185323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrapeptid-karbonsav-hidrazidok előállítására
1 185 323 2 irnid, N-hidroxi-szukcinimid, N-hidroxi-ft?limid, N-hidroxi-benzotriazol)]. A kiindulási anyag aminocsoportjának aktivált formájaként a megfelelő foszforsav-amid említhető. Feltéve, hogy a kiindulási anyagok'A és B molekulák, a kiindulási anyagok karboxil- és aminocsoportjainak az alábbi táblázatban összefoglalt kombinálási módjai lehetségesek. Kiindulási anyagok Kombi-----------------------------------------------------------nálási A B mód —--------------------------------------------------------—COOH -NH2 -COOH -NH, 1* szabad védett védett szabad 2 aktivált védett szabad szabad 3 szabad védett védett aktivált Megjegyzés: A "“jelzett esetben a reakcióban vízelvonószer (előnyösen karbodiimid, mint pl. diciklohexil-karbodiimid) jelenléte szükséges. A reakciót oldószerben végezhetjük. Az alkalmazott oldószer a peptidszintézisekben eddig alkalmazott oldószerek valamelyike lehet, előnyösen vízmentes vagy vizes dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, piridin, kloroform, dioxán, diklór-metán, tetrahidrofurán vagy ezek megfelelő elegye. A reakció hőmérséklete a peptidszintézisben szokásosan alkalmazott hőmérséklethatáron belül választható, általában —20 °C és 30 °C közötti érték. A találmány tárgyát képező eljárásban felhasznált kiindulási anyagok (védett peptidek) könnyen előállíthatok szilárd fázisú szintetikus eljárással is. Az ilyen módon előállított II általános képletű vegyültek védőcsoportjait eltávolítjuk. A védőcsoportok eltávolítása a_védőcsoport típusától függ, ezt úgy kell megválasztani, hogy~ ez a reakció valamennyi védőcsoportot egy lépésben eltávolítsa anélkül, hogy a peptidkötéseket elbontaná. Az alkalmazott védőcsoportokat ennek figyelembevételével választottuk ki. Az 1. táblázat a különböző védőcsoportok kombinációs lehetőségeit és az alkalmazandó jellemző védőcsoport eltávolítási reakciókörülményeit tartalmazza. 1. táblázat Védőcsoport Eltávolítás körülményei Y, Y2 hidrogén-katalizátor Z Bzl hidrogén-katalizátor Z-trifluor-ecetsav BOC But 2 n hidrogén-klorid (ecetsavban) BOG-metán-szulfonsav ZAz 1. táblázat néhány védőcsoport eltávolítására 'alkalmas reakciót tartalmaz, mint például palládiumkorom, aktív szén hordozóra felvitt palládium, platina és más katalizátorok segítségével, valamint savas hidrolízissel, így trifluor-ecetsavval, hígított hidrogén-kloriddal, metán-szulfonsavval végrehajtott redukció. Meg kell emellett említeni más eljárásokat is, mint például a fémnátriummal ammónium-hidroxidban végrehajtott redukció, a trifluor-metánszulfonsav, jégecetben oldott hidrogén-bromid, hidrogén-fluorid vagy hasonló reagensekkel végzett hidrolízis. Ezeket a reakciókat általában előnyösen —20 °C és 40 °C közötti hőmérsékleten és a savas hidrolízis esetében előnyösen kationokat megkötő anyagot, előnyösen anizolt, fenolt vagy tioanizolt alkalmazunk. Az I általános képletű tetrapeptid-karbonsav-hidrazid előállítása során a D-metionin-szulfoxidot az alábbi módszerek szerint lehet bevezetni: 1. ) D-metionin-szulfoxidot alkalmazunk kiindulási anyagként, 2. ) a III általános képletű köztiterméket — amely képletben R2 jelentése a fentiekben megadottakkal egyezik - oxidáljuk, majd a kapott vegyületet használjuk a peptidszintézisben, vagy 3. ) a III általános képletű vegyületet oxidáljuk. Előnyösen alkalmazható oxidálószerek például a hidrogén-peroxid, a nátrium-perklorid, a nátrium-perborát, a klór-amint T, a tribróm-krezol, az N-klór-szukcinimid, és a tetrakloro-arany(III)-sav. Az oxidálószer mennyisége előnyösen egy ekvivalensnél rém kevesebb, előnyösen 1 — 10 ekvivalens mennyiség a III általános képletű vegyületre számítva. A reakcióban alkalmazható oldószer például a víz, ecetsav, alkohol (pl. metanol, etanol), vagy ezek elegye. A reakció hőmérséklete előnyösen - 20 °C és 40 °C közi tti. A reakció befejeződése után a kapott 1 általános képletű peptidszármazékot a peptidszármazékok elválasztásánál alkalmazott ismert módszerekkel lehet elválasztani, mint például extrakcióval, megoszlással, ismételt kicsapással, átkristályosítással, oszlopkromatográfiával. Az I általános képletű pepiidet savaddíciós só formájában is megkaphatjuk, például szerves savval vagy szervetlen savval képezett só, előnyösen -acetát, -citrát, -tartarát, -hidroklorid vagy -szulfát formában. A találmány szerinti eljárással előállított I általános képletű vegyület farmakológiai vizsgálatának eredményei az alábbiak. Fenil-kinon rángási módszer Az 1 általános képletű vegyületet orálisan vagy szubkután 18-20 g-os Slc:lCR egerekbe juttattuk. Siegmund, E., Cadmus, R. és Lu, G. [Proc. Soc. Exp. Biol., Med 95, 729 (1957)] módszere szerint az (I) általános képletű vegyület adagolása után 30 perccel hashártyán keresztül 0,1 ml/10 testsúly g dózisban 0,02% fenilkinont és 5 % etanol-tartalmú fiziológiás konyhasóoldatot injiciálunk az állatba. Ezután számoltuk a hasüregi rángások számát 20 percen keresztül. A fájdalomcsillapító hatást a kontroli-csoport adataival való összehasonlítás alapján határoztuk meg. A vizsgálatokban a (H-Tyr-(D)-met(0)-Gly-EtPhe- NH -NH-COCH3) vegyület orális adagolás esetén kis dózisban 0,078 mg/testsúly kg, hatásos volt. Az I általános képletű vegyület fájdalomcsillapító hatása körülbelül 32-szer nagyobb volt mint a jellegzetes fájdalom-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
