—2 mp-ig tartó bekövetkezése a gép üzemállapotára nincs káros hatással, a következmény mégis gépleállás, sőt a gépegység bizöhyos funkcióiban termeléskiesés. Az éghető jellegű gázok nyomásfokozására használt turbókompresszorok tömszelencezárását az ún. záróolajrendszerek biztosítják. A záróolajrendszerben elhelyezett záróolajtartály minimum-, esetleg maximumszlntreteszekkel van felszerelve. A turbókompresszorok gázoldali nyomásingadozásai érzékenyen érintik a záróolajtartályok szintszabályozását. A gépegységre menő gázáram hirtelen bekövetkező nyomásemclkedése záróolajtartályszint-csökkenést, míg a nyomáscsökkenés szintemelkedést eredményez. A hirtelen tartályszintváltozást a szil ^szabályozó rendszer képtelen pillanatok alatt az eredeti szintre beállítani, és addig (időben) a tartályszint lengéseket végez. A gáznyomásváltozás mértékétől és idejétől függően a „szintlengés” amplitúdója olyan nagy is leh;t, hogy eléri aszintminimum- vagy szintmaximumretes; ek értékeit, s a turbókompresszor leáll. Soi: esetben a pillanatszerű hiba jelenléte nem okoz akko> a problémát, mint a gépegység leállása. A gépegység olajrendszerében nyomokban előforduló mechanikai szennyeződés vagy légbuborék általában csak az érzékelőelem szűk keresztmetszeti részein okoz hibajelet néhány pillanatig. Amíg a „reteszt” életrehívó érzékelőelem „hamis” működésre kényszerül, addig a „kenési” és „tengelyzárási helyeken” megfelelő olajszolgáltatás uralkodik, tehát a gépegység leállítása nem indokolt. A gépegységek hidraulikus jellegű védelmi rendszerében a kis átmérőjű vezetékekben, különösen a vezeték „iránytörési” helyénél, az esetleg előforduló szűkítőelemeknél, fúvókáknál stb. az olajáramban nyomokban jelen evő szennyeződések különösen hosszú ideje tartó folya Tiatos üzemeltetés során „olajáram-változást” eredményezve hamis jelzést vagy hamis reteszeket idéznek elő. Hosszú üzemi tapasztalat, megfigyelés és kísérletezés alapján felismertük, hogy a fent vázolt meghibásodások jó részénél ki lehet küszöbölni a fölösleges gépleállást és a/zal járó esetleges károsodásokat és károkat, ha a szokí sós reteszrendszerbe szelektív időkésleltetésű reléket iktatunk a fokozott üzemben tartási valószínűség növeésére. A találmány tárgya eljárás nagy teljesítményű turbinahajtású centrifugálkompresszorok üzemben tartási valószínűségének növelésére, amely eljárás során turbinakor^ »resszor egységek reteszértékeinek elérésekor a gépegységet védelmi jelleggel leállítjuk. A találmány lényege abban van, hogy a turbinakompresszor védelmi rendszerének kialakításmódjából következő pillanatszerű zavarokat a leállítás szelektív időkésleltetésével kiszűrjük, mégpedig axiális tengelyelmozdulás esetén a késleltetési időt 1-4 mp-re, a záróolajtartály minimum- és maximumszintjénél a késleltetési időt 1—4 mp-re, alacsony kenőolajnyomás esetén a késleltetési időt 4—8 mp-re állítjuk be. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a kompressz^kiegyenlítő dugattyú magas differenciálnyomása, esetén a késleltetési időt 1—4 mp-re állítjuk be. A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál a jeltovábbító egység (relé) és a kompresszort leállító egység (GR) közé indokolatlan leállítást akadályozó, mp-ryi pontossággal szelektíven beállítható késleltető időre lé van iktatva. A szelektív időkésleltetésű relékkel bővített találmány szerinti reteszrendszer előnye a jelenleg alkalmazott reteszrendszerekkel szemben az alábbiakban foglalható össze : Akár inert, akár maró vagy éghető gázokat komprimáló turbókompresszorok esetén, a meghajtásmódtól függően bizonyos mértékig differenciáltan kialakított hidraulikus vészjelző és reteszrendszerek hasonlóak az általunk leírt rendszerekhez. Az irodalomban publikált rendszere kben — bár a turbókompresszorok üzembiztonságát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
