185142. lajstromszámú szabadalom • Építőelem térbeli létesítmények, különösen 1-2 szintes épületek kialakításához
1 185 142 2 A találmány tárgya építőelem térbeli létesítmények, különösen egy-két szintes épületek kialakításához, amelynek üreget közrefogó kerete van. Ismeretesek különféle üreges építőelemek, amelyek rendszerint téglatest alakúak, illetve legalább két párhuzamos oldallal rendelkeznek, hogy a hagyományos falazási technológiának megfelelően egymás mellé, illetve egymásra helyezve falazatot alkothassanak. Ezek az üreges építőelemek — akár betonból, akár égetett agyagból készülnek — minden esetben teherviselő funkciót látnak el, tehát egyrészt megfelelő szilárdsággal kell rendelkezniük, másrészt az építendő falazat keresztmetszetének jelentős hányadát ki kell tölteniük. Ugyanakkor hőszigetelés szempontjából nem elégítik ki a fokozódó igényeket, ezért a falazatot utólag külön hőszigeteléssel kell ellátni. További hiányosságot jelent ezeknél az ismert építőelemeknél, hogy egyesítésükhöz minden esetben — elemenként és rétegenként — kötőanyag (habarcs, cement) szükséges, ami növeli az építési időt, illetve a költségeket. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmány feladata olyan üreges építőelem létrehozása, amelyből az eddiginél lényegesen kevesebb kötőanyag, valamint külön hőszigetelés nélkül rendkívül gyorsan, kis költséggel hozhatók létre falazatok, főleg egy-két szintes (statikailag igénytelenebb) épületeknél, és amelynek önmagában nem kell feltétlenül teherviselőnek lennie, mert a felhasználásával kialakított falazat egyszerű módon teherviselővé tehető. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha az üreges építőelemet úgy alakítjuk ki, hogy beépítési helyzetben függőleges irányban átmenő ürege van, amelyet csőszerű belső keret határol, és a belső keret esztétikus külső és belső falfelületet adó külső kerettel van körülvéve, ugyancsak függőleges irányban átmenő térközök tartásával, akkor az építőelemek oly módon való egymásra helyezésével, hogy az üregek fedőlegesen helyezkednek el, és összefüggő függőleges járatokat képeznek, igen egyszerű technológiával rövid idő alatt olcsó falazat állítható elő, amely az összefüggő üregekbe betöltött tömöríthető anyag — célszerűen az építés helyszínen rendelkezésre álló talaj — felhasználásával kellően teherviselővé tehető anélkül, hogy maga az üreges építőelem teherviselő lenne. Ha az üregeket betonnal töltjük ki, nagy teherbírású szerkezeteket, például pilléreket is létrehozhatunk. Minthogy az üregeket kitöltő anyag általában nedves, és lehetővé kell tenni tömörítés utáni kiszáradását, a belső keretet célszerű porózus anyagból készíteni, hogy a nedvesség azon át a belső és külső keret közötti térközbe juthasson, onnan pedig a kéményhatásból származó légmozgás révén eltávozhasson. Mivel az üregeket kitöltő tömörített anyag egyúttal megfelelő kötést is biztosít az egymás fölé helyezett építőelemek között, az egyes építőelemsorok között nincs szükség a hagyományos kötőanyagok (habarcs, cement) alkalmazására. A sorokon belül a szomszédos építőelemek homlokoldalai közötti kapcsolat kis mennyiségű kötőanyag (például műanyag alapú ragasztóanyag) felhasználásával biztosítható. Az összefüggő üregek felhasználhatók függőleges irányú járatok (kémény, szellőzőcsatorna stb.) kialakításához is, illetve elhelyezhetők bennük függőleges irányú épületgépészeti vezetékek is. A fenti felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan építőelem térbeli létesítmények, különösen egy-két szintes épületek kialakításához, amelynek üreget közrefogó kerete van, és amely a találmány értelmében csőszerű belső kerettel és ezt legalább szakaszonkénti térközzel körülfogó külső kerettel rendelkezik, és beépítési helyzetben mind az üreg, mind a térköz függőleges irányban átmenő kialakítású. A találmány szerinti építőelem egy előnyös kiviteli alakjánál legalább a belső keret porózus, nedvességáteresztő anyagból van kialakítva. Egy további előnyös kiviteli alaknál legalább a külső keret kerámiából van kialakítva. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a találmány szerinti építőelem téglatest alakúra van kiképezve. Utóbbi esetben előnyös, ha az építőelem sarkain, valamint hosszabb oldalának közepén a külső keret beépítési helyzetben függőleges irányú hornyokkal van ellátva. Ugyancsak előnyös, ha az építőelemnek két belső kerete van, amelyek azonos — célszerűen négyzet alakú — keresztmetszettel rendelkeznek, és a téglatest hosszirányban a téglatest hosszának felével vannak eltolva egymástól. Végül előnyös, ha a belső és a külső keret között távtartó bordák vannak kialakítva. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra téglatest alakú üreges építőelem felülnézete; a 2. ábra rövidebb oldalukkal egymáshoz illesztett, 1. ábra szerinti üreges építőelemekből felépített falazat egy részének vízszintes síkban vett metszete ; a 3. ábra L-alakban egymás mellé helyezett, l.ábra szerinti üreges építőelemekből kialakított sarokfalazat egy részének vízszintes síkban vett metszete ; és a 4. ábra a 2. ábra szerinti falazat kicsinyített oldalnézete. Az 1. ábra szerinti üreges építőelemnek külső 1 kerete és két belső 3 kerete van. A külső 1 keret vékonyfalú, közelítőleg téglatest alakú elem, amely hosszabb oldalainak közepén beépítési helyzetben függőleges 6 hornyokkal, sarkain pedig ezekhez viszonyítva fele szélességű, de azonos mélységű 7 hornyokkal van ellátva. Ily módon a külső 1 keret fekvő nyolcashoz hasonló keresztmetszetű. A külső 1 keret két négyzet keresztmetszetű belső 3 keretet fog körül, amelyek egy-egy 5 üreget határolnak. A belső 3 keretek falvastagsága megegyezik a külső 1 keret falvastagságával. A belső 3 kereteknek a külső 1 keret hosszabb oldalaival párhuzamos oldalai a 6, 7 hornyok azonos irányú határoló falszakaszaival, a belső 3 kereteknek a külső 1 keret rövidebb oldalaival párhuzamos oldalai pedig a 6, 7 hornyok azonos irányú falszakaszaival folytatólagosan vannak kialakítva. A külső 1 keret és a belső 3 keretek közötti táv-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
