185360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisnyomású higanygőz kisülési lámpa gyártására
1 185 360 2 A találmány tárgya eljárás kisnyomású higanygőz kisülési lámpa gyártására, amelynek vákuumzáróan lezárt kisülési csöve van, és, amelynek két vagy több, egymással párhuzamosan húzódó kisülő csőrésze van, két egymással szomszédos kisülő csőrész a falukra keresztirányban húzódó összekötéssel csatlakozik egymáshoz, és a lámpa működése közben a kisülés a kisülő csőrészek nagyobb részén, valamint az összekötésen áthalad, és az eljárás során az összekötést azután alakítjuk ki, hogy a kisülő csőrészek belső falára a luminescens réteget felvittük, és a kisülő csőrészeknek legalább az egyik végét lezártuk. Ilyen eljárást ismertet például a 7 902 571 számú holland szabadalmi bejelentés. A fent említett szabadalmi leírás egy olyan eljárást ismertet, amelynél az említett csőrészekre először felviszik a luminescens réteget. Ezt követően egy csőrész első végébe beszerelik a szerelvényt (felfogják az elektródát és a leszívó csövet), és a másik csővégeket lezárják, például forrasztással, A luminescens réteg ily módon a lezárt végek belső oldalán jelen van. Ezt követi a csőrészek összekötése. A luminescens anyaggal bevont csővégeknek a lezárása azt a veszélyt vonja maga után, hogy a luminescens anyag részecskéi bezáródnak az üvegbe. Az üveg megszilárdulása után fennáll annak a veszélye, hogy repedések vagy törések keletkeznek. Ezen túlmenően az üvegben feszültségek lépnek fel a lezárt végek közelében, a szomszédos csőrészek közötti — később kialakítandó — összekötés során, amely összekötés viszonylag kis távolságra esik a lezárt végtől, aminek következtében nagy a veszélye annak, hogy a forrasztás részén az üvegben törések jönnek létre. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eljárás kidolgozását kisnyomású higanygőz kisülési lámpa gyártására, amelynek segítségével a kisülő csövek csőrészeinek lezárása megbízható módon, gyorsan és azonos minőségben végezhető el. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt eljárással a találmány szerint úgy értük el, hogy mielőtt az összekötést kialakítjuk, egy hosszúkás nyitott üvegcső falának belső felületét luminescens réteggel bevonjuk, majd a csövet az üvegfal legalább egy részének hevítése közben két csőrésszé választjuk szét, és az egymás felé eső végükön egy- egy véglapot alakítunk ki, amelyek a csőrészek hossztengelyére merőlegesek, és a vastagságuk azon a részen, ahol a cső falába mennek át, a cső átlagos falvastagságának 0,4- 0,8-szerese. A találmány szerinti eljárás során először szokásos módon egy egyenletes luminescens réteget viszünk fel egy viszonylag hosszú cső belső falára. Ezt követően az üvegfalat melegítjük, éppen csak a lágyulási hőmérséklete fölé, például a cső közepén vagy annak közelében. Ekkor a csövet két csőrészre választjuk szét, például oly módon, hogy a cső meg nem lágyult végeit egymástól széthúzzuk. A meglágyult rész hőmérsékletét és a cső falának vastagságát úgy választjuk meg, hogy amikor a csövet szétválasztottuk, a meglágyult üveg a kialakítandó csőrészek irányába mozog, ily módon megakadályozzuk azt, hogy a luminescens anyag az üvegbe behatoljon. A luminescens anyag egyenletes rétegként rakódik le a kialakítandó véglapon. Az üveg megszilárdulása után olyan felületi feszültségek és üveg-eloszlás érhető el a véglapon, amellyel a fentebb említett feltételek kielégíthetők, amelyek szerint a cső falának vastag- 2 sága meghaladja a véglap vastagságát, legalább a csőnek a véglapba átmeneti részén. Azt találtuk, hogy a falvastagságok arányának ingadozása a véglap részén törésekhez vezethet. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a fal- 5 vastagság említett aránya mellett az utolsó eljárási lépés során, vagyis amikor a két szomszédos csőrész közötti összekötést kialakítjuk, és amikor a véglap közelében az üveg falát ismételten felhevítjük, az üvegben lévő feszültségek következtében nem jön létre törés. 10 A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a kisülési cső csőrészeinek nem csupán megbízható és nem törékeny lezárása érhető el, hanem ez az eljárás lehetővé teszi a tömeggyártás egyszerű végrehajtását. A két cső közötti előnyös összekötést a 7 902 571 15 számú holland szabadalmi leírás ismerteti. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a sík véglapot a bezárása után a végének közelében lágy állapotban, egy támaszra történő fúvatással alakítjuk ki, és ily módon egy sík véglap alakul 20 ki, majd ezután a csőrészt lehűtjük, Ekkor törések bekövetkezésének valószínűsége minimálisra csökken. A találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási módja szerint a szétválasztás közben a csövet a hossztengelye körül forgatjuk. Ekkor az üveg falát egyenlete- 25 sen hevítjük a cső középső részén, aminek eredményeképpen a szétválasztás simán megy végbe. A találmány szerinti eljárás olyan kisnyomású higanygőz kisülési lámpák gyártásánál alkalmazható, amely lámpáknak a kisülési csöve két, egymással szomszédos, 30 lényegében azonos hosszúságú, és egymással párhuzamosan húzódó csőrészekből áll. Az elektródák a lámpának egyazon oldalán vannak elhelyezve. A találmány szerinti eljárást olyan lámpa gyártásához is előnyösen alkalmazhatjuk, amelynek a kisülési csöve három vagy több, egy- 35 mással szomszédos csőrészből áll, amelyek egymással párhuzamosan vannak elrendezve. Alkalmazható például egy olyan lámpánál, amelynek négy csőrésze van, és amelyek egy síkban vannak elrendezve, vagy olyan lámpánál, amelynek négy párhuzamos csőrésze négyzetesen van 40 elrendezve. A találmány szerinti eljárás foganatosításával gyártott lámpák előnyösen izzólámpák helyettesítésére szolgálnak. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a viszonylag kisméretű csőrészek azután alakíthatók ki, hogy a na- 45 gyobb, hosszú csövet előzőleg luminescens anyaggal bevontuk, az ilyen lámpáknál szokásos módon. Különösen a viszonylag rövid csőrészek egyenkénti luminescens anyaggal történő bevonása időigényes és bonyolult művelet. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával ez a 50 hátrány elkerülhető. A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az 1-5. ábrák a találmány szerinti eljárás egymás utáni lépéseit mutatják be, a 55 6. ábra egy kisnyomású higanygőz kisülési lámpát szemléltet, amelyet a találmány szerinti eljárással állítottunk elő. Az 1. ábra egy hosszúkás 1 üvegcsövet mutat hosszmetszetében. Az 1 üvegcső belső fala luminescens 2 ré- 60 teggel van bevonva. A bevonási eljárás során a luminescens anyagot szuszpenzióban visszük fel. A szuszpendáló közegben (például butíl-acetátban) kötőanyag (mint például nitrocellulóz) van feloldva. A szuszpenziót a lámpa falára rétegben visszük fel. Ezután a szuszpendáló 65 közeget elpárologtatjuk a réteg szárítása során. Ezután
