185405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves és szervetlen anyagok kezelésére

1 185 405 2 gondoskodik, és azt is igen rossz hatásfokkal éri el. Nem történik gondoskodás a tárolt anyag károsodásának meg­előzéséről. Az 1.293.065 lajstromszámú, ugyancsak angol szabadalmi leírás olyan hermetikusan záródó tartályt ismertet, amelynek hajlékony falú zsákját acél­háló veszi körül, a tartály pedig kihordó csigával van el­látva. A valóban szellemes részmegoldások mellett kedve­zőtlen azonban, hogy sem vákuumozás, sem a tárolt anyag kezelésére vonatkozó egyéb művelet nem hajtható végre. Az ismertetett megoldások közül fejlettségben vala­mennyit felülmúlja az az eljárás és berendezés, amely a 3.914.874 lajstromszámú USA szabadalmi leírásban ta­lálható meg. A berendezés flexibilis légtömör tartályt tartalmaz, amelyhez két darab — váltakozva működte­tett - vákuumkamra csatlakozik. A kamrákban ugyan­csak váltakozva hűtött, majd fűtött csőkígyók foglal­nak helyet. Segítségükkel a kiszívott nedvesség konden­zálható és megfagyasztható. Ezzel a módszerrel a nedves­ség igen gyors és hatásos eltávolítására van lehetőség. Kedvezőtlen azonban, hogy a légritkítás gyorsaságát nem lehet szabályozni, a berendezés szerkezeti fölépítése bonyolult, és ezért beruházási, valamint üzemeltetési szempontból egyaránt költséges. A találmány célja olyan eljárás és berendezés kifejlesz­tése, amelyek az eddig ismert megoldások fogyatékossá­gait kiküszöbölik, módot nyújtanak a legkülönbözőbb jellegű tárolt anyagok kondicionálására, kíméletes keze­lésére, és így a károsodások megelőzésére. Feladata a találmánynak az eljárás megvalósítására alkalmas beren­dezés oly értelmű többcélúságának elérése, amely magá­ban foglalja az anyagok természetéhez való alkalmaz­kodó képességet, a kezelési műveletek kombinálhatósá­gát, a külső légállapotokhoz való alkalmazkodást és mindezt egyszerű szerkezeti felépítéssel, továbbá mini­mális beruházási és üzemeltetési költségekkel. A találmányi gondolat fölhasználja a fizikából ismert jelenséget, amely szerint a víz forrási pontja- más S2óval elpárolgás! hőmérséklete - a depresszió hatására csökken. Így pl. 0,04 kg/cm3 nyomásnál a víz 28 °C-on, 0,017 kg/cm3 nyomásnál már 15 °C-on elpáro­log. Ezért nem szükséges a külső hőmérséklettől erősen eltérő hőhatásokat alkalmazni a nedvessség eltávolításá­hoz. Ennek köszönhetően a hőhatásból származó anyag­károsodást ki lehet küszöbölni. Kísérleteink szerint a mezőgazdasági termények a légritkítás sebességére és a vákuum értékével összefüggő hőmérsékleti hatásokra különbözően reagálnak. így lehetővé válik az, hogy min­den egyes anyaghoz egy optimális vákuummértéket, depressziós sebességet és hőfokot rendeljünk hozzá. Ezért ezeket úgy kell egymáshoz rendelni, hogy értékeik a tárolt anyag természetének megfeleljenek. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás szerves és szervetlen anyagok kezelésére, főleg ömlesztett-anyagok, pl. mezőgazdasági tennények kívánt minőségének elérésére, megtartására vagy javítására — amelynél a kezelendő anyagot tároló térbe, pl. hajlé­kony falú; nyomásállóan tömített konténerbe juttatjuk, a konténerben elhelyezkedő anyagot abban tároljuk, vákuumozzuk és/vagy szárítjuk, és/vagy valamilyen kezelő közeggel érintkeztetjiik - azon alapul, hogy a tárolt anyagot a konténerből való eltávolítás mellőzésé­vel előnyösen szakaszosan vákuumozzuk, és hőkezcl­­jük, és ezáltal a vákuumozással létrehozott depresszió mértékét és a tárolt anyag hőmérsékletét a tárolt és a kezelés jellegéhez igazodó módon szabályozzuk, a vákuu­­mozási és hőkezelési lépések közé pedig ugyancsak az anyag természetéhez igazodó hosszúságú pihentetést iktatunk be. Az eljárás további ismérve lehet, hogy a depresszió mértekét és a hőkezelés hőfokát a tárolt anyag és a keze­lés jellegéhez igazodóan állítjuk be. A hőkezeléshez álta­lában a környezeti hőmérséketet és/vagy a tárolt anyag önmelegedcsét használjuk, amelyet szükség esetén külső energiaforrásból számlázó hőmennyiséggel társítunk. A találmány szerinti berendezés - amelynél a keze­lendő anyag tároló térben, pl. hajlékony falú, külső és belső tiiívnomást bíró, légtömör zárású konténerben helyezkedik el, a konténer adott esetben további szerke­zetbe van belefoglalva, és hozzá tömítetten csatlakozó ürítő szervekkel rendelkezik, a konténert teherbíró falon bei ül elhelyezett bélésszcrű tömlő vagy önmagában teherbíró tömlő alkotja, a konténer belső tere pedig vákuumvezeték útján előnyösen nedvesség elszívására is alkalmas vákuumkeltő egységgel van összeköttetésben, — oly módon van kialakítva, hogy a konténer belső tere a konténer töltőcsonjához és ürítő csonkjához csatla­kozó légvezeték útján léghevítő egységgel van kapcsolat­ban. a konténerhez annak belső terében elhelyezkedő érzékelőkkel bíró, a konténeren kívül elhelyezkedő és leolvasható nedvességmérő és hőmérő tartozik, a légveze­tékbe légáramlást szolgáltató szerv, pl. ventillátor, a vá­kuumvezetékbe pedig a külső vagy belső túlnyomást mu­tató vákuumreferenciás nyomásmérő van beiktatva. A berendezés további ismérve, hogy a konténer belső tere kezelő gáz vagy gőz befogadására alkalmas, pl. ugyancsak hajlékony falú tartállyal van összeköttetés­ben. A tartálytól a konténerhez irányuló gázvezeték a konténer valamilyen alkalmas szerelvényéhez, pl. a töltő­­csonkhoz vágj' az ürítőcsonkhoz csatlakozik. A konté­ner belső terében kifúvó nyílásokkal ellátott légbefúvó szerv helyezkedik el, amely a légvezetékkel és/vagy a gáz­vezetékkel van összeköttetésben. A légvezetékbe, a gáz­vezetékbe és a vákuumvezetékbe szabályozó szervek, cél­szerűen szelepek vannak beiktatva. A légvezetékbe a rajta keresztül cirkuláló levegő Fölösleges nedvességtartal­mának kiválasztására alkalmas szerv. pl. kondenzátor van beiktatva. A légvezeték, a gázvezeték és a vákuumveze­ték a konténerhez oldható kapcsolattal csatlakozik. A léghevítő egységhez — a berendezés célszerű kiviteli alakjánál - hőtermelő tartozik, amellyel pl. fűtővezeték útján van összeköttetésben. A találmány szerinti eljáráshoz és berendezéshez szá­mos előny fűződik. Ezek részben műszaki, részben gaz­dasági jellegűek. A műszaki előnyök között jelentős az, hogy az eddig ismert szárítási módszerekkel összehason­lítva számottevően kisebb az anyagkárosodás. Ez annak tudható be, hogy a kezelési paraméterek az anyag termé­szetéhez és a választott járulékos műveletek jellegéhez széles határok között tudnak alkalmazkodni. Mód van emellett a külső légállapothoz való alkalmazkodásra is. Kedvező, hogy a berendezés egyszerű szerkezeti fölépí­tésük az anyag megmozgatására gyakorlatilag nincs szük­ség, a berendezés együttese pedig egyidejűén képes a tárolás mellett a szárítás kondicionálás vagy adott eset­ben egyéb kezelési művelet végrehajtására. A gazdasági előnyök között a legfontosabb az, hogy a beruházási költségben 50 %, energiafelhasználásban mintegy 70 % megtakarítás érhető cl az ismert mód­szerekhez cs berendezésekhez viszonyítva. A kísérletek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom