185479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés elektromos inger keltésére, főleg fizioterápiás és kozmetikai kezelésekhez

1 *8 J 4 <9 2 írt kapcsolási elrendezésben a találmány szerint az alapjelgenerátor két szimmetrikus, ellentétes fázisú kimenettel rendelkező négyszöghullámgenerátor, előnyösen astabil multivibrátor, a modulátor­egység pedig feszültség-frekvencia átalakítóból, an­nak kimenetéhez csatlakoztatott kapcsolóáram­körből, valamint az utóbbi két kimenetéhez csatla­koztatott összegező-illesztőből áll, ahol a feszült­ség-frekvencia átalakitó bemenete a feszültségfor­rás kimenetével, a kapcsolóáramkör harmadik be­menete az alapjelgenerátor egyik kimenetével, ne­gyedik bemenete és az illesztő bemenete pedig az alapjelgenerátor másik kimenetével van összeköt­ve; az erősítők pedig impulzuserősítők. Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy az előállított jelek, amelyek a kezelői elektródákra jutnak, kö­zépfrekvenciás négyszögimpulzus sorozatok, ame­lyek az egyik kimeneten állandó frekvenciával és azonos fázishelyzettel jelennek meg, a másik kime­neten azonos frekvenciával, de 0- 100 Hz között változtatható frekvencia ütemében ellentétes fázis­sal jelennek meg. Ezzel kielégítjük azt a követel­ményt, hogy a készülék frekvenciastabilitása nagy­ságrendekkel jobb az ismert készülékeknél elérhe­tőnél, továbbá, hogy az azonos fázisú és az ellenfá­zisú négyszögjelek egymást erősítő és gyengítő ha­tása következtében négyszöghullámú burkológör­bével rendelkező interferenciajel (lebegő hullám) alakul ki. Kielégítjük továbbá azt a követelményt is, hogy a készülék egyszerű áramköri elemekből könnyen felépíthető, beállítása és üzemeltetése nem igényel magasfokú képzettséget. A találmány szerinti elektromos ingerkeitő ké­szüléknek a kezelés szempontjából előnyös kiviteli alakjánál a feszültségforrás szabályozható egyenfe­­szültség-forrás. Ezzel biztosítható, hogy a kezelés­hez mindenkor beállítható egy fix feszültségszint, és ezáltal az interferencia fix lebegési frekvenciája. A találmány szerinti elektromos ingerkeltő ké­szülék egy további lehetséges kiviteli alakjánál a feszültségforrás egy önmagában ismert függvény­­generátor, például háromszög- vagy szinuszgenerá­tor, amely jelalakok átkapcsolok. Ezáltal a változó frekvenciájú lebegés frekvenciáját a függvénygene­rátor jele határozza meg. Előnyös, ha a kimenő erősítők áramgenerátorok. Lehetséges az is, hogy a kimenő erősítők feszült­séggenerátorok. Előnyös, ha a találmány szerinti elektromos in­gerkeltő kezelőkészülék kettő vagy több erősítő­­párral van ellátva, mivel így egy készülékhez egy­idejűleg több elektródacsoport csatlakoztatható, és így a test több pontján, vagy több, páciensen lehet egyidejűleg kezelést végezni. A találmány szerinti elektromos ingerkeltő ké­szüléket ki lehet egészíteni egy olyan kijelzővel, amelyen a testben kialakuló alacsonyfrekvenciás ingerlés frekvenciája olvasható le. A kijelző lehet analóg vagy digitális, fényt, han­got, stb. adó kijelző. A találmány szerinti elektromos ingerkeltő ké­szüléket az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra az interferenciaáramos kezelőkészülé­keknél a négypontelektródák elhelyezkedését, 2 2a-c. ábrák a már ismert szinuszhullámos in-.erferencia kialakulását mutatják, a 3. ábra a találmány szerinti négyszöghullám imerferenciaáramos ingerkeltő kezelőkészülék egy lehetséges kiviteli alakjának blokkvázlata, a 4. ábra a 3. ábra szerinti készülék egy lehetséges áramköri megoldásának elvi kapcsolási vázlata, az 5a —i ábrák a 3. ábra szerinti készüléknél a blokkvázlaton számokkal megjelölt pontokon és a kimeneteken kialakuló jel, valamint az 5j ábra az interferenciajel alakját mutatja. Az 1. ábrán az interferenciaáramos kezelés elvét kívánjuk szemléltetni. Az ábrán két db 1 és 2 áram­kör látható, amelyeknek kimeneteihez két-két 4 elektróda van csatlakoztatva. A 4 elektródák a kezelendő test felületének 3 bőr és kötőszöveteihez vannak hozzányomva. Az 1. ábrán látható módon a 4 elektródákat célszerűen úgy kell elhelyezni, hogy az 1 áramkör kimenetéhez csatlakoztatott 4 elektródák áramútja — a testen keresztül — a má­sik 2 áramkörhöz tartozó 4 elektródák áramútját keresztezze. Ahol csupán a középfrekvenciás jel hatása érvényesül, ott 5 gyenge ingerintenzitás ke­letkezik, ahol viszont a két elektródapár áramútjai egymást keresztezik, ott az interferenciás alacsony­­fekvenciájú lebegő jel hatására 6 erős ingerintenzi­tás jön létre. A 7 nyilak az ingerirányokat mutatják. A 2. ábrán az ismert szinuszos interferenciás készülékek jelalakjai láthatók; a 2a. ábrán _az 1 áramkör kimenetén megjelenő 4000 Hz-es jel, a 2b. ábrán a 2 áramkör kimenetén megjelenő 4100 Hz­­es jel, a 2c. ábrán pedig a 6 erős ingerintenzitás helyén keletkező 4050 Hz-es jel látható, amelynek burkológörbéje 100 Hz-es. A 3. ábrán a találmány szerinti készülék blokk­vázlata látható: 11 feszültségforrás 111 kimenete 12 feszültségfrekvencia átalakító 121 bemenetével, és a 20 kijelző 201 bemenetével, a 12 feszültség-frek­vencia átalakító 122 és 123 kimenetei pedig 14 kapcsolóáramkör 141 és 142 bemenetével vannak összekötve. A 14 kapcsolóáramkör 143 és 144 be­menetére 13 alapjelgenerátor 131, illetve 132 kime­nete kapcsolódik, mely utóbbi 16 illesztő 161 beme­netével is össze van kötve. A 14 kapcsolóáramkör 145 és 146 kimenetekkel rendelkezik, amelyek 15 összegező-iliesztő 151 illetve 152 bemenetéivel van­nak összekötve. A 122 kimenet a 20 kijelző 202 bemenetével is össze van kötve. A 15 összegező­illesztő 153 kimenete illetve a 16 illesztő 162 kime­nete 17 intenzitásszabályozó 171 illetve 172 beme­netével vannak összekötve, amelynek 173 kimenete a 18 erősítő 181 bemenetével, 174 kimenete pedig 19 erősítő 191 bemenetével van összekötve. A 18 erősítőnek 182, 183 kimenete, míg a 19 erősítőnek 192, 193 kimenete van. A 4. ábrán a 3. ábrán látható blokkvázlathoz adunk példaként egy elvi kapcsolási rajzot, ahol az eg>es blokkokat a 3. ábrának megfelelően szagga­tott vonallal jelöltük. A 11 feszültségforrás 111 kimenete a 12 feszült­ség-frekvencia átalakító 121 bemenetére csatlako­zik. A 11 feszültségforrás egy önmagában ismert függvénygenerátor lehet, amely például három-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom