185327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás búzából készült tésztaliszt minőségének javítására

1 185 327 2 A találmány tárgya eljárás búzából készült tész­taliszt minőségének javítására, ahol a búzát inten­zív agrotechnikával termesztjük és szeleteljük. Az utóbbi időben a száraz tésztaáruk iránt hazai és világviszonylatban is megnőtt a kereslet. A ke­reslet növekedésével együtt növekedett a tésztaáruk előállítása is. Az iparilag fejlett országokban 1958- tól 1974-ig például a tésztaáru termelés 22%-kal növekedett (Schiefer, 1975). A Szovjetunióban a száraztészta termelése 1955-től 1976-ig 35,1%-kal lett nagyobb. A hazai tésztagyárak létesítése miatt is egyre inkább szükséges a jó minőségű és kielégítő meny­­nyiségű alapanyag biztosítása. Külföldön általában a keményszemű búzákat (Triticum durum) hasz­nálják fel tésztagyártásra. Nálunk e fajták nemesí­tése megindult ismét ugyan, de az igényeknek meg­felelő nagy termöképességü fajta még nincsen, és a tésztaáruk alapanyagának nagyobb részét jelenleg a közönséges búzák adják. A nagy mennyiségű tésztaliszt gazdaságos előállításához nagy termőké­­pességü, jó tésztaipari minőségű fajtákra és daraho­zamra van szükség. Eddig nem helyeztek súlyt a jó minőségű búza­fajták tésztaliszt minőségét növelő agrotechnikai eljárásra, illetve a búzát nem szeletelték a tésztaliszt minőségének növelésére. Az így előállított tészta­liszt gyenge minőségű és kicsi a főzéssel szembeni ellenállása, és nagyobb a korpaszemek részaránya, lényegesen kisebb és gazdaságtalanabb a kiőrölhe­tő dara mennyisége. A találmánnyal feladatunk olyan eljárás kidol­gozása, amellyel gazdag termést adó, intenzív és fehérjetartalmat növelő búzafajták igényének meg­felelő agrotechnikával termesztett búzafajtákból jó minőségű tésztalisztet lehet előállítani gazdaságo­san és egyszerűen. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy ol­dottuk meg, a bevezetőben említett eljárásnál, hogy örökletesen jó minőségű búzafajtát kiválasztjuk, korai vetésként és ritkábban elvetjük, nagy adagú műtrágyázást tél végén végezzük el, kora tavasszal minőségkímélő vegyszeres gyomirtást alkalma­zunk, virágzáskor nitrogénfejtrágyázást végzünk, továbbá korán learatjuk, a búzaszemek gyengébb tésztaiisztminőséget adó végeit szeleteléssel eltávo­lítjuk, majd a nagy fehérjetartalmú és a jó sikérmi­­nőségű középső részeket daralisztté megőröljük. Ritkább vetéssel a búzafajta sikértartalmának és sikérminőségének fokozása céljából előnyös az olyan foganatosítási mód, amelynek keretében 400-500 szem/m2-rel vetünk. A terméshozam növelésére célszerű az olyan fo­­ganalosítási mód, amelynél a nagy adagú, kora tavaszi műtrágyázást legfeljebb 600 kg/ha NPK- műtrágyával végezzük a hó elolvadása után, tehát kora tavasszal. A fehérjemennyiség növelése és a sikérminőség kímélése miatt lehetséges olyan foganatosítási mód, amelynél minőségkímélő, fehérjenövelő vegyszeres gyomirtást dikonirttal végezzük. A sikér mennyiségének, minőségének és rugal­masságának lényeges fokozása céljából előnyös az olyan foganatosítási mód, amelynél virágzáskor a nitrogénfejtrágyázást legfeljebb 80 kg/ha adaggal végezzük el. A termett búza jó minőségének a megtartása végett célszerű az olyan foganatosítási mód, amely­nél a korai aratást a teljes érés kezdetén végezzük el. Az esetleges búzafoltosság eltávolítása, a tészta­liszt hamutartalmának a csökkentése, a száraz tész­ta pettyességének megakadályozása, tehát jobb mi­nőségű tészta biztosítása céljából előnyös az olyan foganatosítási mód, amelynél a búzaszemek végeit az egész búzaszemhez képest 15-30%-ban, előnyö­sen 20%-ban szeleteléssel távolítjuk el. Gazdaságosság fokozására célszerű az olyan fo­ganatosítási mód, amelynél a szeleteléssel eltávolí­tott búzaszemvégekből táptakarmányt és/vagy élel­miszert készítünk. A találmányt az alábbiakban egy előnyös foga­natosítási példa kapcsán ismertetjük. Örökletesen jó minőségű búzafajtaként Marton­­vásár-4-est választottunk, amelyet vetéshez megfe­lelően előkészített talajba október közepén átlago­san 450 szem/m2-rel, tehát ritkán vetettük el. Tél végén 600 kg/ha nagy adagú műtrágyázást végzünk NPK 1:1:1 arányban kevert műtrágyával. Az előbbi nagy adagú műtrágyázást követően kora tavasszal elvégezzük a minőségkímélő vegyszeres gyomirtást. A Martonvásár-4-es búzafajta virágzá­sakor nitrogénfejtrágyázást alkalmazunk. A fajta komplex-minőségi értékszámát tovább növeljük el­kerülve a késői holtérést korai aratással. így július elején végezzük el a korai aratást. A végterméket képező száraz tészta minőségének megfelelőbb biz­tosítására a búzaszemeket úgy szeleteljük, hogy gyengébb tésztaliszt minőséget adó végeit átlago­san 20%-ban eltávolítjuk, és a minőségi agrotechni­ka hatására megnövekedett nagyobb fehérjetartal­mú és a jobb sikérminőségü középrészeit daralisztté őröljük. A darakihozatal értékét a FRANGIMOD- malom segítségével állapítottuk meg. A vizsgálat szerint 32% durvadarát és 20,3% finomdarát kap­tunk a középrészekből. Összehasonlításként megemlítjük azt, hogy ha nem alkalmazunk szeletelést, akkor ugyanezen bú­zafajtánál a FRANGIMOD-malomban történt őr­lés szerint a durvadara 22,5%, míg a finomdara 21,7% volt. A fenti adatok alapján a találmány szerinti eljá­rással termesztett azonos fajtájú búzából 8,1%-kal nagyobb volt a tésztakészítésre alkalmas daraho­zam. További előnye a találmány szerinti eljárásnak abban van, hogy a nagy adagú műtrágyázás hatá­sára kényszerűen növekvő héjtartalom főként a búzaszemek végeire koncentrálódik, tehát a rostok­ban és fehérjékben gazdagabb lesz, és ennek szelete­léssel történő eltávolításával az állatok részére ta­karmányt és/vagy emberi táplálkozásra alkalmas élelmiszert állíthatunk elő. Továbbá, a nagy héjtartalmú végek eltávolításá­val így kizárólag csak a középrészek őrlésével a tésztaliszt hamutartalma kisebb lesz, a végeken lé­vő barnafoltok nem töredeznek bele a darába, ezál­tal világosabb színű, nem pettyes száraztészta ké-5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom