185385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés áramszabályozást is magában foglaló fordulatszám szabályozásra

2 A találmány tárgya eljárás és az eljárás foganatosítá­sára alkalmasan kialakított kapcsolási elrendezés aláren­delt áramszabályozással működő fordulatszám-szabáíyo­­zókhoz, amelynél biztosítható hogy a fordulatszám-sza­­báiyozó (függetlenül annak P, Pl vagy PÏD jellegétől> mindig az arányos szabályozási tartományban működ­jék. Ilyen szabályozókat alkalmaznak pl. előnyösen fél­vezetős hajtás-szabályozó berendezésekben. A technika állása szerinti,alárendelt áramszabályozás­­sa! kialakított fordulatszám-szabályozók. működését az 1. ábrán mutatott péidakénti tömbvázlat kapcsán ismer­tetjük. Az 1. ábrán látható elrendezésben A alapjeladóra láncban a forduiatszám-aíapjelhez illeszkedő első MN meredekség-korlátozó, első SZF szabályozó áramkör, előnyösen, de változó fluxuséi gépek esetében minden esetben második MÁ meredekség-korlátozó, első további KÁ korlátozó, második SZÂ szabályozó áramkör és - második további KGy korlátozón át - BA beavatkozó szerv csatlakozik, mely BA beavatkozó szerv például tar­talmazhat egyenfeszíiitség/impulzus jelátalakítót és vezé­relhető áramirányítót. Az első MN meredekség-korlátozó egy bemenetére közvetlenül vagy közvetve UK üzem­­módkapcsoló csatlakozik. (Természetesen az azonos dimenziójú jelre ható egyes korlátozó szervek láncban! sorrendje — pl. a második MÁ meredekség-korlátozó és az első további KÁ korlátozó sorrendje — adott esetben felcserélhető, amire a 2. ábrán szaggatott vonallal utalunk.) A kezelő az A alapjeladó beállításával választja meg az na fordulatszám-alapjelet, melynek változást sebességét a kezelőtől függetlenül az első MN meredekség-korlátozó az azon beállított korlátértékre felülről korlátozza. Az így korlátozott r.a fordulatszám alapjelre történik - az ne elienfírzojel függvényében - a fordulatszám-szabá­­lyzás. Az első SZF szabályozó áramkör kimenőjelét, az Ia áram-alapjelet korlátozza szükség szerint a második MÁ meredekség-korlátozó és az első további KÁ korlá­tozó a 3A beavatkozó szervre megengedett áramváitozási sebesség és áramerősség függvényében. Az így korláto­zott iá áram-alapjel és az Ie áram-ellen őrzőjel függvényé­ben előállított Gy gyújtás-alapjelre ható - KGy korlát­értékű — második további korlátozó feladata mind az előre, mind a hátra vezérlési szög (inverter-íartaiék) be­tartása. Ezen kapcsolási elrendezés hálózati viszonyoktól és terheléstől függetlenül biztosítja, hogy ne lépjen fel a megengedettnél nagyobb gyorsulás, illetve a motorokra megengedhető maximális igénybevételeknél nagyobb - terhelés. Azonban ez az ismert kapcsolási elrendezés nem tudja megakadályozni, hogy túlterhelések, vagy gyenge hálózati viszonyok esetén az első SZF szabályozó áram­kör munkapontja kikerüljön az arányos tartományból. Ugyanis pl. extrém terhelési esetet (túlterhelés) véve alapul, a rendelkezésre álló erősítések már nem elegen­dőek arra, hogy a technológiai berendezést az első MN meredekség-korlátozó által előírt dinamikával (gyorsu­lás-lassulás) mozgassa, ezért az első SZF szabályozó áramkör bemenetén levő különbségi An jel (An = na - — ne) megnő, és így az SZF szabályozó áramkört telítés­be viszi. (A berendezés átamkorláton dolgozik és ennek megfelelően gyorsul.) Ebben az esetben természetesen az arányos tartományra érvényes optimális munkapont sem tekinthető érvényesnek. További hátrány, hogy lengésre hajlamos rugalmas rendszerek esetén az önfrek­venciát kiszűrő szűrőkön az esetenként tűi nagyra növekvő különbségi An jel egyenfeszültségű összetevője szintén telítésbe viheti és ekkor a szűrés már hatástalan. (Az önrezgési frekvencia optimális kiszűrését biztosító elrendezést ugyanis a küiönbségképzés után, de még a fordulatszám-szabályozó előtt elhelyezett szűrő áramkör adja.) A fentieken túlmenően nagyfokú biztonságot követelő berendezéseknél (pl. függőleges, vízszintes vagy egyéb páiyájú szállítógépek) lényeges követelmény, hogy a szabályozó rendszerben fellépő és azonnali leállítást igénylő hiba minél hamarabb felismerhető legyen. Erre a legalkalmasabb (mert a legegyszerűbb és leg­gyorsabb eredményt adó) megoldás az na forduiatszám­­alapjel és a tényleges fordulatszámot reprezentáló ne for­­dulatszám-eilenőrzője! folyamatos összehasonlítása. A két jelnek egymástól abszolút értékben való lényeges eltérése a szabályozó rendszeren belüli hibára utal. Ezt a védelmet azonban a fentebb vázolt, technika állása szerinti szabályozó körnél nem lehet alkalmazni, mert ebben a rendszerben, mint vázoltuk, üzemszerűen is létrejöhet lényeges eltérés, mely a különbségi An jelben jut kifejezésre. A találmány szerinti fordulatszám-szabályozó kor mind a terheléstől, mind a beavatkozó szerv állapotától (pl. félvezetős berendezéseknél a hálózati viszonyoktól) függetlenül, önműködően biztosítja az na fordulatszám­­alapjel és az ne fordulatszám-ellenőrzőjel közel azonos értékét, s ennek következtében az arányos szabályozási tartományban való üzemelést. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a technika állása szerinti szabályozó kört a kritikus jellemzőkről vett, további szabályozókörrel kiegészítjük, a telítésbe vezérlés megelőzhető. Ez a folyamat a 2. ábrán mutatott péidakénti tömb­vázlaton követhető. Az A, UK, SZF, SZÁ jelek jelentése megegyezik az első ábra szerintivel. Az első meredekség­­koriátozót, meíy a találmány szerint folyamatosan vál­toztatható meredekségű, megkülönböztetésül AK jellel jelöltük Az első AK meredekség-korlátozó és az első SZF szabályozó áramkör közé előnyösen további korlá­tozó KT áramkör van láncban beiktatva, mely a rendszer bármely technológiai jellemzője függvényében, tehát a szabályozó hurok tetszőleges pontjáról vezérelhető. A találmány szerinti lényeges intézkedés, hogy ezenkívül egy további szabályozó segédhurok van kialakítva, mely­ben harmadik SZD szabályozó áramkör egy-egy bemene­tére az első, illetve második SZF, illetve SZÁ szabályozó áramkör kimentei csatlakoznak, míg a harmadik SZD szabályozó áramkör (egy vagy több) kimenete folyama­tosan változó meredekségű első AK meredekség-korlá­tozó vezér!őbemeneté(i)re csatlakozik. így tehát mind a motornyomaték pillanatnyi mértékét reprezentáló (az armatúra-árammal arányos), mind az áramirányító kivezérlésének (Gy gyújtásalapjel) mértékét reprezen­táló egy egy szabályozott visszavezetéssel befolyásoljuk a fordulatszám-alapjel változási sebességét. Az SZD sza­bályozó-áramkörnek lehet több bemenete; változó fluxusú gépek esetén pl. a nyomatékjeiről, összetett szabályozások esetében egyéb technológiai jellemzőről lehet visszavezetés. A 6. ábrán mutatott kiviteli alaknál szaggatott vonallal jelöljük ezt a lehetőséget. Ha túlterhelés miatt a technológiai berendezés nem képes megvalósítani a megengedett maximális (az első AK meredekség-korlátozó segítségével beállítható) gyor­sulást és feltételezzük, hogy a gépkezelő által választott 5 1C 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom