185550. lajstromszámú szabadalom • Térelválasztó elem, különösen falcolt ajtólap
1 185 55C 2 tő terének, üregének számos előnye használható ki a találmány célszerű továbbfejlesztéseként. Az ajtólapok közötti üreg az igényektől és a felhasználási céltól függően tűzálló, tűzfékező és/vagy hő- és/vagy hangszigetelő töltőanyaggal tölthető meg, különösen egy, sőt több, a metszésszerű nyíláson át a szélezett üregesszekrényprofil elkészülte után bevihető rétegekkel. Töltőanyagként ehhez megfelelnek például ásványi gyapotok nagyon jól. Magától értetődően az üreg kitölthető alkalmas műanyaghabokkal is, emellett kombinált kitöltések is lehetségesek. A találmány egy további kiviteli alakja szerint, mely természetesen az üregnek megfelelő töltőanyagokkal végzett fentemlített kitöltésével is kombinálható, az ajtólapok közötti üregben betörésbiztos, szilárdságnövelő betét, előnyösen acélkeretbe ágyazott acélrács lehet jelen. Természetesen a betétet is utólag is be lehet helyezni az üreges szekrényprofil elkészülte után időlegesen még nyitvalevő hasítási nyíláson keresztül. Ezáltal lehetővé válik, hogy az egyformán felépített teli ajtókból illetőleg térelválasztó elemekből a vevők kívánságának megfelelően speciális kivitelezéseket ajánljunk és szállítsunk. Magasfokú betörésbiztonságot nyújt például egy olyan ajtólap, mely külsőleg az egyszerű belső betétnélküli kiviteli alakkal azonos megjelenésű, de a találmány szerint az ajtólapok közötti üregben mozgástátvivő fogaskerekekkel kapcsolódó, eltolhatóan egyenesirányban megvezethető acélrudakból álló többpontos zármechanizmust tartalmaz. A találmány egyik további kiviteli alakja szerint az ajtólapoknak legalább egy meghatározott felületi tartományában jelen lehet egy üveglappal, vagy ajtóablakkal lezárt ablakkivágás. Ebben az esetben előnyösnek és célszerűnek bizonyult, ha az ajtólapok között az ablakkivágás körül a belső üreget elhatároló távolságbiztosító darabok vannak jelen, és az ablakkivágásba behelyezett üveglapo(kat) mindkét oldalról szegélyező szalagok tartják. Az önmagában ismert ajtózárak és vasalások, különösen ajtópántok és más ehhez hasonlók elhelyezése és beépítése vonatkozásában is számos gyakorlati előnyt nyújt a találmány szerinti térelválasztó elem, különösen a szabadon hozzáférhető belső üreggel rendelkező ajtólap, melyre a későbbi részletes ismertetés során rajzokhoz kapcsolódva még visszatérünk. A találmány szerinti térelválasztó elem révén az ismert hagyományos ajtókonstrukciók bevezetőben említett hátrányai és alkalmatlanságai teljes mértékben kiküszöbölhetők. Különösen az ipari sorozatgyártás számára kiválóan gyártható konstrukciót képvisel, mely ezenfelül esztétikai és pótlólagos funkcionális előnyöket is nyújt, miközben egyidejűleg igényes különleges kívánságok is kielégíthetők konstrukció- vagy technológiaváltoztatások nélkül, és pedig gyakorlatilag raktárról és minimális pót költségráfordítással. Említésreméltó jelentősége van annak is, hogy a találmány szerinti térelválasztó elemek, különösen peremezett ajtólapok JU—OU/fc-al könnyebbek, mint a funkcionálisan egyenértékű hagyományosan kivitelezett megoldások. Az alkalmazott előállítási technológiától függően, a méretváltozások, azaz az átállás az egyik szabványos méretről egy másikra, könnyen és csekély időveszteséggel megvalósíthatók. A találmány további jellemző vonásait, kialakításait és előnyeit az alábbiakban néhány kiviteli példára és rész’etmegoldásra vonatkozóan a mellékelt rajzhoz kapcso'ódva részletesebben ismertetjük. A rajzmelléklet ábrái: 1. ábra: a találmány szerint teli ajtólapként kivitelezett ülcperemezett térelválasztó elemének nézete, ahol az ajróperemezés ábrázolási okok miatt méreteit tekintve némileg túlhangsúlyozott; 2. ábra: az 1. ábra szerinti ajtólap oldalnézete; 3. ábra: a találmány szerint üvegezett ajtólapként kialakított térelválasztó elem előlnézeti képe; 4. ábra: a 3. ábra szerinti üvegezett ajtólap oldalnézete; 5. ábra: a találmány szerinti ajtólap részletmetszete az 1. ábra V síkja szerint; 6. ábra: egy találmány szerinti ajtólap belső borítólapjának oldalnézete a 90°-os ékfugák elkészítése után, de a kötőfelületeknek sarokillesztéssé való összehajtogatása előtt; 7. ábra: a lapkivágás részletnézete a külső ajtólaphoz, ugyanabban az előállítási fázisban, mint amilyet a 6. ábra a belső ajtólaphoz mutat; 8. —10. ábrák: az 5.-7. ábrákon mutatottakkal analóg xszletmetszetek, illetve részletnézetek, miközben a vastagabb ajtólapok alak- és anyagzáró kapcsolódásuk tartományában a megfelelő 90-os ékhomyok előállítása előtt, vagy azokkal egyidejűleg lemarással elvékonyításra kerültek; 11. ábra: az üvegezett ajtólap részletmetszete a 3. ábra KI síkja mentén; 12. ábra: az ajtólap részmetszete az 1. ábra XII síkja mentén, mely mutatja egy ajtózár példaszerinti beépítési ehetőségét is; 13. ábra: az ajtólap részmetszete az 1. ábra XIII síkja mentén, mely az ajtópántok előnyös beépítési- és felerőiítési lehetőségét mutatja; 14. —17. ábrák: az önmagában ismert „Folding System” technológia vázlatos ábrázolása egyedi eljárási lépésekre felbontva az egymással szembenhajló sarokilesztések előállításához; 18. ábra: belső ajtólap nézete, melynél a belső üregben •ácsszerkezetként acélkerettel ellátott rácsbordázat van elhelyezve, és az (eltávolított) külső ajtólap peremezési körvonala szaggatott vonallal van ábrázolva; és 19. ábra: a belső ajtólapnak a 18. ábrával analóg ábrázolása, mely a belső üreget acélrácsozattal valamint záró helyzetben levő többpontos zármechanizmussal mutatja. Az 1. és 2., valamint a 3. és 4. ábrák a példaképen 1 ajtólapként kiképzett (az 1. és 2. ábrákon teli ajtólap, illetve a 3. és 4. ábrán üveges ajtólap) találmány szerinti térelválasztó elemeket, melyek rendre legalább három él mentén belső 14 üreggel rendelkező önhodó dobozszerkezetté vannak összefogva alak- és anyagzáróan (a megfe'elő kötőfelületek összeragasztása által) két egymással összekötött 11 (külső)- és 12 (belső) borítólapból. Különösen az 5. ábrából, mely az 1. ábra V síkja szerinti résznetszetet mutatja, érthető meg világosan, hogy a 12 (bel;ő) borítólap két hosszanti éle és legalább használati nelyzetben felső rövidebb éle mentén a lapsíkból rendre két-két azonos értelmű ferde 122 sarokiilesziéssel lépcsőszérűén kiemelt, a lapsíkkal párhuzamos elálló 121 peremmel van kiképezve. A 11 (külső) borítólapnak két hoszszanti éle és a megfelelő rövidebb él(ek) mentén rendre két-két egymással ellentétes értelmű ferde 112 sarokilesztéssel a 12 (belső) borítólap elálló 121 peremét lényegéban C-alakban körülfogó 111 falcperemet képező szélkiképzése van. A 11 (külső)- és 12 (belső) borítólapok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
