185523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy fenil-alkil-amino-etil-szalicilamid előállítására

1 185 523 2 használhatók. Előnyösen pcrorálisan adhatók be, de in­jekció alakjában is alkalmazhatók. Előnyösen peroráli­­san adhatók be, de injekció alakjában is alkalmazhatók. A laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy az (R, R) izomernek vagy farmakológiailag elfogadható sójának hatásos perorális adagja az emlős testsúlyára vonatkoztat­va jellegzetesen 0,01—25 mg/kg, előnyösen 0,5—5 mg/kg lehet. A találmány tehát olyan gyógyszerkészítmény előállí­tására is vonatkozik, amely hatóanyagként (-)-5-{(R)-I­­-hidroxi-2-[(R)-(l-metil-3-fenil-propil)-amino]-etilj­­szalicilamidot vagy farmakológiailag efogadható savaddí­­ciós sóját farmakológiailag elfogadható vivőanyaggal vagy kötőanyaggal együtt tartalmazza; az említett (R, R) optikai izomer lényegileg mentes a megfelelő (R, S), (S. R) és (S. Sj optikai izomerektől. A gyógyszerkészítmé­nyek előnyösen egységnyi adagban, például tablettaként, pilulaként, kapszulaként, végbékúpként vagy ampulában levő injektálható készítményként állíthatók elő. A gyógy­szerkészítmények például poralakúak vagy szirupok, eli­­xirek vagy szuszpenziók is lehetnek. A szükséges napi mennyiséget egyetlen adagként vagy több részre felosz­tott adagokban adhatjuk be. A beadandó pontos gyógy­szermennyiség természetesen különféle tényezőktől, pél­dául a kezelendő egyed korától és súlyától, valamint az egyéni reakcióképességtől függ. Az adagegységek a talál­mány szerinti (R, R) izomert vagy farmakológiailag elfo­gadható savaddíciós sóját előnyösen 2—500 mg, még elő­nyösebben 10—200 mg mennyiségben tartalmazhatják. A fent leírt gyógyszerkészítményekben használható fermakológiailag elfogadható vivőanyagok például a kö­vetkezők lehetnek: cukrok, például tejcukor, szacharóz, mannités szorbit; keményítők, például kukoricakeményí­tő; tápiókakeményítő és burgonyakeményítő; cellulóz és cellulózszármazék, például nátriumkarboximetilcellulóz, etilcellulóz és metilcellulóz; kalciumfoszfátok, például dikalciumfoszfát és trikalciumfoszfát; nátriumszulfát; kalciumszulfát; polivinilpirrolidon; polivinilalkohol; sztearinsav; alkálifóldfémsztearátok, például magnézi­­umsztearát és kalciumsztearát; növényi olajok, például földi mogyoróolaj. gyapotmagolaj, szezámolaj, olívaolaj és kukoricacsíraolaj: nem-ionos, kationos vagy anionos felületaktív anyagok; etilénglikol polimerek; 0-cikIo­­dextrin; zsíralkoholok; hidrolizált gabonafélék; és egyéb nem toxikus, összeférhető töltőanyagok, kötőanyagok, szétesést elősegítő anyagok és a gyógyszerészi gyakorlat­ban általában használt csúsztatóanyagok. Egyes betegeknek a találmány szerinti (R, R) izomer­rel való kezelése alkalmával kívánatos lehet, hogy ugyanabba a gyógyszerkészítménybe más gyógyászatilag hatásos anyagot is belefoglaljunk. Például olyan betegek kezelésére, akiknél a só- és víz-háztartás egyensúlyban tartása nehézséget okoz, hatékony mennyiségű diuretiku­­mot, például hidroklórtiazidot vagy triklórmetazidot fog­lalhatunk a készítménybe. Gyógyszerkészítmények A következő példákban a hatóanyag előnyösen (-)­­-5((R)-l-hidroxi-2-[(R)-(l-metil-3-fenil-propil)-amino]­­-etilj-szalicilamid-hidroklorid, de magának az (R, R) izomernek vagy egy másik farmakológiailag elfogadható savaddíciós sójának, különösen az itt megnevezett sójá­nak egyenértéknyi mennyiségével helyettesíthetjük. Injekciós oldat mg/ml Hatóanyag 5,00 mctil-p-hidroxibcnzoát 0,80 propil-p-hidroxibenzoát 0,10 dinátriumcdctát 0,10 citromsav-monohidrát 0,08 dcxtróz 40,00 injekcióra alkalmas vízzel kiegészítve l,00ml-re Előállítási eljárás: A p-hidroxibcnzoátot az injekcióra alkalmas víz egy részében 60—70°-on feloldjuk, az oldatot 25—35-ra le­hűtjük, majd hozzáadjuk és feloldjuk a többi adalékanya­got és a hatóanyagot. Az oldatot végső térfogatára kiegé­szítjük, sterilizáló membránon át szűrjük, és steril fio-Iákba töltjük. Perorális gyógyszerkés. zítniények a) Kapszulák Kapszulánkénti mennyiség Hatóanyag tejcukor kukoricakeményítő magnéziumsztearát 200.0 mg 100,0 mg 223.0 mg 111,5 mg 75,0 mg 37,5 mg 2,0 mg 1,0 mg 500,0 mg 250,0 mg Előállítási eljárás: A hatóanyagot, a tejcukrot és a kukoricakeményítőt egyenletesen összekeverjük, majd a kapott porhoz ke­verjük a magnéziumsztearátot. A keveréket alkalmas méretű, kétrészes zselatin kapszulákba töltjük. b) Tabletták Tablettánkéiul mennyiség (m) Hajtóanyag tejcukor kukoricakeményítő víz (ezer tablettánként) kukoricakeményítő magnéziumsztearát 200,0 100,0 211.0 105,5 12.0 6,0 120.0 ml* 60,0 ml* 75,0 37,5 2,0 1,0 500,0 250,0 ’A víz az előállítási eljárás folyamán elpárolog. Előállítási eljárás: A hatóanyagot a tejcukorral egyenletesen elkeverjük. A kukoricakeményítő kis részéhez a vizet hozzákever­jük, majd a kapott kukoricakeményítőpépet hozzáadjuk a hatóanyag és tejcukor keverékéhez, és egyenletesen nedves tömeg keletkezéséig keverjük. A kapott nedves tömeghez hozzáadjuk a többi kukoricakeményítőt, és egyenletese eloszlású granulátummá keverjük. A granu­látumot alkalmas őrlőgépen átvezetve, 19 mm lyukbősé­­gű rozsdamentes szitán szitáljuk át. Az őrölt granulátu­mot alkalmas szárítókemencében a kívánt nedvességtar­­•alom, eléréséig szárítjuk. A száraz granulátumot alkal­mas őrlőgépen áthajtva, 1,6 mm lyukbőségű 'ozsdamentes szitán átszitáljuk. A kapott keveréket a magnéziumsztearáttal elkeverve, a kívánt alakú, vastag­ságú, keménységű és szétesési képességű dtablettákká sajtoljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom