185385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés áramszabályozást is magában foglaló fordulatszám szabályozásra
1 185 385 2 sebesség-változtatást az AK meredekség-korlátozó korlátozza, az SZF szabályozó áramkör telítődése irányába növeli a kimenőjelet. Az első SZF szabályozó áramkör kimenetéről vett visszavezetés a telítődés elérése előtt (állíthatóan) módosítja a munkapontot és a gyorsulást úgy csökkenti, hogy a szabályozó áramkörök üzeme még éppen az arányos tartományban maradjon. Hasonló az eset a Gy gyújtás-alapjel korlátozása tekintetében is. Gyenge hálózatoknál előfordulhat, hogy a végsebesség elérése előtt már nincs megfelelő feszültség-tartalék a gyorsulás eddigi ütemének biztosításához. Erről a Gy gyújtásalapjel ad felvilágosítást, mely gyakorlatilag a kívánt kapocsfeszültséggel arányos. Ha a szabályozás olyan kapocsfeszültség beállítására irányul, mely a rendszer pillanatnyi adottságai folytán (pl. táphálózati feszültségcsökkenés) nem érhető el, akkor a Gy gyújtás-' alapjellel befolyásolt járulékos szabályozás szintén (sza-, bályozottan) csökkenti a gyorsulás mértékét és így,a sza-' bályozók a lineáris tartományban maradnak, illetve az alapjel és az ellenőrzőjel közötti különbség a nulla környékén marad. A működésmódot a 3., 4. és 5. ábrákon mutatott diagramok szemléltetik. Ha nincs sem túlterhelés, sem táphálózat) feszültségcsökkenés, a találmány szerinti, illetve technika állása szerinti kapcsolási elrendezések működése megegyező, s ezt a 3. ábra mutatja. Az na fordulatszámalapjel szintjének ugrásszerű változásakor a korlátozott na fordulatszámalapjel változása megegyezik a megengedett változási sebességgel: a rendszerben nem lép fel sem túlterhelés, sem túlzott mértékű feszültségesés, az első MN, illetve AK meredekség-korlátozó kimenetén megjelenő na fordulatszámalapjel abszolút értéke közel egyenlő a visszavezetett ne ellenőrzőjellel és így a különbségi An jel gyakorlatilag zérushoz tart. Ha van túlterhelés, de nincs túlzott mértékű feszültségesés, a hagyományos szabályozás esetén a 4.a ábra, a találmány szerint a 4.b ábra szerinti folyamat megy végbe. Az na fordulatszámalapjel ugrásszerű változásának hatására, a beállított meredekségnek megfelelően növekszik az na fordulatszámalapjel, de a korlátozott la áramalapjel csak akkor engedhetné meg ezt a fordulatszámnövekedést, ha az áram az első további KA’ korlátozóban beállított korlátérték fölé emelkedhetne, vagyis a4.a ábrán szaggatva mutatott menetű lenne. A felfutás azonban csak a korlátértékig lehetséges (folytonos vonal), így a fordulatszám ne eílenőrzőjel lassabban növekszik, mint az na fordulatszámalapjel. Túlterhelés esetén tehát elvileg csak zérustól eltérő különbségi jel lehetséges, vagyis An = na - ne 0. A találmány szerinti szabályozás esetén a 4.b ábra szerinti folyamat megy végbe. Ha azna fordulatszámalapjel beállított értékénél fogva a korlátozott na fordulatszámalapjel növekedésének meredeksége folytán a rendszer nyomatéka túllépné az előírt KM korlátértéket, a harmadik SZD szabályozó áramkör a KM korlátérték elérésekor kiadja az mv szabályozójelet, s ennek függvényében a korlátozott na fordulatszámalapjel meredeksége megfelelően csökken, a tényleges nyomatékigény nem lépi túl a KÁ' korlátértéket. így a normál üzem esetén 0 környezetében levő különbségi An jel túlterhelés esetén sem térhet el lényegesen a zérus értéktől. Ha nincs túlterhelés, de nagymértékű tápfeszültségcsökkenés lépett fel, az 5.a ábra szerinti folyamat megy végbe a hagyományos és az 5.b szerinti folyamat a találmány szerinti szabályozás esetében. Az na fordulatszámalapjel ugrásszerű változtatásakor megfelelően növekszik a korlátozott na fordulatszámalapjel, s hasonló meredekséggel követi ezt a fordulatszám ne ellenőrzőjel. Amikor a hagyományos szabályozási folyamatban a Gy gyújtásalapjel eléri a második további KGy korlátértékű korlátozóban beállított KGy korát értéket, folyamatosan csökken a fordulatszám ne elle íőrzőjel növekedési sebessége és ezzel arányosan fog eltérni a különbségi An jel a zérus értéktől. A találmány szerint viszont közvetlenül a KGy korlátértek elérése előtt ismét beavatkozik a harmadik SZDszar bályozó áramkör, és az mv szabályozójel hatására úgy csökken az na fordulatszámalapjel meredekségének értéke, hogy a Gy gyújtásalapjel ne tudja túllépni a KGy kor ^át ért éket. Megfelelően csökken a nyomaték is és a fordulatszám ne ellenőrzőjel változási sebessége is, így a különbségi An jel továbbra is a zérus érték környékén maiad. Az UK üzemmódkapcsolóval más-más értékű üzemi csúcsmeredekség állítható be. A beállított értéknek megfelelően korlátoz a találmány szerinti - folyamatosan változtatható meredekségű — első korlátozó. Ennek feltétele azonban,hogy iGyI< 1 KGy 1 és llal < 1KÁI. Ha I Gy I > 1 KGy ! alakulna ki, akkor az ennek függvényében előállított első további különbségi jelnek megfelelően változik az első AK meredekség-korlátozóban beállított meredekség, ha Ual > 1 KAI alakulna ki, akkor az ennek függvényében előállított második további különbségi jelnek megfelelően változik az első AK meredekség-korlátozóban beállított meredekség, ha pedig a harmadik SZD szabályozó áramkör mindkét bemenetére a re ferenciaértéket meghaladó jel érkezik, akkor a mindenkori nagyobb abszolút értékű különbségi jelnek megfelelően módosul az első AK korlátozóban beállított moedekség. A fentiekben megadott működésmód megvalósítására sokféleképpen alakítható ki a szabályozó rendszer. A 6. ábra olyan kiviteli alakot mutat, melynél az UK üzemmódkapcsoló nem közvetlenül csatlakozik az első AK meredekség-korlátozó megfelelő bemenetére,hanem ugyancsak a harmadik SZD szabályozó áramkörön át. A harmadik SZD szabályozó áramkör három Tl, T2 és T3 szabályozó fokozatot tartalmaz. A harmadik T3 szabályozó fokozat egyik (funkcionálisan az inverz) bemenet 5re csatlakozik az első SZF szabályozó áramkör kimenet:, melynek kimenőjele a nyomaték pillanatértékének is függvénye és M nyomaték-vezetőjelként szolgál. A másik (funkcionálisan az egyenes) bemenetre a KM' korlátértrkű rcferenciajel kerül, mely célszerűen valamivel (Pl. 1-5 %-kal) kisebb, mint az első további KÁ korlátozóban beállított korlátérték. A második T2 szabályozó fokozat egyik (funkcionálisan az inverz) bemenetére a második SZÁ szabályozó áramkör kimenete kerül, mely a Cy gyújtás-alapjel, másik (funkcionálisan az egyenes) bemenetére a KGy korlátértékű referenciajel kerül, mely célszerűen valamivel (pl. 1—5 %-kal) kisebb, mint a második további KGy korlátozóban beállított korlátérték. Az első TI szabályozó fokozat egyik (funkcionálisan az 5 10 15 i 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
