185586. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték hőszigetelést igénylő közeg, különösen melegvíz továbbításához
1 185 586 2 együtt. Különösen a 7 terek helyszínen készített habanyaggal való kitöltése esetén célszerű, ha a szilárd 6 hullámos lemez perforált, mert ezáltal a folyadékáteresztő képessége — a szilárdság megtartása mellett — biztosítva van, és a 3 levegővel társított merevítőrendszer homogénebb, az egyes habszegmensek egymással számos helyen szervesen kapcsolódnak (a perforációkon átmenő hab-testecskék útján), és a feszültségeloszlás is kedvezőbb. A hullám alakú 6 lemezszerkezet egyébként akár egymás után elhelyezett tengelyirányú tagokból, akár spirális elem(ek)ből kialakítható, és elhelyezhető a cső teljes hosszában folyamatosan, de szakaszosan is. A 3. ábrán látható csővezeték esetében az 1, 2 csövek közötti gyűrű alakú térben a 3 levegővel társított merevítőrendszer merevítőszerkezetét a perforált vagy hálós struktúrájú 8 csövek alkotják, amelyek hosszirányban húzódnak, szorosan egymáshoz illeszkednek, és ugyanazon anyagokból készülhetnek, mint a 2. ábra szerinti 6 hullámos lemezek. A 8 csövek közötti 9 tereket ebben az esetben is kis térfogattömegű, jó hőszigetelő képességű kemény műanyaghab töltheti ki. A 4. ábrán látható megoldás az 1. és 3. ábra szerinti csővezetékek kombinációjának tekinthető, ezért az azonos szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 4 szemcsék, ill, 8 merevítőcsövek közötti hézagok ebben az esetben is — előnyösen habosodé 5 kötőanyaggal vannak kitöltve. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a hézagok kitöltésére szolgáló habosodó gyantarendszer bejuttatása és egyenletes eloszlatásba könnyebb, mint az 1. ábra szerinti megoldás esetében. Bár 5 kötőanyagként (1. és 4. ábra) számos különféle anyag szóba jöhet, a legelőnyösebbnek látszik a már többször említett, a 4 szemcsék kötőanyagával kompatibilis, erős ragasztó hatást kifejtő, habképzésre is alkalmas anyag alkalmazása. Kiváló eredmény érhető el, ha polimer-gyantákat, hidraulikusan kötőanyagokat, ezek keverékét, ill. ezek habosodó változatait olyan viszkozitással használjuk, hogy a folyadék a kisméretű hézag-labirintuson is gyorsan keresztül tudjon folyni, a 4 nagyméretű szemcséket hatékonyan képes nedvesíteni, azokat az érintkezési pontok környezetében összeragasztani, és tágabb tér-részekben — célszerűen habképződéssel — szilárd, habszerkezetű kitöltőanyagot létrehozni. A habképzés kémiai vagy fizikai úton történhet. Fizikai habképzés esetében célszerű a levegőt vagy széndioxidot sajtolni cellastabilizátor (felületaktív anyag) alkalmazása mellett. A találmány szerinti csővezetéket előregyártott csővezeték-tagokból célszerű összeépíteni. Az 1. ábrán egy ilyen előregyártott, egészében 10 hivatkozási számmal jelölt csővezetéktagnak az egyik végét tüntettük fel. Az 1 közegvezető belső cső és a 2 külső védőcső közötti gyűrű alakú térben levő 3 levegővel társított merevítőrendszert a homlokoldalon már az előregyártó üzemben 11 tárcsákkal zárjuk le, amelyek pl. műanyagból készülhetnek, és 12 sarokvarratokkal rögzíthetők, az 1, ill. 2 cső belső felületéhez. Az 1 belső cső vége hosszal kifelé túlnyúlik a 11 tárcsa síkján; ezt a túlnyúló részt la hivatkozási számmal jelöltük. Az 5. ábrán két 1. ábra szerinti 10 előregyártóit csővezeték-tag összekapcsolására szolgáló megoldás látható. Első lépésben a —■ célszerűen hőre lágyuló műanyagból készült — szomszédos 1 közegvezető belső csőnek la végeit egymásnak ütköztetve összeállitjük, és e csővégeket a 12 tükörhegesztés útján kötjük össze egymással. Az egyik 10 csővezeték-tag külső csövére — amely előnyösen ugyancsak hőre lágyuló műanyagból van — előzetesen felhúztuk egy ugyanilyen anyagból készült 13 karmantyút, amely a 2 külső védőcsövön tengelyirányban ide-oda mozgatható, úgyhogy most a 12 tükörhegesztés fölé tolható, és ebben a helyzetben a 13 karmantyú 13a megvastagított szegélyét az ugyancsak tükörhegesztéssel létrehozott 14 varrat segítségével a másik 10 csővezeték-tag 2 külső csövéhez kötjük. A 8 karmantyú másik végét annak 2 csövéhez 15 sarokvarrat segítségével rögzítjük és tömítjük. A 13 karmantyún 16 lyuk van. Ezen keresztül a 13 karmantyú belső és az la cső végek külső felülete közötti gyűrű alakú tér tömören 4a szemcsékkel tölthető meg, a 4a szemcsék közötti terekbe (hézagokba) kötőanyag — pl. habosodó kötőanyag — juttatható, igy lényegében ugyanolyan szerkezet hozható létre, mint a csővezeték többi részén. Végül a 16 lyukat 17 zárótesttel lezárjuk, pl. műanyaglemezzel lehegesztjük. A 6. ábrán látható kapcsolat is 10 előregyártott csővezeték-tagok között hozható létre. Ezt a megoldást elsősorban abban az esetben célszerű alkalmazni, ha az 1 belső közegvezető csövek hőre keményedő szálerősítésű műanyagból készülnek. Az egymásnak tompán ütköztetett 10a belső csővégek 18 illesztési hézagát a szaggatott vonallal jelölt 19 kötőhüvellyel takarjuk le, és az la csővégeket ennek segítségével kapcsoljuk egymáshoz, amely hőálló műgyantával felragasztott szövet-tekercseléssel készül. A 19 kötőhüvely feladata a 10 cső vezeték-tagok 1 belső közegvezető csöveinek folyadékzáró, a belső nyomásnak ellenálló összekötése, és a fellépő tengelyirányú erők felvétele. Ebben az esetben a homlokoldali zárást biztositó 11 tárcsáknak az 1. 2 csövekhez rögzítése 20 ragasztásokkal történik. A kapcsolat létrehozásához ebben az esetben a 21 karmantyút használjuk, amelynek két végén egy-egy befelé néző, gyűrű alakú 21a fészek van kialakítva, amelyekben 22 tömítőgyűrűk helyezkednek el. A 21 karmantyú hengeres falában 23 lyuk van, amelyen keresztül a hőszigeielő 24 habanyag előállításához szükséges folyékony műgyanta-reagensek a 21 karmantyú és az la csővégek közoni térbe bejuttathatók. A habosítás után a 23 lyuk (n°m ábrázolt) záróelemmel lezárható. A 6. ábra szerinti kapcsolat oly módon is kialakítható, hogy hőszigetelő habanyagbó! félhenger alakú fél-héjelemeket készítünk, ezeket a 18 illesztési hézag felett elhelyezzük, és csak ezt követően toljuk a 21 karmantyút a helyére. A 7a, 7b. ábrákon látható kiviteli példa esetében a 10 csővezeték 1 belső közegvezető csöve és 2 külső védőcsöve közötti levegővel társított 3 merevítőrendszert előregyártott 25a, 25b fél-héjelemek, valamint a közöttük levő szabad térfogatot, vagyis 26 hézagokat, továbbá a fél-héjelemek és a 2 külső cső között jelentkező 27 hézagokat kitöltő, ragasztó hatású utószilárduló anyag által alkotott merev 28 váz alkotja. A 25a, 25b fél-héjak az 1 belső csőre illeszkedő felületükön periodikusan ismétlődő 29 bordákkal rendelkeznek, amiből értelemszerűen következik, hogy két-két 29 borda között egy-egy 30 gyűrű alakú horony van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
