185405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves és szervetlen anyagok kezelésére
1 185 405 2 A találmány eljárás és berendezés szerves- és szervetlen anyagok kezelésére, főleg ömlesztett anyagok, pl. mezőgazdasági termények kívánt minőségének elérésére, megtartására, vagy javítására. Az eljárás során a kezelendő anyagot tároló térbe, pl. hajlékony falú. nyomásállóan tömíteít konténerbe juttatjuk. A konténerben elhelyezkedő anyagot abban tároljuk, vákuumozzuk és/vagy szárítjuk és/vagy valamilyen kezelő közeggel énntkez.tetjük. A berendezésben a kezelendő anyag tároló térben, pl. hajlékony falú, külső és belső túlnyomást bíró, léglömör záiású konténerben helyezkedik el. A konténer adott esetben további szerkezetbe van belefoglalva, és hozzá tömíletten csatlakozó töltő és ürítő szervekkel rendelkezik. A konténert teherbíró faion beiül elhelyezett bélésszerű tömlő vagy önmagában teherbíró tömlő alkotja. A konténer belső tere vákuumvezeték útján előnyösen nedvesség elszívására is alkalmas vákuumkcltő egységgel van összeköttetésben. Az általában szilárd halmazállapotú és szemcsés szerkezetű szerves vagy szervetlen anyagok felhasználásuk vagy további földolgozásuk előtt nem egyszer szorulnak olyan kezelésre, amely fizikai, kémiai, ftzikokémiai vagy biokémiai tulajdonságaik megőrzésére vagy adott esetben megváltoztatására irányul. A kezelések tipikus fajtái a szárítás, a tartósítás, valamint a különböző állapotú tárolás. Különös jelentősége van a szárításnak, amely az anyagokban azok minőségét és használati értékét jelentősen befolyásoló változást eredményez. A szárítás végrehajtásának időtartamát, módját és hömérséikletét igen körülteíintően és egymáshoz rendelten kell megállapítani. annak érdekében, hegy az anyag ne károsodjék, tuljdonságait pedig a célhoz alklmazkodóan lehessen beállítani. A szárítási műveletet jelentősen befolyásolja az, hogy a szárító közegként levegőt vagy egyéb gázt használnak, továbbá, hogy a szárítás atmoszférikus vagy attól eltérő nyomáson megy végbe. Az utóbbiak lehetnek a légköri nyomást meghaladó vagy annál kisebb értékűek egyaránt. Az utóbbi az un. vákuumszárítás, melyet akkor aiklmaznak, ha a szárítás közben keletkező légnemű anyagok föl lógására vagy a szárítandó anyag tiilmelcgcdésének meggátolására van szükség. A szárítást követő legfontosabb művelet általában a tárolás, amelynek ugyancsak többféle módja ismeretes. Ezek többnyire légzáróan kialakított tárolókat tartalmaznak, amelyek képesek az elhelyezett anyagminőségi mutatóinak tartós megőrzésére. Az ilyen berendezések egy része csupán légzáró, de belsejében atmoszférikus légállápotok uralkodnak, és ez utóbbi körülmény adott esetben egymaga is elegendő - főleg a bioaktiv anyagok esetében — a tárolt anyag károsodásához. Léteznek módszerek, amelyek segítségével e jelenségek többé-kevésbé mérsékelhetők, ezek azonban egyrészt energiaigényesek, másrészt nem egyszer (pl. íz, szín, szag stb.) elváltozásokat okoznak. Számtalanszor van szükség állati kártevők vagy mikroorganizmusok elleni védekezésre, ami védőgázzal, anyagmegmozgatással vagy adott esetben kemikáliák alkalmazásával történik. Ezek az intézkedések is tökéletlenek és költségesek, sőt gyakran minőségromlást is okoznak. Az utóbbi évtizedekben kialakult korszerű kezelési és tárolási módszerek között figyelmet érdemei a 156.924 lajstremszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett vákuumos terményszárító. Ennél merev falú silót használnak, amelynek faián a lecsapódó kondenzá' tumot összegyűjtik, és elvezetik. Ürítéskor az anyagot ' forró gőz segítségével kezelik is. A vákuum a tárolás közben csak az oxigén elvonását szolgálja. A berendezés hrít- 5 ránya, hogy a nedvesen elhelyezett termény károsodik, és a belső nyomás és hőmérséklet emelkedésekor ezek kedvezőtlen hatását a vákuumozás már nem tudja helyrebillenteni. Az ürítéskor alkalmazott nagy hőfokú szárítás az anyagot niég tovább károsíthatja. 10 Hajlékony falú silóban zöldtakarmány vákuumos kezelését ismerteti a 159.63] iajstromszámú magyar szabadalmi leírás. Célja tejsavas erjedés feltételeinek megteremtése 3 és 6 hét közötti tárolási idő alatt. A módszer kifejezetten egycélú, és az erjesztés végeredményben 15 elve az anyag állagának „romlása” közben játszódik le. Kedvezőtlen, hogy a vákuumozás paramétereit sz.abú- 1 y ózni nem lehet. Ezzel ellentétben a zöídnövcnyek t.ipértekenek megóvására alkalmas az az eljárás és készülék, amely a 166.054 lajstromszámú magyar szabadalmi 20 leírásban található meg. Pillangós takarmánynövények tárolása közben keletkező gázhalmazállapotéi melléktermékek közömbösítését tudják széndioxid-gáz segítségéve] megvalósítani. Hátránya, hogy a csak rövididejű vákuumozás hajtható vele végre. A készülék és a hozzá- 25 fűződő módszer egycélú, és itt sincs mód a vákuumozás paramétereinek szabályozására. Más elgondolást testesít meg a 167.026 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás és berendezés. Ömlesztett szemestakarmányok, valamint szálas- 30 takarmányok tárolására és kezelésére egyaránt alkalmas. Jó gondolat benne, hogy a vákuumozást nem csupán a légmentesítésre, hanem az anyag tömörítésére is fölhasználja. Fogyatékossága azonban, hogy a minőség megóvására csupán egyetlen intézkedést tesz, nevezetesen a 35 levegő eltávolítását, és azt is szabályozatlan módon valósítja meg. A szárításról semmiféle gondoskodás nem történik. Figyelmet érdemel az a sajátos gumisiló és a hozzá fűződő tárolási eljárás, amely a 167.820 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található meg. A vákuum 40 hatása indifferens gáz kezelő hatásával társítható. Előnye, hogy a vákuumozás műveletének be- és kikapcslása az anyag melegedésének függvényében szabályozható. A depresszió szintje azonban sajnálatos módon nem változtatható, és így fennáll a lehetősége az anyag 45 károsodásának. Kevésbé szerencsés az az eljárás, amely az 1.934.073 Iajstromszámú NSZK közzétálei iratban található. Vékony műanyag fóliába csomagolt termények tároló teréből vákuumozással kiszívják a levegőt, hogy ezáltal 50 az erjedést megelőzzék. A módszer csupán a levegő eltávolítását tartalmazza, de nincs lehetőség sem egyéb intézkedések végrehajtására, sem a vákuumozás paramétereinek szabályozására. Ugyancsak hajlékony falú tér légtelenítésére szolgáló eljárás ismerhető meg az 55 1.202.098 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból. A levegő kiszívását az anyag tömörítésére használják. A szerkezeti kialakítás és a levegő kiszippantás valóban csak tömörít, de sem szárításra, sem egyéb kezelési művelet végrehajtására nincs mód. 60 Az előbbivel ellentétben merev falú silóban való tárolást mutat be az 1.207.966 lajstromszámú angol szabadalmi leírás. A siló kúp alakú, amelyet töltéskor fölfújnak. Az anyag bejuttatásakor a ievegőt kivonják, és így a flexibilis .határoló fal a tárolt gabonára ráfeszül. 65 A módszer hátránya, hogy’ csupán a levegő eltávolításról 2
