185289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés többdimenziós szállítópályával kialakított szállítórendszerek üzemeltetésére

1 185 289 2 adat pozícióban tárolt céladatot, annak megfelelő­en vezéreljük - szükség szerint - a terelést megvaló­sító beavatkozó szerve(ke)t és a kiolvasott célada­tot a terelés folytán soron következő szakasz soron következő szabad céladat pozíciójába beírjuk, s ezt a műveletsort mindaddig megismételjük, amig a pályán rakomány halad. A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrende­zés többdimenziós szállítópályával kialakított szál­lítórendszerek, előnyösen raktári rakodó rendsze­rek üzemeltetésére, mely lehetővé teszi, hogy a fo­lyamatos hajtások által a pályaszakaszok mentén mozgatott rakományok útvonalának befolyásolá­sához csak elágazásoknál kelljen a rakományok haladásába beavatkozni és ehhez ne kelljen a rako­mányokat pálya menti érzékelők segítségével azo­nosítani. A nagy teljesítőképességű tároló és szállító rend­szerek üzemének irányítása és a pályavezérlés vég­rehajtása valamikor sok emberi munkát igényelt. Régóta alakítanak ki olyan rendszereket, melyek­nél a rakományok szállítása messzemenően gépesí­tett. Az egyik fejlesztési irányzat szerint a rakomá­nyokat mozgó hordozókra helyezik, pl. szállítóka­sokkal továbbítják, melyek kötött többdimenziós pályán haladnak és - az önműködő felvonóvezér­léshez hasonlóan, de több dimenzióra kiterjedően - a célinformáció és a helyzetinformáció folyama­tos egyeztetése alapján adják ki a megfelelő mozga­tó intézkedést. Darabos áruk (darabos árunak te­kinthető pl az ömlesztett árut tartalmazó konténer is) nagytömegű szállításánál azonban ez a rendszer túl energiaigényes és a vezérlési rendszer is sok megszorítással terhes. Ezért ugyancsak régen hasz­nálatosak olyan szállítópályák, melyek görgőso­rokkal vannak kialakítva. A görgősorok mentén a rakományok - előírt minimálisnál nagyobb követé­si távolsággal - egymástól függetlenül haladnak és amikor a görgősor valamely elágazásához ér a ra­komány, a vezérlőrendszertől kapott utasítás alap­ján az elágazásnál elrendezett beavatkozó szerv a rakományt a kívánt továbbhaladási irányba tereli. Természetesen a hajtást görgősor helyett más esz­közzel is kialakíthatjuk, pl. szállítószalaggal stb., ezért a továbbiakban a görgősorra való hivatkozás esetén mindig hozzáértendő a más mozgató eszköz­zel ugyan, de hasonló szervezésben végzett szállítás. Ez a megoldás viszonylagos minimumra csökkenti a tárgyankénti szállítási energiaigényt és jelentősen egyszerűsíti a vezérlést. Az egyszerűsítés ára azon­ban, hogy a rakományokat az elágazásoknál azo­nosítani kell, s a mindenkori azonosítási adathoz rendelt útvonalinformáció szerint hajtja végre az elágazásnál elrendezett beavatkozó szerv a terelést. Az azonosítási rendszerek sokféle változatát dol­gozták ki a járműazonosító rendszerekhez hasonló­an. Ezek közös jellemzője, hogy minden rakomá­nyon el kell rendezni az azonosító információt hor­dozó tárgyat (címkét) és elemi pályaszakaszonként el kell rendezni az azonosító információ leolvasásá­ra - esetleg összehasonlítására is - alkalmas beren­dezéseket. Az információhordozó lehet mechani­kus, mágneses, villamos, optikai, izotópos stb. jel; a címke az adott hordozó szerinti átviteli berende­zésnek aktív vagy passzív adója. Valamennyi ismert hordozó esetén fennállnak a környezeti viszonyok­tól függő átviteli zavarforrások, melyek az átvitelt nehezítik, esetleg hamisítják. A megbízható üzem feltételeit kielégítő rendszerben ezért többnyire ma­ga a címke is viszonylag költséges, de a sok pél­dányban elrendezendő leolvasó berendezések min­denképpen azok. A találmány alapja az a felismerés, hogy a görgő­­soros vagy azzal ekvivalens rendszerű szállítórend­szereknél (melyeknél tehát a rakományok a min­denkori pályaszakaszon - előírtnál nem kisebb kö­vetési távolságban - egymástól függetlenül halad­nak, s azokat elágazásoknál történő beavatkozás­sal terelik a kivánt útirányba) a helyi azonosításból folyó jelentős tárgyi ráfordítás gyakorlatilag elke­rülhető és a haladó rakományok azonosítása a leolvasást nehezítő és gyakran meghamisító - rend­szeren belüli vagy külső - tényezőktől függetlenít­hető, a vezérlés is megfelelően megbízhatóbbá tehe­tő, ha nem azonosítjuk a szállítópályán haladó rakományokat a rajtuk elhelyezett és határponton­ként leolvasandó címkék alapján, hanem az ilyen vezérlésnél különben is alkalmazott adattároló és adatfeldolgozó rendszert úgy alakítjuk ki, hogy a pályafoglaltság regisztrálását szakaszonként a ra­kományok szigorú haladási sorrendjében végezzük és foglalási adatként a végállomást - célszerűen az érintendő elágazásokat is magában foglalóan - rep­rezentáló címadatot tároljuk, mely így követőjel­leggel - és a haladó rakományok sorrendjében - halad végig az adott útvonal foglaltságát szaka­szonként regisztráló adattárakon és így a rako­mány azonosítása nélkül is mindenkor egyértelmű információ ál! rendelkezésre az elágazó határpon­tokban való helyes terelési beavatkozás céljára. A továbbiakban e leírásban egyes kifejezéseket az alábbi értelemben használunk: Elemi szakasznak vagy röviden szakasznak ne­vezzük a szállítópálya azon részét, melynek határ­pontjai között a szállítandó rakomány csak az egyik (továbbiakban: a bemenő) határponttól a másik (továbbiakban: a kilépő) határpont felé ha­ladhatnak. Betorkolló a határpont, ha arra két - a határpon­tot megelőző - szakasz felől történhet a határpont­ra rakomány ráhordása és egy - a határpontot követő - szakasz felé történhet a határpontról ra­komány elhordása. Elágazó a határpont, ha arra egy - a határpontot megelőző - szakasz felől történhet a határpontra rakomány ráhordása és két - a határpontot követő - szakasz felé történhet a határponttól rakomány elhordása. Többdimenziós a szállítópálya, ha a haladás nem csak egyetlen egyenes mentén - két határpont kö­zött -, hanem síkban és/vagy térben is lehetséges. A többdimenziós pálya kitüntetett esete a - síkbeli vagy térbeli - derékszögű koordináta-rendszerrel ábrázolható pálya, melynél a koordináta-hálózat csomópontjaiban vagy betorkolló vagy elágazó ha­tárpontok vannak kialakítva és a szomszédos cso­mópontok közötti pályarészek elemi szakaszok. Gyakran előnyös lehet viszont olyan - derékszögű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom