185586. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték hőszigetelést igénylő közeg, különösen melegvíz továbbításához
185 586 2 Ezek a 30 hornyok lehetővé teszik az 1 belső cső hosszirányú hullámosodását a hő hatására, amennyiben a cső erre megfelelő műanyagból készül. Ebben az esetben — a korábban már részletezett módon — ezeknek a kis hullámoknak a sokasága biztosítja a hőtágulási mozgások végbemenetelét, külön kompenzátorok beépítésére így nincs szükség. A 25a, 25b félhéjak belső felületének (bordás) geometriai kialakítása biztosítja tehát a műanyag 2 belső cső mintegy pontonkénti, illetve vonalak mentén történő megtámasztását. A 25a, 25b fél-héjak anyagszerkezetével szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy — a hőszigetelés biztosítása mellett — megfelelő szilárdságú legyen. Célszerű az 1., 4. és 5. ábrákkal kapcsolatban részletesen ismertetett 4 szemcsék anyagával azonos anyagból készíteni a 25a, 25b fél-héjakat. Injektáló anyagként oldószermentes műgyanták, és/vagy szilikátbázisú kötőanyagok jöhetnek számításba. Az injektált 28 váz biztosítja a közvetlen erőátadást az 1 belső cső és a 2 külső cső között. A 7a. ábrán feltüntettünk egy kapcsolati helyet a szomszédos előregyártott csővezeték-tagok között; az 1 belső cső 18 hegesztési varratát (vagy más módon kiképzett kapcsolati helyét) a beépítés helyén 31a, 31b fél-héjakkal fedjük át, amelyek ugyanolyan anyagból készülnek, és ugyanolyan geometriai kiképzésűek, mint a 25a, 25b fél-héjak, tehát belső felületükön gyűrű alakú bordákkal rendelkeznek. A 31a, 31b fél-héjak külső megtámasztását 21 áttoló-karmantyú biztosítja 22 gumigyűrűkkel; a 23 nyílás szolgál a kapcsolat helyén a félhéjak közötti hézagok injektálására (vö. a 6. ábrával kapcsolatban elmondottakkal is). A 8. ábra szerinti megoldás annyiban hasonlít az 1. ábra szerintihez, hogy az 1 belső cső és a 2 külső cső közötti gyűrű alakú térben itt is szemcsék és az azok közötti hézagtérfogatot kitöltő utószilárduló anyag képezi a levegővel társított 3 merevítő-rendszert. Ebben az esetben a 4c szemcsék minimális szilárdságúak, pl. vékonyhéjú, belül üres, vagy tömör, de lágy műanyaggolyók lehetnek, alapvető funkciójuk a hőszigetelés biztosítása. A szerkezet szilárdságát a 4c szemcsék felületét részben vagy teljesen bevonó, ill. a szemcsék közötti hézagokat részben van teljesen kitöltő, utószilárduló 5c kötőanyag adja. Az 1 belső cső külső felületén az 5c kötőanyag és a 4c szemcsék felváltva, mintegy periodikusan helyezkednek el. A megszilárdult 5c kötőanyag a szilárdabb, a 4c szemcsék lágyabb (puhább), összenyomható anyagból készülnek. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy az 1 belső cső felülete azokon a helyeken, ahol a 4c szemcsékkel érintkezik, kidudorodjék (hullámosodjék), ami elősegíti a befeszülés bekövetkezését, ill. a hőmozgások felvételét. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: annak eredményeként, hogy a csövek és a levegővel társított rendszer statikailag együttdolgozó egységet alkotnak, nem kell a csöveket túlméretezni, így a szerkezet gazdaságos. Még számottevőbb előny, hogy a belső közegvezető cső viszonylag vékonyfalú korrózióálló műanyagból készülhet. A belső műanyagcső korábban részletezett hosszirányú hullámosodásával a hőkompenzáció kiküszöbölhető. Ezen túlmenően azáltal, hogy a haszoncsőben a szerkezeti felépítés révén, a szigetelő réteg megtámasztó hatása folytán a feszültségek alacsony szinten alakulnak, a cső anyagában az idővel arányosan jelentkező szilárdság-csökkenés mértéke jelentősen korlátozódik, mivel a csök* kenés tendenciája a feszültség mértékével arányos. A külső megtámasztást biztosító hőszigetelő rétegnek nekifeszülő haszoncsőben ébredő minimális feszültségek idővel plasztikusan leépülnek, és így a haszoncső anyaga feszültségmentes állapotba jutva az időbeni szilárdságcsökkenési hatásoktól mentesül. •ú Annak következtében, hogy a megnövelt szilárdságú és rugalmas hőszigetelő réteg az összetett szerkezetű csőfal elemeit megtámasztja és — mint részleteztük — együttdolgozásra készteti, a külső védőcső a kívülről ráható erők viselésére kisebb teherbírási fokozat 15 esetén is megfelel. így a találmány szerinti megoldásnak az előnye akkor is megmutatkozik, ha az alkalmazási körülmények a külső védőcső vonatkozásában támasztanak nagyobb igényeket (pl. földbe fektetett vezeték esetében a földnyomás felvétele). A találmány természetesen nem korlátozódik a csővezeték részletesen ismertetett kiviteli alakjaira, illetve az eljárás leírt foganatosítási módjaira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körül belül sokféleképpen megvalósítható. Hangsúlyozni kívánjuk, -hogy egyes esetekben elegendő mértékű megtámasztó hatás érhető el akkor is, ha a ragasztott, pl. szemcséket tartalmazó vázszerkezet nem folyamatosan kerül alkalmazásra a belső közegvezető cső és a külső védőcső között, hanem csak egyes zónákban, tehát szakaszosan. Számos más változtatás is elképzelhető a leírásban részletezett konkrét példákhoz képest anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk.-A Szabadalmi igénypontok 1. Csővezeték hőszigetelést igénylő közeg továbbításához, amelynek belső közegtovábbító csöve, valamint azt távközzel körülvevő külső védőcsöve van, és • : ! e csövek között azok egymáshoz viszonyított helyzetét rögzítő szerkezet van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a célszerűen műanyagból készült belső közegvezető cső (1) és a külső védőcső (2) közé befeszített szilárd elem(ek)ből álló vázat tartalmazó, e csövekkel (1, 4h 2) együtt statikailag együttdolgozó tartószerkezetet alkotó, levegővel társított rugalmas merevítőrendszere (3) van. 2. Az 1. igénypont szerinti csővezeték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegővel társított merevítőn tőrendszer (3) vázszerkezetet alkotó szilárd elemeit egymásnak és a csövek (1,2) belső felületeinek feszülő szemcsék (4) alkotják (1. és 4. ábra). 3. A 2. igénypont szerinti csővezeték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szemcsék hőszigetelő anyagik-, ból készülnek, 5...30 mm méretűek, legalább mintegy 1,0 MPa nyomószilárdságúak, és előnyösen szabályos geometriai alakúak, pl. gömb-, henger- vagy hasábalakúak. 4. A 2. vagy 3. igénypontok szerinti csővezeték kién viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szemcsék (4) azonos, vagy lényegében azonos méretűek. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti csővezeték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szemcséket (4) szerves és/vagy szervetlen kemény müanyaghabból álló testes tecskék alkotják. 6
