185380. lajstromszámú szabadalom • Biztosító bernedezés bányaműveléshez, különösen frontfejtéshez

1 2 ï8S 380 A találmány tárgya biztositó berendezés bányaműve­léshez, különösen frontfejtéshez. A találmány szerinti megoldás olyan berendezések körébe tartozik-, amelyek­ből a front mentén többet alkalmaznak egymás melleit, .> és amelyek általában szervesen kapcsolódnak 8 s?4Pító- t szerkezethez, a jövesztőgép pályájához. : -1 - sí r' A találmány tárgyiéhoz hasonló rendeltetésű beren­dezéseknél a feküre támaszkodó talp, a fedőkőzethez feszíthető tető, a talp és a tető közé iktatott, rögzítő­szerveket és csuklókarokat magában foglaló szerkezet és előtoló szerv fordul elő a berendezés részeként. A rög­zítőszervek általában hidraulikus tárnok alakjában kerül­nek alkalmazásra, de előfordulnak mechanikus rögzítő­­szervek is. Az előtoló szervek hidraulikus működésűek és rendszerint a száilítószerkezet és a talp közé vannak iktatva. Az ismert biztosító berendezések egy jellegzetes típu­sánál a talphoz tartozó bakhoz csukló révén csatlakozik egy törtvonal alakú vagy ív alakú csukíókar, s ennek felső részéhez, van csatlakoztatva — rendszerint ugyan­csak csukló révén — a tető. A csukló kai" felső ága és a talp közé egy vagy több rögzítőszerv van iktatva. Az ilyen szerkezeti felépítésű biztositó berendezéseknél fellépő hátrányok abból származnak, hogy a csuklókar felső vége a fejtésmagasság változását követő elmozdulá­sakor körív mentén mozdul el, ennek megfelelően a tető vagy közelebb kerül a fronthomlokhoz, vagy eltávolodik attól. így például a csuklókar emelése idején a hozzá kapcsolt tető mozgásának vízszintes vetülete folytán a tető eltávolodik a fronthomloktól, a csuklókar süllyesz- 30 tésekor pedig beleütközik a fronthomlokba. Ha a tető eltávolodik a fronthomloktól, akkor biztosítatlan sáv marad a tető fronthomlok felőli éle és a front síkja kö­zött. E biztosítatlan sáv mentén a fedőkőzet leszakadhat s balesetei is okozhat ezáltal. Az ismert biztosító berendezések egy másik típusánál a korábban vázolt felépítésű berendezések hibáit részben kiküszöbölik, mert a talp és a tető közé olyan szerkeze­tet iktatnak, amely biztosítja, hogy a tető fronthomlok felőli éle a rajta átmenő függőleges síktól csak kismérték­ben tér el a tető emelése vagy süllyesztése közben. Az említett, sokcsuklós szerkezet alkalmazása folytán tehát a tető elülső élének fronthomlokhoz képesti hely­zete nem nagyon változik a tető magasságának változta­tásakor. Az ilyen szerkezetű berendezések igen drágák 45 és emellett az is hibájuk, hogy ha a fronthomlok a fedő­kőzet terhelésének hatására kidől, akkor e kidőlt résznél a berendezés tetőjének elülső éle és a vele szemközti, a kidőlés után épen maradt fal között megint biztosítat­lan sáv lesz, hiszen ez alá a sáv alá nem nyúlhat be a berendezéshez tartozó tető. Ez a biztosítatlan sáv is balesetveszélyt rejt magában, a fedőkőzet felszakadásá­hoz vezet. Az utóbb vázolt hiányosság megszüntetését szolgálják az olyan megoldások, amelyeknél a tetőhöz, annak fronthomlok felőli végéhez, rendszerint hidraulikus mun­kahengerrel mozgatható előtűző süveget alkalmaznak. Ezt az előtűző süveget lehet a tetőhöz képest előre tolni a kidőlt fronthomlok terébe. Az ismert szerkezeti felépítésű biztosító berendezések közös hátránya még. hogy a talp fionthomiok felőli élé­nél nagy nyomás hat a feküre és ennek következtében a berendezés elsüllyedése vagy előiebukása következhet be, különösen kisszilárdságű fekükőzet esetében. Az em­lített hátrányos körülmény azért áll elő, mert az ismert 65 berendezéseknél a tető fronthomlok felőli végének jóval a talp elülső éle elé kell nyúlnia, így viszont nagy lesz az a nyomaték, ami a berendezést előre igyekszik buk­tatni. Éjiből a nyomatékből származik azután a talp 5 eli^sS élénél a már említett kellemetlenségekhez vezető talpnyomás. À most tárgyalt körülménynél figyelembe kell venni ugyanis azt, hogy az ismert berendezések szer-. kezed adottságai miatt a tető frontbomlok felőli végének legalább a jövesztőgép fogásszélességének megfelelő mér- 10 lékben, illetve az előrelépés hosszának megfelelő mérték­ben, a talp elülső éjén átmenő függőleges sík elé kell nyúlnia azért, hogy a jövesztőgép elhaladása után egy­­egy biztosító berendezés azonnal előrevontathaíó legyen az. éppen szabaddá vált fedőkőzet biztosítása végett, a 15 szállítópálya helybenmaradása mellett. Az ismert biztosító berendezéseknél a hidraulikus tárnok kritikus részleteket képeznek mind technikai vonatkozásban, mind gazdasági tekintetben. Egy-egy biztosító berendezésben több ilyen hidraulikus támot 20 alkalmaznak. Ezek sérülése vagy más okból való meg­­iiibásodása jelentős veszteséget jelent, egyebek mellett a termelés kényszerű szünetelése miatt is. Ennek elkerü­lése végett egyre biztonságosabb szerkezetekre töreksze­nek, ezek pedig különleges anyagigényt támasztanak, 25 a megmunkálási technológiával szemben is igényesebbek, végső fokon megdrágítják a berendezést. A találmány szerinti berendezés szerkezeti kialakítása lehetővé teszi, hogy az ismert biztosító berendezések vázolt hibáit, hiányosságait kiküszöböljék. A találmány elé kitűzött cél, hogy olyan biztosító berendezést jelentsen, amelynél a tető mozgatása mind függőleges irányban, mind vízszintes irányban széles határok között és könnyűszenei lehetséges legyen. To­vábbi cél volt a találmány esetében, hogy a tető előre- 35 tolható legyen anélkül, hogy a talpat is el kellene mozdí­tani. Ez a követelmény tulajdonképpen azt célozza, hogy előtűző süveg nélkül is biztosítani lehessen a fedőkőzetet a fronthomlok kitörése, kidőlése esetén is. Másik cél volt a találmány előtt, hogy lehetőleg mechanikus szerkezeti 40 elemekkel történjen a terhelés nagyrészének viselése és így minél kisebb hányadot kelljen hidraulikus támmal viselni a terhelésből. További cél volt, hogy lehetőleg bármelyik jövesztési technológia mellett alkalmazható legyen a találmány szerinti berendezés. A kitűzött célt a találmány tárgyát képező biztosító berendezés azáltal éri el, hogy a talp és a tető közé ikta­tott, csuklókarokból összeállított, célszerűen paralelog­rammát alkotó négycsuklós keretei vannak, amely kere­kekhez vannak rendelve a rögzítőszervek és ez utóbbiak 50 közül célszerű, ha csak egy hidraulikus tám. A találmány szerinti berendezés legáltalánosabb szer­kezeti kialakításánál a talphoz és a tetőhöz két-két olyan c suklókar van kapcsolva, amelyeknek szabad végei össze­kötő egységhez vannak szintén csuklók révén csatlakoz- 55 tatva. így két keret alakul ki. Mindegyük kerethez egy­­egy rögzítő szerv van kapcsolva. A rögzítő szervek elő­nyösen átlómenti elhelyezkedésűek a keretek szempont­jából, de ettől eltérő beiktatásúak is lehetnek. Szóbajöheí olyan szerkezeti kialakítás is, amelynél egy-egy keret á lója mentén van alkalmazva egy-egy rögzítőszerv és emellett a talp és tető közé, vagy valamelyik keretbeli csuklópont és a talp, illetve tető közé van további rög­­z" tő szerv kapcsolva. A találmány szempontjából egy-egy rögzííőszerv 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom