185550. lajstromszámú szabadalom • Térelválasztó elem, különösen falcolt ajtólap
185 550 2 A találmány tárgya térelválasztó elem, különösen falcolt ajtólap, amely legalább három él mentén falckiképzéssel ellátott módon összefogott, meghatározott térközt bezáróan egymással párhuzamos, agglomérait vagy rétegelt szerkezeti anyagú két lapelemből áll és adott esetben ^ a mindenkori rendeltetésnek megfelelő vasalásokkal van ellátva. Az eddig ismertté vált konstrukciós megoldásokra, különösen ajtólapok esetében érvényes az a közös ismertetőjel, hogy azok „belülről kifelé” épülnek fel, amennyi- jq ben általában minőségi fából hagyományos fatechnológiai illesztési eljárásokkal először merev, teherhordó belső tartóvázat állítanak elő és azt egy vagy mindkét oldalon viszonylag vékony forgács- vagy rostlemezzel lefedik, vagy a tartóváz még szabadon levő mezőit 1 g teli ajtóknál ugyancsak átlátszatlan kiszabott forgácsvagy rostlemezekkel, ablakos ajtóknál pedig üveglapokkal töltik ki. Ezeknek az ismert ajtómegoldásoknak számos hátránya van. Az ajtó tartóvázát a megkívánt teherhordóképes- 2o ség és alaktartósság miatt drága faanyagból, nemritkán keményfából kell előállítani. A tartóváz minden egyes eleme pontos és munkaigényes gépi megmunkálást igényel. Az alkatrészek összeillesztése és összeenyvezése teherhordó szerelvénnyé, ugyancsak idő- és munkaigényes. 25 Hogy kielégítő tömítést érjünk el az ajtólap és az ajtófoglalat között, minden esetben úgynevezett szélezett (falcolt) ajtólapokra lenne szükség. Egy legalább három él mentén elhúzódó ajtószélezés előállítása azonban jelentős megmunkálási többletköltséget és anyagveszteséget 30 jelent. Ehhez további technológiai nehézségként járul hozzá, hogy a szélezés többszörösen lépcsős felületeit megfelelő felületmegmunkálással kell kiképezni, különösképpen bevonattal kell ellátni. Az ismert normál vasalások, mint ajtópántok és ajtózárak számára a teherhor- 35 dó tartóvázkeresztmetszetében kell üregeket kialakítani, miáltal a keresztmetszet kritikus helyei kedvezőtlenül meggyengülnek. Az ismert összetett megoldások, melyek egymástól különböző anyagokból állanak, hajlamosak a vetemedésre, az élettartamuk alatt az időelőtt fel- 40 dolgozott faanyagban száradási feszültségek lépnek fel, melyek az ajtólapok maradandó alakváltozását hozzák létre, miáltal az ajtók tömör zárása megvalósíthatatlanná válik. Meghatározott alkalmazási célokra, ahol magasfokú 45 tűzellenállóképesség, nagyfokú betörésbiztonság, vagy jó hő- és/vagy hangszigetelés az ajtóknál megkívánt követelmény, a hagyományos ismert ajtókonstrukciók vagy egyáltalán nem felelnek meg, vagy további kiegészítő intézkedéseket kell tenni és különleges szerkezeteket kell 50 kialakítani, hogy az említett követelményeknek megfeleljenek. Manapság, amikor számos országban az értékes faanyag takarékos felhasználása került az előtérbe, és ehhez nagypontosságú racionális technológiákat dolgoztak ki a 55 legkülönbözőbb agglomérait kötött lemezek, különösen a rétegelt falemez-, a forgács- és a keményrostlemezek előállítására és megmunkálására, kézenfekvő a feladat, kifejleszteni egy felépítési elvet és ennek alapján egy egységes konstrukciós megoldást, melynek segítségével 60 legkülönbözőbb rendeltetésű térelválasztó elemeket, 'különösképpen előnyös tűzellenállású és/vagy nagy betörésbiztonságú és jó hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező szegélyezett ajtólapokat egységes anyagbázison a felsorolt lemezanyagokból drága és nemes faanyag felhasználása nélkül racionálisan és sorozatban elő lehet állítani. Jelen találmány azon a felismerésen alapul, hogy az időközben már széleskörben ismertté vált „Folding System” technológiai eljárás (önmagában több országban szabadalmaztatva a W. Lehbrink GmbH and Co. KG cég számára, Oerlinghausen-Helpup, Német Szövetségi Köztársaság) a térelválasztó elemek területére is átvihető abban az esetben, ha a teherhordó fatartóvázas konvencionális, hagyományos felépítés helyett megfelelően új, gyártásra alkalmas felépítést találunk és ezt gyártási érettségig fejlesztjük. Fenti felismerésből kiindulva a kitűzött feladatot egy térelválasztó elem, különösen a bevezetőben említett jellegű ajtólap kifejlesztésével és alkalmazásával a találmány értelmében oldottuk meg, amennyiben a találmány szerinti térelválasztó élem, különösen egy szegélyezett ajtólap, legalább három széle hosszában belső üreggel alak- és anyagzáróan önhordó szekrénykonstrukcióvá egymással összekötött két ajtólemezből áll. Az egyik, a belső ajtólemez amellett rendelkezik egy mindig két azonos értelemben haladó összeenyvezett ferde sarokillesztés révén mindkét hosszéle mentén és legalább használati állapotban felső keresztirányú éle mentén az ajtólap síkjától bizonyos távolságban haladó kiemelt elálló peremmel. A külső ajtólap pedig el van látva egymáshoz ellenkező értelemben hajló összeenyvezett ferde sarokillesztések által a hosszirányú élek és a megfelelő keresztirányú él(ek) hosszában a belső ajtólemez elálló szélét lényegében C-alakban körülfogó peremkiképzéssel. Ily módon a találmány értelmében a belső ajtólemez pereme és az utóbbit C-alakban körülfogó, ezzel ezért alakzáróan és a kötési felületek önmagában ismert összeenyvezése révén a külső ajtólemez anyagzáróan összekötött peremkiképzése kiálló aj tószegély peremet képez, és ezek az alakkiképzésre visszavezethető merevségük és hordozóképességüknek köszönhetően teljesértékűen helyettesítenek mindeféle korábban alkalmazott tartóvázat. Emellett előnyösnek bizonyult, ha a ferde sarokillesztések a belső ajtólemez kiemelkedő elálló széle és az utóbbit C-alakban körülvevő peremkiképzése a külső ajtólemeznek mindig összeenyvezéssel és 90°-os ékfugák bemarásával és azt követő összehajtogatással méretreszabott, felületbevonattal rendelkező sík kiszabott lemezekké vannak kialakítva, miközben érintetlenül hagyjuk a felületi bevonatot a fugamélyedés oldalain létrehozott 45°-os kötőfelületek létrehozásakor az önmagában ismert „Folding-System” technológia szerint. Ily módon előállíthatok szélezett térelválasztó elemek, különösen ajtólapok nagy pontossággal és bármilyen utólagos felületmegmunkálás nélkül a Folding-System valamennyi racionalizálási előnyének teljes kihasználásával. Az alkalmazási célnak megfelelően gyakorlatilag minden használatos lapvastagság, különösen a 8—16 mm közöttiek kiválaszthatóak. Vastagabb ajtólapok számára, ahol egy még helyettesíthetően keskenyebb ajtószélperemet kell megtartani, előnyös, ha a belső ajtólemez kiemelkedő elálló pereme, valamint a külső ajtólapnak az utóbbit C-alakban körülfogó peremkiképzése a többi lemezterületekéhez képest lemarással vékonyított keresztmetszetekkel rendelkeznek. Különösen teliajtólapként való alkalmazás esetén a találmányszerinti önhordó szekrénykonstrukciónak egy bemetszésszerű nyílással legalább ideiglenesen hozzáférhe2
