185283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új foszforil-muramil-peptidek előállítására
1 J85 283 2 A felhasznált kiindulási anyagokat például úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő oxazolinra, amely a cukor-rész 3-helyzetében egy szabad hidroxilcsoporttal rendelkezik, az R3-acetíl-amino-peptidcsoportot egy vagy több részletben rákapcsoljuk. Az olyan (1) általános képletű vegyületeket, melyek képletében A2 olyan (II) általános képletű csoport, ahol T és W jelentése a fenti és Y jelentése egy (lile) általános képletű csoport, X, R,, R3 és Rs jelentése a fenti, úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (XIV) általános képletű vegyületet, - ahol X, R,, R3, R5 és A, jelentése a fentiekben megadott és A2 egy (XV) általános képletű csoportot jelent, ahol T és Y, jelentése a fenti és M, egy karbonsavcsoportot vagy ennek egy aktivált származékát jelenti, egy XVI általános képletű vegyülettel - ahol Y2 és W jelentése a fenti, és M2 jelentése egy szabad aminocsoport vagy ennek egy aktivált származéka - kondenzálunk. A felhasznált kiindulási anyagok ismertek, vagy önmagában véve ismert módon előállíthatok. A kondenzáció megvalósítható pl. oly módon, hogy a (XIV) általános képletű vegyületet aktivált karbonsav formájában reagáltatjuk a (XVI) általános képletű aminovegyülettel, de eljárhatunk úgy is, hogy a (XIV) általános képletű savat aktivált aminocsoportta! rendelkező (XVI) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk. Az aktivált karboxilcsoport például valamely savanhídrid, előnyösen egy vegyes savanhídrid, így pl. szénsav-(rövidszénláncú)-alkil-észterekkel, mint szénsav-eíii-észterrel vagy -izobutil-észterrel képzett anhidrid, valamely savazid vagy savamid, mint pl. egy imidazolid vagy izoxazolid, vagy pedig valamilyen aktivált észter lehet. Aktivált észterként különösen az alábbiakat nevezzük meg: cián-metil-észter, karboxi-metilészter, p-nitro-fenil-tioészter, p-nitro-fenil-észter, 2,4,5-triklór-fenil-észter, pentaklór-fenil-észter, N- hidroxi-szukcínímid-észter, N-hidroxi-ftálimidészter, 8-hidroxi-kinolin-észter, 2-hídroxi-1,2- dihidro-l-etoxi-karboni!-kinolin-észter, N-hidroxipiperidin-észter vagy enolészterek, melyeket N-etil- 5-fenil-izoxazolium-3'-szulfonáttal kapunk. Aktivált észtereket kaphatunk még adott esetben valamely karbodiimiddel N-hidroxi-szukcinimid hozzáadásával, vagy nem helyettesített, illetve pl. halogenalommal, met il- vagy metoxicsoporttal helyettesített l-hidroxí-benzotriazoilal vagy 3-hidroxi-4- oxo-3,4-dihidro-benzo[dj-1,2,3-t riazinnal. Az aminoesoportot például egy foszűttal reagáltatva aktiváljuk. Az aktivált savakkal végzett reakciómódszerek közül különösen kiemeljük azokat, melyeknél N- etil-5-fenil-izoxazolium-3'-szu!fonáttal (Woodward-reagens K) vagy 2-etoxi-l,2-dihidro-l-etoxikarbonil-kinolinnal vagy karbodiimiddel aktiválunk. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, ahol A2 oiyan (II) általános képletű csoportot jelent, amelyben T és W jelentése a fentiekben megadott, Y jelentése egy (Illa) vagy (II!b) általános képletű csoport és R,, Rj és Rs jelentése a fentiekben megadott, úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (XVII) általános képletű vegyületet - ahol X, R,, R3, R5 és A, jelentése a fenti, Rg, R10 és Rn valamely, a szénhidrátkémiában ismert, könnyen lehasítható védőcsoportot jelent, A2 egy (XVIII) általános képletü csoportot jelent, egy (XIX) általános képletű vegyülettel - emellett a (XVIII) általános képletű csoportban és a (XIX) általános képletű vegyületben T, Y,, Y2 és W jelentése a fenti és M3 és M4 közül az egyik szabad hidroxilcsoportot, a másik szabad karboxilcsoportot jelent, emellett adott esetben M3 és M4 közül az egyik csoport reakcióképes alakban van jelen, önmagában véve ismert módon észterezzük és adott esetben jelenlévő védőcsoportokat lehasítjuk. Ezt a reakciót úgy valósítjuk meg, hogy a szabad savat az alkohollal valamilyen vízlehasító szer, így egy karbodiimíd, így diciklohexil-karbodiimid, és valamely amin, így piridin vagy dimetil-amino-piridin vagy valamilyen trialkil-amin, így trimetil-amin jelenlétében észterezzük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a karbonsavat pl. valamely sója, mint pl. nátrium- vagy káliumsója formájában az alkoholnak valamilyen reakcióképes észterével, pl. egy erős szervetlen vagy szerves savval, így valamely hidrogén-halogeniddel, mint pl. hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddai vagy hidrogén-jodiddal, illetve egy szerves szulfonsavval, így pl. p-toluolszulfonsavval vagy metán- vagy etánszulfonsavval képezett. észterével, reagáltatjuk. Az is lehetséges továbbá, hogy adott esetben valamilyen sója, mint pl. nátrium- vagy káliumsója alakjában lévő alkoholt reagáltatjuk valamilyen aktivált karbonsavval. Aktivált karbonsavszármazékként különösen az anhidridek és elsősorban a vegyes savanhidridek, továbbá a savazidok, savhalogenidek és az aktivált észterek említhetők. Néhány példa az utóbbiakra: ciánmeíil-észter, karboximefii-észter, p-nitro-fenil-tioészter, p-nitro-fenilészter, 2,4,5-triklór-fenil-észter, pentaklór-fenilészter, N-hidroxi-szukcininűd-észíer, N-hidroxiftálímid-észter, 8-hidroxi-kinolin-észter, 2-hidroxi-1,2-dihidro-l-etoxi-karbonil-kinolín-észter, N- hidroxi-piperidin-észter, vagy enolészterek, melyeket N-etii-5-fenil-izoxazo!ium-3'-szuifonáttal álltunk elő. Aktivált észtereket még helyettesitetten, vagy adott esetben pl. halogénatommal, metil- vagy metoxicsoporttal helyettesített 1-hidroxí-benzotriazollal, vagy 3-hidroxi-4-oxo-3,4-díhidro-benzo[dj-1,2,3-triazinnal is kaphatunk. A hidroxilcsoportok könnyen lehasítható védőcsoportjai a pepíidkémiából, illetve a szénhidrátkémiábó! ismertek, főleg acilcsoportok, pl. rövidszéniáncú alkanoilcsoportok, így az acetiiesoport, aroilcsoportok, mint pl. a benzoilcsoport, de mindenekelőtt a szénsavból levezethető csoportok, mint pl. a benzil-oxi-karbonil-csoport, vagy a rövidszénláncú alkoxi-karbonil-csoportok, továbbá alkilcsoportok, így különösen a terc-butil-csoport, adott esetben nitro- vagy rövidszénláncú aikoxicsoporttal illetve halogénatommal helyettesített benzilcsoport, vagy a tetrahidropiranilcsoport vagy valamely adott esetben helyettesített alkilidéncsoport, amely a glükóz-rész 4- és 6-heiyzetü oxigénatomját kapcsolja össze. Az ilyen alkilidéncsoportok különösen rövidszénláncú alkilidéncsoportok lehetnek, így elsősorban etilidén-, izopropílidén- vagy propilidéncsoport, de adott.esetben helyettesített benzili-5 10 15 20 20 30 35 4C 45 50 55 60 65 8
