185444. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai rendező játék

185 444 2 keletkeznének. A 3x3x3, 4x4x4 általánosan N x N x N (N è 2) felépítésű ismert megoldások­nál a játék belsejében ugyanis a mozdulatlan ele­mekből mag keletkezik, amely a játékban tulajdon­képpen nem vesz részt. (Példa erre a 3 845 959 szá­mú USA szabadalmi leírás szerinti játék , amelynek egy kiviteli alakjánál a mozdulatlan elemek alkotta tömböt nagyobb méretű belső kockával helyettesí­tik.) A játék ilyen irányú bővítése tehát azzal a hátránnyal jár, hogy nő a passzív elemek száma, míg a 2 x 2 x N-es változatnál tetszőleges számú elemmel bővíthetjük a játékot, anélkül, hogy pasz­­szív elemek kialakulnának. Olyan megoldás is kialakítható, ahol a játszóele­mek nem kis kockák, hanem egyéb térbeli alakza­tok, például négyzet alakú hasábok. A 2. és 3. ábrán olyan megoldások láthatók, amelyek tégla­lap vagy négyzet alakú hasábként kialakított 4, illetve 5 házból és ebben négyzetes lapkákként ki­alakított 6 játszóelemek bői állnak. A, játék használata hasonló az i. ábrán bemuta­totthoz, a 6 játszóelemek jelölése azonban attól eltérő is iehet. Célszerű ugyanis egy olyan kialakí­tás, amelyben a 6 játszóelemeknek a 4, illetve 5 ház felső és alsó lapjaival párhuzamos lapjainak élei lényegesen hosszabbak, mint az erre merőleges élek. Az ilyen, Y irányban kis kiterjedésű lapkák ját­szóelemként való alkalmazásának számos lényeges előnye van. Az egyik ilyen kedvező tulajdonságuk, hogy a lapkák csak a lapsikjuk irányában, X cs Z irányban végeznek a kockákhoz hasonló csúszó­­mozgást, míg az erre merőleges Y irányban egysze­rűen leesnek az üres helyre. További előny, hogy a játszóelemek mozgatása egyszerűbb, a lapkák rit­kábban akadnak el, másrészt Y irányban a játszó­elemek lapjaikkal összetapadva egységes tömbök­ként mozognak, ezáltal elkerülhető, hogy az Y. 2 vagy az Y, X síkokban a síkokból való kilépés nélkül rendezheíoek legyenek. Itt is célszerű olyan, háromnál több szintet tartalmazó négyzetes hasáb alakú tartódoboz kialakítása, amely az egyes szin­teken 2 x 2 játszóelemet tartalmaz. Az ilyen kialakí­tású játékban nem keletkeznek mozdulatlan elem­tömbök és a játék az egy szintjén levő elemek a síkból való kilépés nélkül nem rendezhetőek. így kiküszöbölhetők a korábbi megoldások (például a 3 845 954 számú USA szabadalom szerinti játék) ezen hátrányai anélkül, hogy a játék bonyolultsága vagy gyártási költsége növekednék. További előnye ennek a kialakításnak, hogy 'le­hetővé teszi különleges jelölések, illetve kombiná­cióinak alkalmazását is. Kialakíthatók a jelölések például átlátszó lapkákon transzparens festékkel, aminek következtében a több rétegben, elhelyezke­dő lapkákon léve jelölésekkel kombinált hatás ér­hetőek Készíthetők a lapkák polározolt és polársi­­kot forgató üvegből vagy műanyagból is, amikorís az egymás felelt elhelyezkedő lapkák egymáshoz viszonyított helyzetétől függően a jelölések a fényt átengedik vagy nem. Ez például olyan hatást is eredményezhet, hogy a játék bizonyos irányból nézve csak egy adott jálszóeíem elrendezés esetén átlátszó, egyébként nem. A fentiekben leírt újfajta jelölésrendszerek csak a találmány ezen változata szerinti lapkaszerű, vé­konyjátszóelemeken alkalmazhatok, mivel az Ilyen összegezett hatásokat csak egymáshoz közel fekvő, optimálisan csak a hasznos optikai felületet adó vastagsággal rendelkező elemekkel lehet megvaló­sít; ni. A lapkák vastagságának növelése a kívánt hatást rontja, sőt akár meg is szüntetheti. További lehetőséget kínál az ilyen kialakításnál a 1 ipkák felületéből kivágással kialakított jelölés­rendszer, amelynél a feladat például a lapkák olyan elrendezése lehet, hogy a megfelelő kivágások egy­más alatt helyezkedjenek el. Adott esetben alkat-, mázhatok referencia jelölések a ház különböző lap­jain is. \ 2. és 3. ábrán bemutatott megoldás 4, illetve 5 háza célszerűen úgy van kialakítva, hogy csupán a felső és alsó lapja átlátszó, a többi oldal átlátszat­lan. Ennek megfelelően a 6 játszóelemek csupán a felső es alsó oldalukon vannak jelöléssel ellátva. Ilyen jelölésekre mutat be példákat a 4 a, b, c és d ábra. A 4 d ábrán bemutatott játszóelem kapcsán megjegyezzük, hogy a 2. és 3. ábrákon bemutatott kialakítás nem csupán négyzetes vagy téglalap ala­ké hasábként készíthető el, hanem többek között rombusz alakban is. A megoldás ilyen változatának további előnye, hegy ha u játék több rétegben egymás fölött elhe­lyezett játszóelemeket tartalmaz, a megoldás igen komoly memória igénybevételt jelent, minthogy a rendezés során a legalsó és legfelső játszóelem kő­zett lévő elemek jelöléseit a játékosnak fejben kell tartania. Kialakítható olyan változat is, amelynél a játszó­elemek lapjain különböző rajzrészletek helyezked­nek cl és a játék során mind az alsó, mind a felső lapon különböző ábrák állíthatók össze. Egy négy sorban elrendezett jáíszóelemeket tartalmazó játék esetében tehát a játékkai összesen nyolcféle ábra rakható ki a játszóelemek lapjain lévő ábrarészle­tek segítségével. A találmány egy további kiviteli változatát mu­tatom be az 5 — 9. ábrák segítségével. Ez a kialakí­tás a korábbi konstrukcióktól abban tér el alapve­tően. hogy a ház három részből áll, azaz játszóelem soronként osztott. A 7, 8 és 9 házrészek egymáshoz képest elforgathatok oly módon, hogy a 13 köz­ponti játszóelemek 10 csavar és 1 i anya segítségével vannak összekapcsolva. Célszerűen az egyes já.tszó­­elemek között bütykökkel ellátott 12 alátétek van­nak, ahol a bütykök a 13 központi játszóeíemek bemélyedéseibe vannak kialakítva. Ily módon biz­tosítható, hogy a 7, 8 illetve 9 házrészek elforgatás után is megfelelő helyzetbe ugorjának be. A játék során a ház döntogeléséve! a játszóeíe­mek egymáshoz képest, az üres hely felhasználásá­­\ ai elcsúsztathatok. Ugyanakkor a házrészek elfor­gatásával a játszóelemek egyik élük mentén is elfor­díthatok. Könnyen belátható tehát, hogy a játszó­elemek elforgatásával és elcsúsztatásával bármelyik j.itszóeleme a ház bármelyik másik helyére juttat­ható, mégpedig tetszőleges állásban. Jóllehet az 5 ábrán egy 3x3 játszóelemet tartal­mazó megoldást mutattam be, nyilvánvaló, hogy a j úék több elemet is tartalmazhat, akár úgy, hogy az egymáshoz képest elforgatható szintek számát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5b 80 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom