185142. lajstromszámú szabadalom • Építőelem térbeli létesítmények, különösen 1-2 szintes épületek kialakításához

1 185 142 2 tartó 4 bordák vannak elrendezve, amelyek célsze­rűen a külső 1 keret anyagából vannak kialakítva és merőlegesek az általuk 2 térközök tartásával el­választott 1, 3 keretekre. A két belső 3 keret kö­zött a szemközti 6 hornyok térközét áthidaló, a külső 1 keret rövidebb oldalaival párhuzamos táv­tartó bordát is alkalmazunk. Beépítési helyzetben az 5 üregek és a 2 térközök a 6, 7 hornyokhoz hasonlóan függőleges irányban átmenő kialakításúak. A külső 1 keret célszerűen tömör kerámiából készül, míg a belső 3 keret elő­nyösen valamely nedvességáteresztő mikroporózus anyagból (például gipszből, pernyebetonból vagy kerámiából) van kialakítva. Az 1, 3 kereteket (ön­magában ismert technológiával) együtt préseljük, majd égetéssel összesütjük. Ily módon összefüggő építőelemet kapunk. Az 1. ábra szerinti építőelemekből a 2—4. ábrák szerinti módon építhetünk falazatot. A 2. ábra rö­videbb oldalukkal egymás mellé helyezett építő­elemekből kialakított falazat vízszintes síkban vett metszetét mutatja. Mint látható, az 5 üregek tömö­ríthető 10 anyaggal vannak kitöltve. Mivel a soron­ként egymásra helyezett építőelemek 5 üregei egy­más fölé kerülnek, az összefüggő 5 üregekbe be­döngölt 10 anyag (célszerűen az építés helyszínén rendelkezésre álló talaj) kötőanyag alkalmazása nél­kül összefogja az egyébként nem teherhordó építő­elemeket, és maga tölt be teherhordó szerepet. Az egymás melletti építőelemek rövidebb oldalai kö­zött kis mennyiségű 11 kötőanyaggal (például fi­nomszemcsés töltőanyagot — homokot stb. — tar­talmazó műanyag alapú ragasztóanyaggal) bizto­sítjuk a kötést és a tömítést. A 10 anyaggal kitöl­tött 5 üregekben szükség esetén különféle épület­­gépészeti 12 szerelvények (kémény, szennyvízcsa­torna, szellőzőjárat stb.) is elhelyezhetők. A 3. ábra sarokfalazat kialakítására mutat példát, amely csak annyiban tér el a 2. ábra szerintitől, hogy a sarok­nál az építőelemek L-alakban vannak egymás mellé helyezve. A 4. ábra a 2. ábra szerinti falazat oldal­nézetét mutatja kicsinyítve. Mint látható, az építő­elemek a hosszabb oldal hosszának felével soron­ként el vannak tolva egymástól (kötésben vannak egymásra rakva). Ezt az teszi lehetővé, hogy az 1. ábra szerinti építőelem tükörszimmetrikus, és a két belső 3 keret az építőelem hosszabb oldalának fe­lével van eltolva egymástól, így az 5 üregek ebben az esetben is folytatólagosan egymás fölé kerülnek. A 2—4. ábrák szerinti falazatok építésekor a 6 hornyokba, illetve a 7 hornyokból létrejövő azonos méretű bevágásokba vezetőléceket helyezünk, ame­lyeket a 10 anyag betöltése és tömörítése után el­távolítunk. A 10 anyag nedves állapotban jól tömöríthető föld mellett lehet beton is, beton alkalmazása azon­ban csak komolyabb igénybevételek esetén (pél­dául pillérek építésénél) szükséges. A találmány szerinti építőelem alkalmazásával lehetővé válik az építés helyszínén általában nagy tömegben rendelkezésre álló talaj (vályog, agyag, termőföld stb.) olcsó építőanyagként való felhasz­nálása anélkül, hogy statikai, esztétikai és higié­niai szempontból engedményeket kellene tenni a falazatok kialakításánál. A találmány szerinti építőelem önmagában vi­szonylag kis teherbírású (kis falvastagságú) lehet, mivel teherhordó szerepe nincsen, csupán a külső és belső falfelület esztétikus meghatározása, illetve a belső üregek és a kitöltő anyag szellőzését bizto­sító térközök határolása a feladata. így az építő­elem súlya kicsi, könnyen szállítható és kezelhető. Ugyanakkor alkalmas különféle függőleges irányú szerelvények, vezetékek, csatornák befogadására is. A tömöríthető anyag bedolgozása egyszerű, külö­nösebb szakértelmet vagy erőkifejtést nem igénylő munka (a bedolgozás történhet soronként vagy két­­három soronként is, földnedves állapotban). A 2 térközök adott esetben oldalirányban nyitot­tak is lehetnek. Szabadalmi igénypontok 1. Építőelem térbeli létesítmények, különösen egy-két szintes épületek kialakításához, amelynek üreget közrefogó kerete van, azzal jellemezve, hogy csőszerű belső kerettel (3) és ezt legalább szaka­szonkénti térközzel (2) körülfogó külső kerettel (1) rendelkezik, és beépítési helyzetben mind az üreg (5), mind a térköz (2) függőleges irányban átmenő kialakítású. 2. Az 1. igénypont szerinti építőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább a belső ke­ret (3) porózus, nedvességáteresztő anyagból van kialakítva. 3. Az 1. igénypont szerinti építőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább a külső ke­ret kerámiából van kialakítva. 4. Az 1. igénypont szerinti építőelem kiviteli alak­ja, azzal jellemezve hogy téglatest alakúra van kiké­pezve. 5. A 4. igénypont szerinti építőelem kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy sarkain, valamint hosz­­szabb oldalának közepén a külső keret (1) beépítési helyzetben függőeleges irányú hornyokkal (6, 7) van ellátva. 6. A 4. igénypont szerinti építőelem kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy két belső kerete (3) van, amelyek azonos — célszerűen négyzet alakú — ke­resztmetszettel rendelkeznek, és a téglatest hossz­irányában a téglatest hosszának felével vannak egymástól eltolva. 7. Az 1. igénypont szerinti építőelem kiviteli alak­ja, azzal jellemezve hogy a belső keret (3) és a kül­ső keret (1) között távtartó bordák (4) vannak ki­alakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4 db ábra 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom