185264. lajstromszámú szabadalom • Javított mikrobiológiai eljárás androsztán szteroidok előállítására
1 _185 264 . 2 A találmány tárgya eljárás androsztán szteroidok előállítására fermentációs folyamatban, amely folyamatban az ismerthez képest jobb tenyészközeget alkalmazunk. Ismeretes, hogy androsztán szteroidok előállíthatok valamely szterin mikrobiológiai konverziója révén, a Mycobacterium (továbbiakban: M.) nemzetséghez tartozó valamely mikroorganizmus alkalmazásával. A céltermék szteroid kitermelését azonban eddig ilyen módon nem sikerült kielégítően növelni, a termelékenység alacsony. Az is ismeretes, hogy olyan szteroid fermentáció esetén, melyben Rhizopus nigricans gomba alkalmazásával hidroxileznek progeszteront a llct-helyzetben, a szubsztrátum (vagyis a progeszteron) az inkubációs folyamatban nagyobb koncentrációban adagolható, ha azt nyers tojássárgájával elegyítve adagoljuk, mint amilyen koncentrációval adagolható a progeszteron acetonos oldatként, melyhez nem adunk nyers tojássárgáját (9765-1957 számmal közzétett japán szabadalmi bejelentés). A találmány szerinti eljárásban androsztán szteroidokat szterin szubsztrátum mikrobiológiai konverziója útján állítunk elő, M. nemzetséghez tartozó valamely mikroorganizmus alkalmazásával és a találmány abban van, hogy - száraz állapotra értelmezett - legalább 0,1 s% tojássárgáját tartalmazó tenyészközeget alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással előállítható androsztán szteroidok köre magában foglalja a következő vegyületeket (melyekre a továbbiakban^ zárójelben adott rövidítésekkel utalunk): androszt-4-én-3,17-dion (4AD) androszta-1,4-dién-3,17-d:on (ADD) 9a-hidroxi-androszt-4-én-3,17-dion (9a-OH-4AD) dehidro-epiandroszteron (DHA) dehidroíesztoszteron (DHT) tesztoszteron (TSN) és ide értendők mindazon androsztán szteroid vegyületek, melyekről már ismeretes, hogy előállíthatok valamely szterin szubsztratumnak M. nemzetséghez tartozó valamely mikroorganizmussal végzett mikrobiológiai konverziója útján. Különös jelentőséggel bírnak a felsorolt androsztán szteroidok közül a 4AD,ADD és 9a-OH-4AD vegyületek, mint különböző szteroidok szintézisének köztitermékei. A találmány szerinti eljárásban az M. nemzetséghez tartozó bármely mikroorganizmus alkalmazható, mely a kívánt céltermék szteroid előállítására képes. Előnyösen az alkalmazott organizmus olyan mutáns, melyben az androsztán szteroidoí lebontó enzimek csak csekély mértékben vagy egyáltalán nincsenek jelen. Az 1. táblázatban példaképpen felsorolunk ilyen mutánsokat a mindenkori céltermék androsztán szteroidhoz rendelve. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyag szubsztrátumként különböző szterineket alkalmazhatunk, úgyszintén ezek 3-helyzetü észter- vagy éterszármazékait és az ilyenek oxidációja során keletkező köztitermékeket. E szterinek a 3-he!yzetben hidroxicsoporttal vannak helyettesítve, általában kettős kötésük van az 5-helyzetben, 8-10 szénatomszámú oldalláncúk van a 17-helyzetben és némely esetben kettős kötés van a perhidro-ciklopentano-fenantrénváz 7-, 8-, 9- (11-) stb. -helyzetében is, bár a ciklopentanofenantrénváz lehet telített is. /. táblázol Androsztán szteroid Mikroorganizmus M. parafortuitum komplex MCl-0801 M. parafortuitum komplex MC1-0802 M. vaccae MCI-1102 M. vaccae MC1-1103 M. vaccae MC1-1115 M. diernhoferi MCI-1298 M. diernhoferi MC1-1299 M. sp. NRRL B-3683 ADD 4AD ! M. parafortuitum komplex MC1-0807 M. sp. NRRL B-3805 9a- OH -4AD M. vaccae MC1-1104 M. vaccae MCI-III7 M. parafortuitum MCI-1297 M. fortuitum NRRL B-8II9 Ilyen szterinek pl. a koleszterin, sztigmaszterin, kampeszterin, ß-szitoszterin, ergoszterin, brasszikaszterin, fukoszterin, lanoszterin, agnoszterin, dihidrolanoszterin, dihidroagnoszterin és a-szitoszterin. Különösen előnyös a koleszterin, kampeszterin és ß-szitoszterin alkalmazása. A találmány szerinti eljárásban továbbá kiindulási anyagokként alkalmazhatók 3ß-OH-szterinek 3-he!yzetü észterszármazékai szervetlen savakkal, pl. kénsavval, vágy szerves savakkal, pl. zsírsavakkal. Ilyen 3-helyzetü észterszármazék pl. a kcleszteril-oleát, koleszteril-palmitát és koleszteril-szulfát. Ugyancsak alkalmazhatók kiindulási anyagokként 3ß-OH-szterinek 3-helyzetü éterszármazékai, melyek pl. úgy nyerhetők, hogy a 3ß-OH-szterinhez alkiién-oxidot adunk, ilyen 3-helyzetű éterszármazék pl. a polioxi-etilén-koleszteril-éter. Magától értetődik, hogy a találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazható pl. gyapjúzsír vagy lanolin, melyek tartalmazzák a szterinek említett 3-heiyzetü észterszármazékait, továbbá koleszterin tartalmú gyapjú alkohol, mely lanolinból hidrolízissel nyerhető és a 3-helyzetű éterszármazékok közül pl. poüoxi-etilén-lanolinalkohol-éter, mely keletkezik, ha gyapjú alkoholt etilén-oxiddal reagá'.tatunk. Ugyancsak alkalmazhatók a találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaiként szterintartalmú természetes vagy mesterséges anyagok, pl. halolaj vagy tintahalolaj tisztításakor - alkáliával való mosásakor - visszamaradó olajos lé, továbbá növényi olajok szagtalanított habja vagy üledéke, úgyszintén faggyúolaj. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaként (szubsztrátumként) alkalmazhatók továbbá szterineknek, illetve azok 3-helyzetű észter-, vagy éterszármazékainak oxidációja során keletkező köztitermékek. Ilyen oxidációs köztitermék lehet 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
