185444. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai rendező játék
185 444 2 ugyanezek a színek, ábrák (ábrarészletek), illetve jelölések vannak elrendezve. A játék egy másik változata szerint a teljesen zárt ház két egymással párhuzamos oldallapja átlátszó és a játszóelemeknek kizárólag a ház átlátszó oldallapjaival párhuzamos oldalait a feladat megoldását képező helyzetben egységes jelrendszert, illetve ábrát képezőek. Ennél a megoldásnál a játszóelemeknek a ház átlátszó oldallapjaira merőleges élei hoszszúsága célszerűen elhanyagolható az átlátszó oldalakkal párhuzamos élek hosszúságához képest. Ezeknél a változatoknál az egy szinten lévő játszóelemek száma célszerűen 2 x 2 és a szintek száma legalább három. Egy további változat szerint a ház játszóelem soronként osztott és egymáshoz képest legalább két elforgatható részből áll, ahol az egyes részekben háromszor három játszóelem van elhelyezve oly módon, hogy az egyes részekben a központi játszóelemek egymáshoz elforgathatóan, a házhoz pedig mereven vannak csatlakoztatva. Egy előnyös kiviteli alak szerint a ház három egymáshoz képest elforgatható részből áll és a középső részben minden oldal szélső játszóeleme a központi játszóelemhez van erősítve. A találmány szerinti megoldás, illetve megoldások a technika állásának ismertetésekor bemutatott jálékcsalád továbbfejlesztését alkotják és rendkivül nagy számú új kombinációs kialakítást biztosítanak, amelyek a korábban ismerteknél lényegesen bonyolultabb és érdekesebb feladatok megoldását teszik lehetővé. Találmányom alapgondolata az, hogy a ház kialakításának és a benne mozgatott játszóelemek jelölésének különböző kombinációival számos új, a korábbiaktól minőségileg különböző logikai feladatot hordozó játékelrendezés valósítható meg. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetem. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti játék egy változatának axonometrikus képe, a 2. ábra a játék egy másik változatának távlati képe, a 3. ábra a 2. ábrán bemutatott változat egy kiviteli alakja, a 4a-d ábrák a 2. és 3. ábrákon bemutatott játékok játszóelemein alkalmazott jelölések módjai, az 5. ábra a találmány szerinti játék egy további változatának „robbantott” képe, a 6. ábra az 5. ábrán bemutatott megoldás felső részének metszete, a 7. ábra a 6. ábrán bemutatott rész alulnézete, a 8. ábra az 5. ábrán látható változat középső részének metszete és a 9. ábra a 8. ábrán bemutatott rész felülnézete. Az 1. ábrán bemutatott játék egy átlátszó anyagból készült, kocka alakú 1 házban elhelyezkedő 2 kis kockákból áll, amelyek a rendelkezésükre álló teret kicsiny, az elcsúszásukhoz elegendő, de elfordulásukhoz kevés hézag, valamint egy kis kockányi 3 üres hely kivételével kitöltik. A bemutatott megoldás tehát olyan átlátszó kocka alakú 1 házból áfl, amelyben a 2 kis kockák részére nyolc hely van, de a 2 kis kockák száma csupán hét. Az 1 ház döntögetésével a 3 üres helyre a szomszédos 2 kis kockák becsúszíathatók és így az 1 házban lévő 2 kis kockák az 1 ház döntéseinek és forgatásainak sorozataival a megfelelő módon elrtndezhetők. Az 1 házban elhelyezett 2 kis kockák különleges jelölésrendszerrel vannak ellátva. A 2 kis kockák megkülönböztetéséhez hatféle jelölést alkalmazunk. Ezek a jelölések alaphelyzetben, azaz a feladat megoldását képező helyzetben az 1 ház minden oldala felől nézve egységesek. Ez lehet egységes színezés» számozás, betűjelek, illetve ábrák, ábra resztetek segítségével kialakítva. Tekintettel arra, hogy a játék 3 üres helyet is tartalmaz, az egységes jelölés nem egyszerűen azt jelenti, hogy az 1 ház valamelyik azonos oldalával érintkező kis kocka oldalak azonos jelölés rendszerhez tartoznak, hanem egyúttal azt is, hogy az üres helyet határoló kis kockáknak az adott ház oldalak felé néző oldalai is ugyanilyen jelöléssel v innak ellátva. Alaphelyzetben tehát a játékot bármelyik oldalról nézve teljesen egységes szín vagy jelrendszer látható. A bemutatott játék a hagyományos megoldásoktól nem csupán abban különbözik, hogy az üres helyet határoló játszóelem felületek is a ház lapjaival érintkező felületekkel azonos jelölésűek, hanem abban is, hogy a játszóelemeknek a ház oldalaival nem érintkező és alaphelyzetben nem látható lapjai is ugyanazzal a hatféle jelöléssel vannak ellátva, amelyek egyébként a megoldást képező helyzetben lathatók. Ez a játék megoldását a korábbiakhoz képest jelentős mértékben nehezíti, mert a dobozban elhelyezkedő kockák alaphelyzetnek megfelelő helye csak hosszas logikai következtetés során deríthető ki. A korábbi megoldásoknál ugyanis a rendezési folyamat során egy-egy játszóelemről mindig könnyen megállapítható volt, hogy az alaphelyzethez képest milyen irányban van elfordítva vagy eltolva. Így egy-egy játszóelemrőt a jelölések ismeretében rögtön megállapítható, hogy az alaphelyzetben a ház mely helyére kell kerüljön. A találmány szerinti megoldásnál ezzel szemben egy játszóelem Összes lapoldalai ismeretében sem dönthető el könnyen, hogy alaphelyzetben a ház melyik részén kell elhelyezkedjen. A játszóeiemek alaphelyzetben nem látható oldalúinak jelölése célszerűen szisztematikus oly módon, hogy a megoldást képező helyzetben minden egyes játszóelem egy és csakis egy helyzetet foglalhasson el. Jóllehet az 1. ábrán egy 2 x 2 x 2-es elrendezésű kocka alakú játékot mutattam be, nyilvánvaló, hogy ugyanezen az elven még számtalan változat alakitható ki. Készíthető 3x 3 x 3-as vagy esetleg ennél több elemei tartalmazó rendszer, elképzelhető olyan változat is. ahol nem kocka alakú, hanem ettől eltérő házban vannak a kis kockák elrendezve. Különösen célszerű a 2 x 2 x 3, 2 x 2 x 4, illetve általánosabban 2 x 2 x N játszóelem élhosszúságnyi tartódoboz használata (ahol N 2; 2), mivel ilyen négyzet alapú hasáb tartódoboz alkalmazása esetén tetszőleges számú 2 x 2 játszóelemet tartalmazó játéksíkkal bővíthetjük játékunkat anélkül, hogy a játszóelemek között passzív, a játék használata során mozdulatlan játszóelemek, játszóelemtömbök 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
