185128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imodazo-benzo-tiadiazetpin-származékok előállítására

1 i 85 128 2 után megvizsgáltuk. A kísérleteket távirányítású video­­megfigyelő-készülékkel és egységes zümmögohang-gene­­rátorral felszerelt zárt sátrakban végeztük. Az állatok megítélését két egymástól független megfigyelő végezte, akik az alkalmazott vegyületekről és a kísérletek céljáról semmit nem tudtak. Az állatok neurológiai vizsgálatát egy harmadik személy végezte. Az állatokat először a videó-rendszeren át figyeltük meg. Ezek után a megfigye­lők beléptek a kísérlet helyére és feljegyezték a majmok reakcióját, „motoros” (az állat a sátorban körbejárt), „vizuális” (a nyilvánvaló reakció, azonban nem körbe­járás) vagy „semmi” (nincsen reakció) megjelöléssel. Figyelembe vettük az aktivitást, a testtartást, a remegést, a nyálfolyás növekedését és egyéb neurológiai sziinptó­­mákat. Különös figyelmet szenteltünk a meglevő vagy hiányzó, fentiekben említett disztóniás testtartásnak és diszkinéziás mozgásnak. Ezek után az állatokat kezelő személy kivette a majmot a sátorból. Eközben a majmok reakcióját figyelték, amikor kesztyűvel védett kéz köze­ledett feléjük és az első érintésre, valamint az állat meg­fogása után bekövetkező gátló mozgásokra külön figyel­met szenteltünk és feljegyeztük. A majmoknak a megfo­gáskor kiadott hangját szintén értékeltük. Az a személy, aki az állatokat kezelte, az állatok testének tónusából és a pupilla nagyságából állapította meg, hogy a ptózis fennáll-e vagy sem. Amennyiben az előzetes vizsgálatok alapján megállapították, hogy az állat katalepsziás álla­potba került, úgy ezt a szimptómát is kiértékeltük. A majmot először fejjel lefelé a földre állítottuk, majd a sátor bejáratához és végül a megfigyelő sátorban helyez­tük el. Abban az esetben, ha a majom minden egyes helyzetben legalább 5 másodpercig lényegében mozdu­latlan, akkor az katalepsziássá vált. A majom kísérleti sátorba való visszatérése vagy visszavietel után 1 percen át figyeltük, hogy diszkinézia fennáll-e vagy sem. Csak egy meghatározott szimptóma vagy egy kiértékelési ered­mény, amely a kontroll eredményektől eltér, tudható be az alkalmazott szernek és csak abban az esetben, ha a megfigyelés időszakában mindkét megfigyelő erről be­számolt. Ha egy adott szimptómát az első megfigyelő gyengébbnek ítél meg, mint a második megfigyelő, akkor azt kevésbé szigorúan vettük figyelembe a kiértékeléskor. Általában azonban a megfigyelők véleménye azonosnak mutatkozott. Az 1. példa szerinti vegyület 10 mg/testsúiy kg alkal­mazásakor az 5 majom közül egynél jelentkezett megha­tározott típusú diszkinéziás mozgás. Ez az eset egy alak­­változásra korlátozódott, éspedig arra, hogy az állat háta meghajolt és három kísérleti periódus közül csak egynél fordult elő. Ezzel szemben azoknál az állatoknál, ame­lyeket haloperidollal (1,25 mg/testsúiy kg) kezeltünk, súlyos diszkinézia lépett fel, amely különböző típusú diszkinéziás mozgásokban manifesztálódott. Diszkinézia 10 mg/testsúly kg klozapin alkalmazásakor sem lépett fel, azonban a haloperidol kis adagokban való alkalmazása­kor (0,625 mg/testsúly kg) 5 majomnál volt megállapít­ható. A gyógyszertechnológiában alkalmazott vivöanya­­gok adagolásakor sohasem volt diszkinézia. A klozapin alkalmazása minden vizsgálat alkalmával többlet nyál­folyást idézett elő. Ezt a mellékhatást más vegyületek alkalmazásakor nem állapíthattuk meg, beleértve az 1. példa szerint előállított termék esetében sem. Ptózist, katalepsziát, a test tónusának csökkenését és a megfigye­lőkkel szembeni csökkent reakciót állapíthattunk meg mindhárom hatóanyag adagolásakor. A fentiekben említett vizsgálati módszerekkel és egyéb klasszikus vizsgálati módszerekkel a találmány szerirt előállított vegyületek értékes neuroleptikus hatás­sal (antipszihotikus) rendelkeznek, amelyek például agressziós magatartási, izgalmi, vagy félelmi állapotokban alkalmazhatók. Ezek gyakorlatilag mentesek az extra­­piran idális mellékhatásoktól, melyek például emberben klozapin alkalmazásakor jelentkeznek. Ezen túlmenően nincsen többlet nyálfolyás az új vegyületek alkalmazása­kor, ami a klozapinnal szemben előnyt jelent. A talál­mány szerinti eljárással előállított vegyületek más érté­kes, különösen gyógyászatban alkalmazható készítmé­nyek előállításához köztitermékként is felhasználhatók. Előnyösek azok a II általános képletű vegyületek, ahol R, és R2 hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkil­­csoporíot jelent, R4 jelentése hidrogénatom, rövidszén­láncú alkilcsoport vagy 2- vagy 3-hidroxi-{rövidszén­­láncú)-alkil-csoport, R5 jelentése hidrogénatom, rövid­­szénlincú alkoxicsoport, halogénatom, vagy trifluor-me­­til-csoport, és p jelentése 0, l vagy 2, valamint ezen vegyületek N-oxidjai, sói, különösen gyógyászatban alkalmazható sói. Különösen kiemelendők azok a II általános képletű vegyületek, ahol Rj és R2 hidrogénatomot, vagy metil­­csoportot jelent, R4 jelentése alkilcsoport, vagy 2- vagy 3-hidroxi-alkil-csoport, ahol az alkilcsoport legfeljebb 4 szenatomos, R5 jelentése hidrogénatom, metoxicso­­port, fluor-, klóratom, vagy trifluor-metil-csoport és p je­lentése 0, valamint ezen vegyületek N-oxidjai és sói, különösen gyógyászatban alkalmazható sói. A találmány szerinti vegyületeket önmagában ismert módon, például úgy állítjuk elő, hogy a) valamely III általános képletű vegyületet vagy sóját valamely IV általános képletű vcgyülettel kondenzáljuk, amely képletekben X jelentése halogénatom, rövidszén­láncú alkoxicsoport, rövidszénláncú alkiltiocsoport, cianátocsoport, vagy tiocianátocsoport, Y jelentése hid­rogénatom, vagy alkálifématom, p jelentése 0, 1 vagy 2 és a íöbbi szubsztituens jelentése megegyezik az I általá­nos képletnél megadottakkal és kívánt esetben a kapott vegyületet egy másik I általános képletű vegyületté alakhjuk át. A fenti kondenzációt előnyösen egy IV általános kép­letű (Y=H) piperazin feleslegével, vagy a már említett fémszármazékainak ekvivalens mennyiségével végezzük, előnyösen akkor, ha X jelentése halogénatom vagy rövid­szénláncú alkiltiocsoport vagy tiocianátocsoport. Elő­nyösen körülbelül 0° és 150° közötti hőmérsékleten dol­gozunk, megfelelő oldószerben, így rövidszénláncú alka­­nolbm, például amilalkoholban vagy dimetil-formamid­­ban, Hexametil-foszfor-amidban vagy toluolban. Az I általános képletű vegyületek további előállítási eljárása abból áll, hogy b) valamely V általános képletű vegyületet - amely képletben Z jelentése oxigén- vagy kénatom vagy NH= csoportot jelent és a többi szubsztituens jelentése a fen­tiekben megadottakkal megegyezik - vízelvonó vagy dehidroszulfuráló körülmények között gyűrüzárunk, és k'vánt esetben a kapott vegyületet egy másik talál­mány szerinti vegyületté alakítjuk át. Az említett gyűrűzárást erősen dehidratáló vagy dehidroszulfuráló szerrel, például foszfor-halogeniddel és/vagy foszfor-oxi-halogeniddel vagy cián-halogeniddel vagy egy koronaéter-katalizátorral vagy anélkül, például 8-ko ona-6-éterreI és bázisos katalizátor, így trietil-amin 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom