185120. lajstromszámú szabadalom • Berendezés keramikus masszák, különösen oxidkeramikus masszák alakíthatóságának vizsgálatára
1 185 120 2 A találmány szerinti vizsgálóberendezés a kerámiaiparban kerül felhasználásra, ahol különösképpen a por alakú szilárd testekből folyékony vagy pasztaszerű csúsztató- és kötőanyagokkal készített rnerevképlékeny keverékek feldolgozásánál az optimális alakítási paramétereket meg kell határozni. Ä2 ismert műszaki megoldások jellemzése A kerámiaiparban a képlékeny masszák mérésére a legismertebb vizsgálati eljárás a boisszemeljárás. Ennél egy próbatestet, mely a feldolgozandó kerámiám tsszából áll, szabadon eső lemezzel lapítunk össze. A jróbatest mugasságváltozása ezután a meghatározott energiabehatás után, képviseli az alakíthatóság összehasonlítási értékét. Ezt a vizsgálati eljárást az jellemzi, hogy az alakítás olyan erővel történik, mely a szabadesési magasság által meghatározott maximumtól a lemez tömegének súlyáig csökken. Az alakváltozási sebesség lefolyisa az esési sebesség értékének felel meg az alakváltozás kezdetéig, nulla értékig. Az alakváltozási idő az alakváltozási út révén i'y módon nem befolyásolható. Ezért ezzel a borsszem eljárással a vizsgálandó massza viselkedését csak ilyen, ugyan mindig azonos, de nem változtatható feltételek mellett lehet meghatározó . Merevképlckcny kerámia-, ill. oxidkerámiamas;záknál a borsszem eljárás alkalmazása nem lehetséges. Ismertek továbbá képlékeny masszák alakíthatóságának összehasonlítására úgynevezett laborprések. Ezek lényegében csavarorsó segítségével kézzel mozgatható, egy hengerben elhelyezett dugattyúból állanak, miközben a henger a végén masszakilépőként szolgáló sajtolónyílással van ellátva. Ennél az elrendezésnél az orsó által létrehozott nyomás hidraulikusan mérhető, a sebesség azonban nem ismételhetően állandó. Továbbmcnően, az ilyen jellegű berendezések lényegében csak lágyképlékeny masszákhoz alkalmasak, melyeknél a dugattyú által felvitt nyomás csak a sajtolónyílásig terjed, miközben a hengerben levő masszaoszlop hosszától függően a nyomáskijelzés meghamisítása elkerülhetetlen. Merevképlckcny masszák belső súrlódása és a beálló nyomáseloszlási szög következtében a dugattyúéra a hengerfalba megy bele, úgy, hogy merevképléke ly maszszáknál azok kilépése a sajtolónyílásból alig ki vetkezik be. A találmány célja A találmány célja, hogy a képlékeny alakít!latósűgot lágy- és merevképlékeny anyagoknál egyaiánt, különösen azonban oxidkerámia masszáknál a szükséges masszatömörítés figyelembevétele mellett, egymással összehasonlíthatóan meghatározzuk, hogy ezáltal megállapítsuk az optimális alakítási paramétereket. A találmány lényege A találmánynak az a feladata, hogy dugattyúsprés rendszer különleges konstrukciós kialakításával a kerámianiasszák alakíthatóságára vonatkozó meghatározó fizikai értékeket reprodukálhaíóan és elég pontosan meghatározzuk. Az alakitás fokának, valamint lefolyásának az út és idő vonatkozásában változónak kell lennie. 5 Ezt a feladatot a találmány szerinti berendezéssel oldottuk meg, amit az jellemez, hogy egy állványon függőlegesen egy billenthető keret van elhelyezve, mely hidraulikus munkahengerrel oldhatóan összekötött vizs gálöhengert hordoz, emellett központos sajtolónyílás- 1fj szerű masszakieresztővei ellátott, a kerethez rögzített dugattyúval rendelkezik, és a vizsgálóhenger dugatíyúrúdja horony alakú hosszirányú besüllyesztéssel van ellátva a masszacsík felvételére. A találmány egy további kiviteli alakjában a vizsgálóig henger a munkahenger révén nyomástároló hidraulika közbejöttével felváltva állandó sebességgel vagy állandó nyomással működtethető. Az egyik előnyös kiviteli alak szerint a vizsgálóhenger dugattyújának sajtolónyílással rendelkező szakasza, vala- 20 mint a vizsgálóhenger dugattyúrúd kicserélhető. Kiviteli példa. Az alábbiakban a találmányt egy kiviteli alakhoz kapcsolódva részletesebben megmagyarázzuk. Az. ábrák az alábbiak: 25 ]. ábra: a vizsgálóberendezés elölnézete; 2. ábra: az 1. ábra oldalnézete; 3 ábra:a vizsgálóhenger részmetszete; 4. ábra: a 3. ábra oldalnézete; 5. ábra: a 4. ábra metszete A-A szerint; 30 6. ábra: a hidraulikus vezérlés kapcsolási blokksémája. Az 1. ábrán a vizsgálóberendezés vázlatos ábrázolása látható. A szekrényként kialakított 1 állványra van felszerelve a függőlegesen eldönthető 2 keret, mely 3 állító- 3g kar segítségével 0 -90° állásban rögzíthető. Az 1 állványra előnyösen rá vannak szerelve a szükséges vezérlőelemek és mérőműszerek. Mint a 2. ábrából látható a 2 keretre van csatlakoztatva egy hidraulikus 4 munkahenger, melynek dugattyúrúdja el van látva 5 formadarabbal. Az összeköttetés a 4 munkahenger és az ugyancsak a 2 keretre oldhatóan rászerelt 6 vizsgáióhenger között két, a 6 vizsgálóhengerbe bepattanó 7 tartóhorog útján történik, melyek szögben elmozdíthatóan az 5 formadarabra vannak rászerelve. 45 Tovább a 2 kereten a 6 vizsgálóhenger 8 dugattyúrúdja a 9 dugattyúval mereven össze van szerelve. A 3., 4. és 5. ábrákon a 6 vizsgálóhenger, valamint 9 dugattyú és vizsgálóhenger 8 dugattyúrúd konstrukciós kialakítását világítjuk meg. 50 A 6 vizsgálóhenger kívülről két 10 csappal rendelkezik, mely révén 7 tartóhorgok segítségével a 6 vizsgálóhenger és a 4 munkahenger alakzáróan csatlakozik. Célszerűen ezen túlmenően 5 formadarab rendelkezik egy leesztergálássál, mely a 6 vizsgálóhengerbe behatol, mi- 55 által ennek összekötése az 5 formadarabbal biztosítva van. A 9 dugattyú és a 6 vizsgálóhenger 8 dugattyúrúdja funkcionális egységet képeznek. A 9 dugattyú el van látva egy sajtolónyílásszerű központos elhelyezésű 11 masszakieresztővei, és a nyíláskúp a 6 vizsgálóhenger 8 00 dugattyűrúdjáig nyúlik be. Lehetőség van azonban arra, hogy a 9 dugattyú nyíláskúpot tartalmazó részét és a 8 vizsgálóhenger dugatytyúrudat cserélhetően alakítsuk ki. Arra is lehetőség van, hogy különböző nyíláskúpszögeknél csak ezt a szakaszt 55 cseréljük ki. Mint a 3. ábra mutatja, mindamellett a 9 2