185603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rosszindulatú daganatos sejtek kimutatására

1 J 85 603 2 fïzin, szarvasmarha és sertés gonadotropint felszabadító hormon) is fel van sorolva annak illusztrálására, hogy a számítógép memóriatárában fennmaradó több százezer proteinfragmens még mennyivel kevésbé felel meg. A légző proteinek fémeket és/vagy hem komponense- 5 két tartalmazhatnak in situ állapotukban, de az izolált protein fragmens, például apocitokróm b5, egyiket sem tartalmazza. Az astrocytin és malignin további analízise azt mutatta, hogy nem tartalmaznak vasat, ként, foszfort és magnéziumot (mindegyik kevesebbet tartalmaz, mint 10 0,01%) és a színképelemzés abszorpciós csúcsot 280 mp­­nál mutat. Hem- és apoprotein kombinálásával a tipikus abszorpciós színképek állnak helyre 400 és 450 m-nél. Bár az astrocytin és a malignin szerkezetileg teljesen eltér a többi proteintől vagy protein fragmenstől, mégis 15 figyelemre méltó, és talán igen fontos is, hogy a leg­közelebb eső szerkezetű vegyületek a légző proteinek. Az irodalomból ismeretes, hogy sok fontos összefüggést lehet találni a szóbanforgó szerkezetben fejlődés-geneti­kai és funkcionális szempontból. Ha az astrocytin és 20 a malignin új protein termékek, amelyek in situ szerke­zeti ekvivalensei légző működést képviselnek és ezek a proteinek rosszindulatú vonatkozásúak, akkor sikerült megtalálni a rák egyik legnagyobb rejtélyének nyitját, azaz eldönteni azt a kérdést, hogy hogyan képesek a 25 mértéktelenül gyorsan szaporodó rosszindulatú sejtek energiaigényüket fedezni, A fenti felismerés elméleti jelentőségén felül igen fontosak a fenti adatok, amelyek a roszindulatúbb sejtek malignin tartalmának százalékos növekedésére vonat- 30 koznak, valamint az alább közölt adatok, amelyek azt mutatják, hogy az anti-maiignin nemcsak kapcsolódik a ráksejt malignin-típusú kémiai csoportjaihoz,; de az ilyen kapcsolódás a sejtekre nézve citotoxikus is. Ha a malignin-típusú in situ vegyületek a ráksejtben légzési 35 proteinek, akkor mivel az anti-malígnin vegyületek elő­nyösen ezekhez az in situ vegyületekhez kapcsolódnak, akkor, ha ebben a kapcsolódásban légzési proteinek vesznek részt, könnyen érthetővé válik, hogy ez hogyan eredményezheti a ráksejtek elhalását. 40 Az anti-malignin és más hasonló kemoreciprokok gyó­gyászati felhasználásának lehetőségét nagyban fokozza a maligninről és az astrocytinről szóló fenti információ, valamint a malignin mennyiségének és a rossziriduiatúság fokának kimutatott összefüggéséről szóló információ. 45 5A. példa A malignin nagyobb termelésének, fokozottabb rossz- 50 indulatűságának és arányának kimutatása a fermentáció folyamán nagyobb térfogat és felületi terület esetén. A 3-5. példákban leírt lépéseket ismételtük meg, de 250 cm3-es lombikok helyett 1000 cm3-es lombikokat használtunk. 55 A reagenseket háromszoros mennyiségben használtuk. A malignin termék termelését az inokulum 7 napig foly­tatott tenyésztése után majdnem kétszeresére növeltük, azáltal, hogy a rosszindulatú sejt tenyésztésére rendel­kezésre álló teret 250 cnf-ről 1000 cm3-re emeltük. A IV. táblázat minden lombik méretre mutatja az összes protein termelést mg-ban, valamint a termelt malignin mennyiségét az összes segéd protein százalékában ki­fejezve a ferment-tenyészetek egymás utáni generációira. 250 cm3-es lombikok alkalmazása esetén a termelt protein összes mennyisége átlagosan 17,5 mg volt. 1000 cm3-es lombikok használata esetén a protein összmennyisége átlagosan 40,4 mg volt. Meglepő módon, mivel a rosszindulatú sejt növekedés (rosszindulatúság foka) növekedett a hét napos tenyész­tési periódus alatt a sejt-tenyészetéshez rendelkezésre álló nagyobb tér és felület következtében, az összes protein százalékában kifejezett malignin mennyisége is jelentősen megnőtt. Az összes proteinnek az a százaléka, amely a malignin mennyiségének felel meg 10,7%-ról 28,3 %-ra nőtt átlagban, ha 250 cm3-es lombik helyett hét napos konstans tenyésztési időszak alatt 1000 cm3-es lombikot használtunk. A termelt malignin mennyisége és a rosszindulatúság foka közötti összefüggés hét nap alatt in vitro létrejött rosszindulatú sejtképződmények mennyiségének függvé­nyében, mely mennyiséget az összes képződött protein­ként mérünk, az 1. ábrán látható. IV. táblázat Egymást követő generációkban fermentált malignin termelésének fokozása Lembik­méret, cm3 Malignin, mg összes protein, mg Malignin, % 250 0,33 6,4 5,1 250 0,16 6,7 2,4 250 0,21 8,9 2,4 250 1,3 26,3 4,8 250 1,4 2 J ,6 6,4 250 2,6 17,9 14,4 250 1,8 16,4 10,7 250 1,3 13,4 9,8 250 2,0 17,8 11,3 250 2,3 18,9 12,0 250 2,1 19,4 10,8 250 1,6 13,8 11,6 250 2,2 15,1 14,6 250 4,4 21,ö 20,4 250 3,3 14,0 23,2 250 2,2 23,0 9,7 250 2,1 23,2 9,0 250 2,8 22,3 12,5 250 2,4 18,9 12,7 250 2,4 24,5 9,8 Átlag: 17,5 mg 10,7 % 1000 9,8 41,3 23,6 1000 7,2 25,4 28,4 1000 5,9 24,9 23,6 1000 11,7 37,5 31,2 1000 13,3 44,8 29,8 1000 16,5 56,5 29,4 1000 9,5 41,3 22,9 1000 10,7 38,8 27,5 1000 12,5 41,6 29,9 1000 13,3 46,7 29,4 1000 11,6 45,2 25,7 Átlag: 40,4 mg 28,3 % 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom