185228. lajstromszámú szabadalom • Fenoxi-benzoesavszármazékokat tartalmazó herbicid és növekedésszabályozó készítmények valamint eljárás a vegyületek előállítására

1 185 228 2 köles (Fanicum). csenkesz (Fesluca), aszályfű (Ele­­usine), Brachiariak ujjasmuhar (Digitaria), komó­csin (Phleum), perje (Poa), vadoc (Lolium), roze­­nok (Bromus), zab (Avena), palka (Cyperus), cirok (Sorghum), tarack (Agropyron), bermudafű Cyno­­don), Monocharia, Fimbristylis, nyílfü (Sagittaria), Eleocharis, Scirpus, Paspalum, Ischaemum, Spe­­noclea, Dactyloctenium, tippan (Agroslis), Alope­­curus, hélazab (Apera). Az új vegyületeket például az alábbi egyszikű kultúrákban alkalmazhatjuk: rizs (Oryza), kukori­ca (Zea), búza (Triticum), árpa (Hordeum), zab (Avena), rozs (Secale), cirok (Sorghum), köles (Pa­­nicum), cukornád (Saccharum), ananász (Ananas), spárga (Asparagus), hagyma (Allium) A találmány szerinti szerek alkalmazhatósága azonban nem korlátozódik a fenti kultúrára, ha­nem egyéb növényekre is kiterjed. A találmány szerinti szerek - hatóanyagkoncenl­­rációjuklól függően - totál herbicidként alkalmaz­hatók például ipari területeken, vasúti sínek men­tén, utakon és tereken növő gaz pusztítására. A szerek továbbá erdőkben, díszcserje, gyümölcs, szőlő, citrusz. dió. banán, kávé, tea, gumi, olajfa, kakaó és komló kultúrákban, valamint nem évelő kultúrákban szelektív gyomirlőszerként alkalmaz­hatók. A találmány szerint előállított hatóanyagok jó növényi szabályozó hatással is rendelkeznek. Külö­nösen növekedésgátlásra, lombtalanitásra és a leve­lek leszárítására alkalmasak gyapotnál és burgo­nyánál. A találmány szerinti eljárással előállítható ható­anyagokat a szokásos készítményekké alakíthat­juk, így oldatokká, emulziókká, szóróporokká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká, oldható po­rokká, szemcsékké, szuszpenzió-emulzió koncenl­­rátumokká, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagokban és polimerekben lévő finom kapszulákká. A készítményeket önmagában ismert módon ál­líthatjuk elő, mégpedig oly módon, hogy a ható­anyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldó­szerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal ösz­­szekeverjük, adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegy­­hez. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkal­mazunk, szerves segédoldószeri is adhatunk a ké­szítményhez. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyülelek. így benzol, toluol, xilol vagy alkil-naflalinok. klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, pl. klórbenzol, klóretilén vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, igy ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek észterei és éterei, keto­nok, például aceton, metiletilkelon, melilizo-butil­­keton vagy ciklohexanon, erősen poláris oldósze­rek, így dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid és víz. Szilárd hordozóanyagként természetes kőliszteket, így kaolint, krétát, agyagföldet, lalkumot, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot és diatómaföldel vagy szintetikus kőliszteket, igy nagydiszperzitású kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkal­mazhatunk. Emulgálószerként nemionos és anio­­nos emulgátorok, így polioxietilén-zsírsav-észterek, poiioxidetilén-zsíralkohol-éterek, például alkil-aril­­poliglíkoléter, alkilszulfonátok, alkilszulfátok, aril­­szulfonátok és fehérjehidrolizátumok, diszpergáló­­szerként például ligninszulfit-szennylúgok és metil­­cellulóz kerül felhasználásra. Tapadást elősegítő szerként karboximetil-cellu­­lózt, természetes és szintetikus porszerű, magos vagy latex-formájú polimereket használhatunk, például gumiarábikumot, polivinilalkoholt, polivi­­nilacetátot. Alkalmazhatunk színezékeket, például szervet­len pigmenteket, például vasoxidot, titánoxidot, ferrociánkéket, szerves színezékeket, például aliza­­rint, azo-fémftalocianin-színezékeket és nyomtáp­­elemeket, például vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sókat. A formulázott készítmények általában 0,1-95 súly'’/, hatóanyagot, előnyösen 0,5-90% ható­anyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat más ismert harbicidekkel is keverhetjük készformálás vagy tar­tálykeverés útján. Más ismert hatóanyaggal, példá­ul fungiciddel, inszekticiddel, akariciddel, nemato­­ciddel, madáreledel-védőanyaggal, növekedéssza­bályozóval, növényi tápanyaggal, talajszerkezet­javítóval is kombinálhatjuk. A hatóanyagokat formálva vagy további hígítás­sal kapott felhasználásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, pépek, granulátumok formá­jában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezés, szórás, por­zás, öntözés, porlasztás útján. Az ilyen formált készítményeket H. Maier-Bode: Növényvédőszer maradványok, 13. oldal (1965) című művében írják le. A növényvédőszerek olyan keverékek, amelyek hatóanyagokból és adalék­anyagokból állnak. A hatóanyagok kémiailag defi­niált anyagok vagy anyagelegyek és a növényvédő hatás tulajdonképpeni hordozói. Az adalékok köl­csönzik a keverékek fizikai tulajdonságait és teszik alkalmassá jelen esetben herbicid szerként történő alkalmazására. A készítményeket a növények kikelése előtt és után is alkalmazhatjuk. Előnyösebb a kikelés előtti alkalmazás. A vetés előtt a talajba is bedolgozha­tok a készítmények. A felhasznált hatóanyag mennyisége széles tarto­mányon belül változik és lényegében a kívánt ha­tástól is függ. Általában 0,1-10 kg hatóanyag/ha, előnyösen 0,1-5 kg/ha a felhasznált hatóanyag­mennyiség. Az alábbi példák a találmány szerint előállított anyagok előállítását és alkalmazását illusztrálják. Előállítási példák /. példa (4) képletü vegyidet 6,6 g hidroxiecetsav-2-metilpiperididet 8 ml piri­­dinnel együtt 60 ml toluolban oldunk. 0 °C-on 16,7 g 2-nitro-5-(2,6-diklór-4-trifluormetil-fenoxi)­­benzoésav-kloridol 30 ml toluolban feloldva csv-5 10 15 20 25 30 35 4C 45 5C 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom