185400. lajstromszámú szabadalom • 2,2-diklór-acetemid-származék antidotumot és s-alkil-tiokarbamát-származék herbicid hatóanyagot együttesen vagy az antidotumot hatóanyag nélkül tartalmazó készítmények, valamint eljárás 2,2-diklór-acetamid-származékok előállítására

1 185 400 2 elegyet lehűtjük, 100 ml metilén-kloridba öntjük és egy alkalommal 50 ml 10 súly%-os vizes nátrium-hidroxid­­-oldattal, majd kétszer, 100—100 ml vízzel mossuk. Ez­után nátrium-szulfát fölött megszárítjuk és rotációs be­­párlóban betöményítjük. így B,18 g sötétszínű folyadékot kapunk, amely NMR-spektruma alapján N-(l,3-dioxo­­lán-2-il-metil)-N-(2-propenil)-2,2-diklór-acetamid NMR-spektrum (CDC13) : 3,40—3,48 (m, 2H) 3,93 (s, 4H) 3,93-4,33 (m, 2H), 4,95—6,30 (m, 4H), 6,37, 6,73 (2s, 1H) ppm. A találmány szerinti eljárást a fenti példákkal részlete­sen szemléltettük, belátható azonban, hogy a szakember bármelyik, találmány szerinti vegyületet egyszerűen elő­állíthatja megfelelő kiindulási anyag választásával, a szemléltetett módon vagy más megfelelő technikával. Az említett általános képletű vegyületek csökkentik a herbicid készítmények fejlődő haszonnövényekre, külö­nösen gabonára gyakorolt fitotoxikus hatását. A gabona­­kulturákban fellépő gyomokkal szemben alkalmazott, ga­bonát fitotoxikusan károsító herbicid készítmények a (ül) általános képletű S-alkil-tiokarbamát-származékokat tar­talmazó készítmények, a képletben R‘ R2 és R3 azonos vagy eltérő, 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent. Ezek példái az S-etil-dietil-tiokarbamát és az S-propil­­dipropil-tiokarbamátés az S-propil-dipropil-tiokarbamát. Az S-alkil-tiokarbamát-származékokat tartalmazó her­bicid készítmények általában a vetőmag elvetése előtt dolgozzák bele a talajba vagy a növekedést szolgáló más közegbe, ezt a technikát ,,pre-plant incorporation”nak szokás nevezni. A találmány szerinti antidotum készítmé­nyeket bedolgozhatjuk külön a talajba, előnyösen azon­ban együtt szereljük ki az S-alkiI tiokarbamátot tartalma­zó herbicid készítménnyel. Mindegyik esetben megfelelő mennyiségű antidotum hatóanyag van jelen, ha a herbicid hatóanyagnak és a találmány szerinti antidotum hatóa­nyagnak a súlyaránya 18:1 — 6:1, a herbicid hatóanyag természetesen a herbicid hatást kiváltó mennyiségben van jelen, ez a mennyiség, amely a gyomnövény fajtájától függ, széles határokon belül változhat. A herbicid készít­ményt általában hektáronként legalább 0,56 — legfeljebb 11,2 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben alkal­mazzuk. Ezenkívül a herbicid és antidotum hatóanyagot tartal­mazó, találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak más, mezőgazdaságilag elfogadható adjuvánsokat, így közömbös hordozóanyagokat, az S-alkil-tiokarbamátok­­tól eltérő, más herbicid hatóanyagot vagy más szokásos mezőgazdasági vegyszert, például peszticid hatóanyago­kat, stabilizátorokat, műtrágyákat, a talaj életét meghosz­­szabbító szereket és hasonlókat is. A találmány szerinti készítményeket, akár csak antido­tum hatóanyagot, akár más anyagokat is tartalmaznak, porok, szemcsék, nedvesíthető porok, oldatok, szusz­penziók, aeroszolok, emulziók, diszperziók vagy hason­lók alakjában vihetjük fel a talajra az irodalomból ismert módon. Az alábbi 5. példa a találrriány szerint készítmények antidotum hatását szemlélteti Funk G-4288 hibrid kuko­ricával bevetett területen, ahol a gabonát az S-etil­­diapropil-diakarbamátot (EPTC) tartalmazó herbicid ké­szítmény fitotoxikus, károsító hatásával szemben védjük meg. 5 5. példa (a) Elporított, homokos vályogtalajt és 0,475 cm lyuk­bőségű szitán áthulló, mosott cementhomokot 3:1 súly­arányban összekeverünk és a keveréket minden növény, patogén organizmus és természetes gyomnövénymag po­puláció elpusztítása céljából gőzzel pasztőrizáljuk. Ültetőládákat a felső peremüktől számított 0,95 cm magasságig megtöltünk a pasztőrizált talajkeverékkel, vízszintesre simítjuk, de nem döngöljük le, majd egy rögzített fuvókával ellátott permetező készülék alatt halad el, amely szabályozható sebességű mozgó szalag fölé van felfüggesztve. A füvóka körülbelül 274,6 kPa levegőnyo­mással dolgozik, 4,6 másodperc alatt 25 ml desztillált vi­zet szállít. A 25,4 cm-re a talajfelület fölött 45,7 széles permetzónát alkalmazunk. A szalag sebességét úgy állít­juk be, hogy 8,3 másodperc alatt fordulatonként 76,2 cm-t mozduljon el. Az ültetőládák a fuvóka alatt 4,5 má­sodperc alatt haladnak el. Az ezalatt az idő alatt befedett terület 0,63 m2. A szállított folyadék térfogata hektáron­ként 400 liternek felel meg, és 0,63 m2-re felvitt 0,7029 g 100%-os hatóanyag hektáronként 11,2 kg hatóanyaggal egyenértékű. Az alábbi b(-g) kísérletekhez különböző koncentráció­jú és összetételű oldatokat készítünk. 1—1 liter 90:8:2 térfogatarányú aceton(metanol)dimetil-formamid elegy­­ben az alábbi antidotum és herbicid hatóanyagokat oldjuk fel: 5.b) = 16,8 g S-etil-dipropil-tiokarbamát (EPTC) 5.c) = 16,8 g EPTC + 1,4 g A. antidotum 5.d) = 16,8 g EPTC + 2,8 g B. antidotum 5,e) = 2,8 g EPTC + 0,47 g B. antidotum 5.f) = 16,8 g EPTC + 0,93 g B. antidotum r.g) = 2,8 g EPTC + 0,15 g B. antidotum. A. antidotum: N-(2,2-dimetoxi-etiI)-N-(2-propenil)-2,2--diklór-acetamid, B. N-(l,3-dioxolán-2-il-metil)-N-2-prope­nil)-2,2-diklór-acetamid. Miután az egyes ültetőládákat bepermeteztük a hatóa­nyagból vagy hatóanyag-keverékből előállított készít­ménnyel, a ládák tartalmát azonnal beleürítjük egy tiszta műanyagzsákba, amelynek a száját befogjuk és tartalmát a műanyagzsákot kézzel rázva jól összekeverjük, majd visszaöntjük az ültetőládába. A talajt vízszintesre elsimít­juk, ledöngöljük és bevetjük Funk G-4288 hibrid kukori­cával, majd a talajkeveréket befedjük egy 2,54 cm vastag pasztőrözött, átszitált homokréteggel. A kezelt lá­dákat ezután átvisszük a hajtatóházba, ahol a kivánt nö­vekedés biztosítása céljából fölülről kissé megnedvesít­jük. A hajtatóházat átlagosan 27 000 lumen/m2 fényintenzitással világítjuk meg a talajszinten. A hajtató­ház hőmérsékletét a 16-órás megvilágított periódus alatt 29—30 °C-on és éjjel 20—23 °C-on tartjuk. Relatív pá­ratartalma a telítettség egyharmadánál alacsonyabb, átla­gosan 50—55 %. Az ültetőládákba vetett növényeket hagyjuk fejlődni és időszakonként vizuálisan megállapítjuk a kukorica káro­sodását, ha van ilyen. A károsodást mint a növekedés csökkenését és/vagy hormonális torzulást figyeltük meg a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. A hormonális károsodást úgy állapíthatjuk meg, mint a szár növekedő csúcsának a torzulását, ami annak a követ­kezménye, hogy a növekedő hajtásból nem bontakoznak ki fejlődő levelek. A folytatódó csúcsi növekedés tömött­­séget és a csúcsalatti szövetek eltorzulását eredményezi, amíg hasadás nem következik be a körülvevő levélszövet­ben. Hormonális károsodás mehet végbe a növekedés kezdeti szakaszaiban akkor, ha magas S-alkil-tiokar-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom