185418. lajstromszámú szabadalom • Logikai játék, amelynek egymáshoz és magrészéhez képest mozgató egységei vannak
1 185418 becsavart állapotban előfeszíti a 7 rugót. Itt is felisme rheíő a 9 vezetőhorony és az abban illeszkedő 10 borda, amelyek — minthogy gyűrű alakúak —, biztosítják a Ti egységközponti elem vezetését elforgatás közben. A 9-12. ábrák a T2 élelem egy példakénti kiviteli alakját szemléltetik. A T2 élelem 11 éle van kifelé és a T2 élelem különböző felületei biztosítják a szomszédos T3 lapelemekhez képesti relatív elmozdulásokat, illetve a mindenkori szomszédos elemek elmozdulás közbeni vezetését. A T2 élelem felületei és szögei egy-egy konkrét kiviteli alak esetében megszerkeszthetők, illetve számítással meghatározhatók. A 13 — 15. ábrák a I3 lapelem egy példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. Ennek a T3 lapelemnek az egyes felületdarabjai, az ezekhez tartozó szögek szintén egy-egy konkrét kivitel esetében megszerkeszthetők vagy számítással meghatározhatók. A T testelemek — tehát a T! egységközponti elemek, T2 élelemek és T3 lapelcmek — közül csak a T! egységközponti elemek vannak az 1 magiészhez kapcsolva. A T2 élelemek és T3 lapelemek a 3. és 4. ábrán követhető módon összeszerelt geometriai testben a mindenkori szomszédos testelemek révén vannak kiesés ellen biztosítva, ugyanakkor az egymáshoz képesti elmozgásukat is a csatlakozó felületeik teszik lehetővé. A 16. ábrán egy 12 lapmódosítót szemléltetünk, amely természetesen csak mint egy példa jöhet szóba lapmódosító gyanánt. Ennél a példakénti 12 lapmódosítónál az A, B, C csúcsú háromszög az ikozaéder egy L testlapjára illeszthető és ott rögzíthető. Az A, B, C csúcsokkal meghatározott síkból kiáll a gúlaszerű alakzat, amelynek 13 csúcsa van. E 13 csúcshoz tartoznak a 14 gúlaélek. Megfelelő kialakítás mellett a 12 lapmódosító felhelyezése után az ikozaéder egy-egy testcsúcsában találkozó 14 gúlaélek — és ennek megfelelően az ezekhez tartozó 13 csúcsok — egy síkban vannak. A példakénti 12 lapmódosítók és az ezekhez hasonló kialakítású lapmódosítók alkalmazása a kombinációs lehetőségek fokozását jelentheti, amellett a logikai játék kezelését is megkönnyíthetik. Az ikozaéder egy-egy M mozgó egységének elfordításakor ugyanis — a 12 lapmódosító alkalmazása esetén - az ujjak jobban megtámaszkodhatnak és ugyanolyan erő kifejtése mellett nagyobb nyomatékot biztosítanak az elfordításhoz. Az eddigiekben a találmány szerinti logikai játék olyan változatát ismertettük, amelynél a logikai játékot képező geometriai test ikozaéder. Az ikozaédert alkotó egyes testelemek — és a szükséghez képest egyes szerkezeti elemek is — megváltoztathatók úgy, hogy megmarad a geometriai test ikozaédernek, de megváltoztathatók a geometriai testet alkotó elemek akként is, hogy egy újabb geometriai test áll elő. A megváltoztatás egyes részek csonkításában, kibővítésében, illetve más jellegű deformálásában nyilvánulhat meg. A 17. ábra egy olyan változatot szemléltet, amelynél a logikai játékot képező geometriai test pentagondodekaéder. Ennek megfelelően L testlapjai szabályos ötszögek és ezekből tizenkét darab van. Emellett húsz csúcs, harminc él és tizenkét testtengely mutatható ki ennél a kiviteli változatnál. Ennél a geometriai testnél mindegyik M mozgó egység tulajdonképpen egy ötszög alapú csonkagúla. Ennek a csonkagúlának a fedőlapja olyan ötszög, amely úgy fogható fel, mint az 1. és 2. ábrán szemléltetett kiviteli alak ikozaéderének egy-egy csonkított gúlája, amely gúla volt az ikozaéder egy M mozgó egysége, és ahol a csonkítást jelen ő metsző sík párhuzamos a gúla alaplapjával. A ( xlekacder mindegyik L testlapja középrészét szabályos ötszög képezi, amely a T1 egységközponti elem fed lapja. Ennél a kiviteli alaknál tehát a Ti egységközpor. i elem már nem marad rejtve, mint a korábban ismereten példakénti kiviteli alakot képező ikozaéder esc íben. A 17. ábrán szemléltetett példakénti geometriai testné’. egy-egy M mozgó egység alaplapja azon a síkon van, amelyen az előbbiekben vázolt csonkagúla alsó csúcsai nyugszanak. Az említett ábra esetében egy ilyen M mozgó egység alaplapját és egyben az S forgás-síkját is meghatározzák a 21, 22, 23, 24 és 25 csúcsok. A rajzon szereplő példakénti kiviteli alaknál az előbbi alaplappal rendelkező M mozgó egység fedőlapja pedig az a sík, amelyen a 31, 32, 33, 34 és 35 csúcsok vannak. Ilyen kialakítás mellett egy-egy L testlapon kialakul öt 15 rombusz, ugyancsak öt 16 háromszög, és középen a Tj egységközponti elem fedőlapját is képező ötszög. Ilyen módon az egész geometriai test felszínén összesen százhar ninckét síkidom különböztethető meg. E síkidomoknak a színezésével a logikai játék különféle szabályok szerinti lehetőségei biztosíthatók. A 17. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alaknál egy-egy L testlap mindegyik síkidomát ugyanazzal a színnel ellátottnak tételeztük fel. Ennek megfelelően a rajz síkjával párhuzamos L testlap egyes síkidomai a színűek. A 18. és 19. ábrák olyan metszetek, illetve eltávolított rész utáni nézetek, amelyek bepillantást engednek a dodekaéder belsejébe. A 18. és 19. ábrákon a jobb áttekintés érdekében nem tüntettük fel a magrészt. Ezeken az ábrákon is felismerhető a T testelemek háromféle változata, mégpedig a T( egységközponti elemek, a T2 éle‘emek és T3 lapelemek. A logikai játékot képező geometriai test megváltozott formájának megfelelően a T testelemek is bizonyos mértékig módosítandók. E módosult T testelemek a megváltozott geometriai viszonyok ismeretében szakértői ismeretkörben megíratározhatók. A 18. ábra alapján látható, hogy a dodekaéder esetében is a forgástengelyek középvonalai egybeesnek a geometria test X test-tengelyeivel. A forgástengelyek ebben az esetben is lehetnek csavarok, amelyek a Ti egységközpo íti elemekben kiképzett 8 furatokban foglalnak helyet. Ennél a kiviteli alaknál is elegendő, ha csak a Tt egységközponti elemeket kapcsoljuk a magrészhez, míg a többi testelemet a mindenkori szomszédos testelemek taitják meg helyükön, és ugyanakkor a mindenkori szomszédos tcstelemek egymáshoz kapcsolódó felületei biztosítják azok egymáshoz képesti elmozdulását, elfordulását is. Ennél a változatnál is bonyolítható a játék úgy, hogy egyes M mozgó egységeket rögzíthetővé alakítu rk ki, vagyis, hogy egyes Ti egységközponti elemeket rögzítőszervekkel látunk el. A találmány szerinti logikai játék most ismertetett azon változatánál, amelynél a geometriai test pentagondedekaéder, a játék lényege szintén az lehet, hogy a rendszertelen elhelyezkedésű, különféle színű felületrészek meghatározta geometriai testet az M mozgó egységek elforgatásával úgy rendezzék át, hogy végülis egyegy L testlap csak azonos színű felületrészekből álljon. Ehhez képest persze különféle színezési módokkal, vagy lapmódosítók alkalmazásával, vagy különféle jelek alkalmazásával további játékvariációk biztosíthatók anélkül, hogy a találmány szerinti logikai.játék, vagy az azt ké2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
