185550. lajstromszámú szabadalom • Térelválasztó elem, különösen falcolt ajtólap
2 közötti valamennyi kötőfelület, valamint a 112 és 122 sarokillesztések közötti kötőfelületek is össze vannak enyvezve, mellyel a 11 (külső)- és 12 (belső) borítólapok között tökéletes alak- és anyagzáró kötés jön létre, emly önhordó dobozkonstrukciót alkot, melynek belső 14 ürege mindenekelőtt alulról egy résnyílással szabaddá tehető. A 11 (külső)- és 12 (belső) borítólap bevont felületű sík lapokból áll, különösen furnér-, forgács vagy keményrostlemezekből, melyeknél az összes 112, 122 sarokillesztés előállítása az említett három él hosszában az úgynevezett Folding-System (errevonatkozóan lásd a 14—17 ábrákat) szerinti ismert gyártástechnológiával történik. Ehhez először a 11 (külső)- és 12 (belső) borítólapokhoz méretreszabott lemezekbe a megfelelő felületekbe bevágjuk a 45°-os kötőfelületeket (6, 7 ill. 14 ábra), miközben az így keletkezett 90-os, 113, 123 ékhornyok alján a felületbevonat sértetlen marad. Egyetlen munkamenetben valamennyi bemarás elvégezhető, ami szabványos konstrukcióknál, és jelen esetben ez az eset áll fenn, jelentős racionalizálási lehetőségeket nyújt. Egyidejűleg a tömegben kiszabott lemezek felesleges sarkai is levághatok és lekerekíthetek. Következő lépés az enyv bevitele a kész enyvhomyokba (lásd a 15. ábra szerint elvi vázlatot). Minthogy az enyvnek a teljes végszilárdsághoz, mely végeredményben a Folding-kötést a hagyományossal egyenértékűvé teszi, mindenesetre több órára van szüksége, a sarokillesztések „összehajtogatása” után (lásd a 16. ábrát) a horony szögébe be lehet helyezni egy gyorsragasztó hernyót, mely a kötést a tulajdonképeni enyv kikeményedéséig rögzíti (17. ábra). Egy 1 ajtólap találmány szerinti előállításakor először a 12 (belső) borítólapot készítjük el oly módon, hogy 123 ékhornyokat sarokillesztésekké hajtogatjuk, melyek azonos értelemben ferdén futnak le, miközben a lap síkjából lépcsőzetesen kiemelt elálló 121 perem képződik a három lapéi hosszában. Ezután az így kapott alakzatot felhelyezzük a 11 (külső) borítólapra, és ezután következik a 113 ékhornyok összehajtogatása egymással ellentétes értelemben ferdén haladó 112 sarokillesztésekké, miáltal a 12 (belső) borítólap 121 pereme a külső borítólap C-alakű peremkiképzését körülfogja. Az enyvezés ehhez a két, 11 és 12 borítólap anyagzáró kötését is eredményezi. Az 5. ábrából az is világosan kivehető, hogy ezáltal létrejön a 13 ajtóhorony, melyet az 1 ajtólap három élének hosszában 111 falc perem határol, melynek felületi minősége hála a Folding technológia használata révén sértetlenül maradó felületbevonattal teljesen azonos és nem igényel semmilyen utómegmunkálást sem. Ha valamilyen okból a 11 és 12 borítólapokhoz vastagabb lemezre van szükség, és ennek ellenére viszonylag keskeny 111 falcperemet akarunk elérni, akkor ezt úgy tehetjük, mint azt 8—10 ábrák érzékelhetően mutatják, hogy a kiszabott lemezek megfelelő peremrészeit a 113, illetőleg a 123 ékhornyok felvitele előtt, vagy azzal egyidejűleg, vagy után megfelelő 114, illetőleg 124 lemarásokkal elvékonyítjuk. Emellett az összes eljárási lépés azonos az 5—7 ábrákon ismertetett kötéseknél alkalmazottal. Mint már említettük, ezzel rendkívül merev, alaktartó és önhordó üreges dobozkonstrukció keletkezik, melyben egy belső 14 üreg van, mely mindenekelőtt alulról hasítékszerű nyíláson keresztül teljes keresztmetszetben hozzáférhető. Egészen egyszerű igénytelen térelválasztó elemeknél ez a nyílás fából vagy műanyagból álló 16 záróléccel, előnyösen mégis csak a beépítési helyen a hely1 4 színi méretrevágás után, lezárható. Az ilyen térelválasztó elemekből, különösen, ha azok szimmetrikus 13 horonnyal (falc) rendelkeznek, melynek mélysége az ajtó 111 falcperemével összhangban van, egymáshozillesztéssel sík elválasztófalak építhetők fel. Különösen teli ajtólapként kialakított alakjukban, a találmány szerinti 1 ajtólapok a találmányi gondolat értelmében számos alkalmazási igénynek megfelelően továbbalakíthatók. Mint már említettük a 11 és 12 borítólapok közötti 14 üregben tűzálló, tűzgátló és/vagy hő- és/vagy hangszigetelő töltőanyag, helyezhető el, például ásványi gyapot egy vagy több rétegben az alsó még nyitvalevő résalakú nyíláson keresztül, egyszerű módon. A 14 üreg kitöltése megfelelő ismert műgyanta habokkal, szintén könnyen lehetséges. Ezenfelül a 14 üregben jelen lehet betörésbiztos, szilárdságnövelő 4 rácsszerkezet, előnyösen 41 acélkeretbe beágyazott 42 rácsbordázat, ahogy azt a 18. ábra mutatja. Különösen magas biztonsági igényekhez olyan példaszerinti kiviteli alak felel meg, mint amilyet a 19. ábra mutat. Ennél a 11 és 12 borítólapok közötti 14 üregben 5 (többpontos) zármechanizmus van (az adott példában nyolc zárási ponttal), mely például mozgásátvivő 52 fogaskerekekkel fogazott részein összekapcsolódó, egyenes irányban eltolható 51 tolórudakból áll. A 19. ábrán az 5 (többpontos) zármechanizmust záró helyzetében ábrázoltuk, ahol 51 tolórudak végei egy ajtókeret (nem ábrázolt) furataiba belenyúlnak. Ha azonban a függőleges vezetésű hosszú 51 tolórudakat a nyíl irányában elmozgatjuk, vagy az egyik fogaskereket az óramutató járásának irányában elforgatjuk, akkor az összes tolórud végét a furatokból az ajtólap belsejébe visszahúzzuk, miáltal az ajtó nyithatóvá válik. A 11. ábrán a találmány szerinti térelválasztó elem üvegezett ajtóként kivitelezett alakját részmetszetben ábrázoltuk. A 11 és 12 borítólapok alak- és anyagzáró kapcsolódására érvényesek az 5—7., illetőleg 8—10. ábrákkal kapcsolatban mondott fejtegetések, melyeknél az azonos részeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. Továbbalakításként azonban a 11 és 12 borítólapok felületének egy részén (lásd a 3. ábrát), 151 üveglappal lezárt 15 ablakkivágás van jelen. A 11 és 12 borítólap között el van helyezve továbbá a 15 ablakkivágás körül a 14 üreget elhatároló 152 távtartóléc. A 151 üveglapot a 15 ablakkivágásban mindkét oldalról 153 keretlécek tartják, melyek előállítása itt ugyancsak a Folding technológiával történik. Az ablakkivágás(ok)ba természetesen önmagukban záródó ablakszárnyak is beépíthetők. Szokásos kivitelű 3 zárszerkezet, valamint önmagában ismert veretek, különösen 2 sarokpántok is használhatók a találmány szerinti peremezett 1 ajtólapokkal összefüggésben. Ezek ismét az önhordó üreges dobozkonstrukció elkészítése után a belső 14 üregbe igény szerint behelyezhetek és a megfelelő előirányzott helyekre felerősíthetők. A teherhordó keresztmetszetek ezáltal egyáltalán nem, vagy csak elhanyagolható módon gyengülnek meg, minthogy csupán az ajtókilincsek, zárpajzsok (1. és 3. ábrák), valamint 31 zárnyelvek számára kell 34 áttöréseket készíteni. Végül 13. ábrából látható, hogy a találmány szerinti 2 sarokpántokkal ellátott 1 ajtólap a 111 falcperembe bemélyített átmenő furatokban átvezetett 21 pántcsavarral is felszerelhető, miközben a 21 pántcsavar a 11, 12 borítólapok közötti 14 üregbe az 1 ajtólap alsó széle mentén átmenetileg nyitvahagyott résszerű nyíláson keresztül bevezethető 22 (menetes) tartótömbbe van beerősítve. Ezek a 185 550 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65
