185102. lajstromszámú szabadalom • Daraboló berendezés, főként szennyezett folyadékok szilárdfázis tartalmának aprítására
1 185 102 2 A találmány tárgya daraboló berendezés, főként szálas-, rostos-, darabos anyagot és/vagy iszapot tartalmazó folyadékok szilárdfázis tartalmának aprítására, melynek forgó, külső palástján fogakkal ellátott darabolótárcsája és a daraboló tárcsát körülvevő, álló, belső palástján fogakkal ellátott gyűrűje (gyűrűi) van(nak). A találmány szerinti berendezés alkalmas a berendezésben aprított, már csak kisméretű szilárdanyagot tartalmazó zagyok továbbítására is. A berendezés főleg szennyvizek és szennyvíziszapok kezeléséhez alkalmazható. Az ismert szennyvízszivattyúkra jellemző, hogy csak meghatározott méretnél kisebb méretű szenynyezőszemcséket tartalmazó folyadékokat tudnak szállítani. Nagyobb méretű szennyeződések esetén eldugulnak. A szennyvízszivattyún átmenő darabos szennyeződések azonban a későbbiek során is gondot okozhatnak, mivel dugulást, a levegőztető medencében kiülepedést, a levegőztetőkeréknél eltömődést vagy akár géptörést is előidézhetnek. A fenti probléma megszüntetésére két megoldást alkalmaznak: vagy eltávolítják előzetesen a darabos szennyeződést, vagy felaprítják. Az első megoldásnál az eltávolítandó szennyeződéseket gerebrácsok segítségével választják ki, majd a rácsszemetet külön kezelik. A rácsszemét azonban gyakran fertőzött és - különösen kis telepek esetén - ezért illetve emellett külön is kell kezelni, elhelyezni a kiválasztott kétféle szennyanyagot: a rácsszemetet és az iszapot. Hátrányos továbbá, hogy a berendezésnek igen nagy a helyszükséglete és üzembentartása, karbantartása is nagy ráfordítást igényel. A gyakorlat továbbá azt bizonyítja, hogy ez áz előkezelés nem ad megoldást a későbbi kezeléseknél adódó dugulások elkerülésére, mivel a szálasanyagok a gerebrácson gyakorlatilag átjutnak és a további lépéseknél üzemzavart, pl. dugulást okozhatnak. A szilárdfázisú szennyezőanyagok adott esetbeni előzetes aprítására vonatkozik a 168.334 Isz. magyar szabadalom. Ennél a megoldásnál a járókerék külső részén egy vagy több, lényegében sugárirányú kivágást alakítanak ki. A házhoz viszont — a kivágások síkjában - daraboló kések vannak rögzítve. Ezen elemek, egymáshoz képest párhuzamos vágóélei között történik lényegében az aprítás. A jobb dobóhatás elérésére a lapátok beömlés felőli külső részén, a forgásiránynak megfelelően előre hajlított füleket is alkalmaznak. Ez a megoldás lehetővé teszi ugyan a szálas-, rostos-, darabos anyagot tartalmazó szennyvizek kisebb átemelését is, lényegében dugulás nélkül, de aprító hatása nem elegendő az esetleges további dugulás vagy lerakódás elkerülésére. A berendezésen, aprítás nélkül átjutó szilárd darabok ugyanis változatlanul előidézhetik a dugulást, illetve ennek következtében az esetleges géptörést a továbbkezelés valamelyik, e tekintetben érzékeny helyén vagy technológiai lépésében. Általánosságban a daraboló berendezéseket meghajtó erőgépek' teljesítménye csak esetenként van kihasználva, de gondolva, az előforduló nagyobb, keményebb darabokra is, mindenképpen számolni kell a megfelelő mértékű tartalékteljesítménnyel. Találmányunk célkitűzése és feladata az ismert megoldás fentiek szerinti hiányosságainak kiküszöbölése, az energia igény csökkentésével együttjáróan. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a daraboló berendezés vágóéleinek megfelelő, egymáshoz viszonyítottan nem párhuzamos elrendezése a tökéletesebb aprítás mellett lehetővé teszi a vágási energiaszükséglet jelentős csökkentését, továbbá a vágási energia felhasználás időben való megfelelőbb eloszlását. Természetesen ilyen vágóéi elrendezés esetén is figyelembe kell venni a nagyobb vagy keményebb darabok aprításához szükséges többletenergiát. Az összes energiaigény azonban a vágási művelet időbeni elhúzódó lefolyása miatt már lényegesen kisebb. A többfokozatú, de egy berendezésen belül történő aprítás is lehetővé teszi a tökéletesebb, még a szálas-, rostos anyagokra is kiterjedő darabolást. Az egymáshoz képesti ferde vágóéi elrendezés folytán az átáramló folyadék mozgási energiatartalma megnövekszik, minek következtében ez a megoldás egyúttal a zagyszállitást is elvégzi. A találmány szerinti daraboló berendezés egyik lehetséges kiviteli alakjában a berendezésnek forgó, külső palástján fogakkal ellátott darabolótárcsája és e körül, álló, belső palástján fogakkal ellátott gyűrűje (gyűrűi) van(nak). A darabolótárcsa előtt, a berendezés beömlési szakaszán — adott esetben - elődaraboló lapok, illetve a darabolótárcsa után, a kiömlési szakaszban bordázat van kialakítva. Egyrészt a daraboló tárcsa fogain, az elödarabolólapokon, másrészt a gyürű(k) fogain egymáshoz viszonyítottan ferde vágóélek vannak elrendezve. A berendezés előnyös kiviteli alakjában a daraboló tárcsa fogain, valamint az eiődarabolólapokon elrendezett vágóélek a berendezés forgástengelyével párhuzamosak. A gyűrűn elrendezett fogak az átömlés irányában összetartó oldalúak (trapéz szelvényűek). A trapéz ferde oldalai a berendezés forgástengelyéhez viszonyítottan 5-15° ferdeséggel vannak kialakítva és a vágóélek a ferde oldallapok, valamint a gyűrű belső palást felületének élvonalán vannak elrendezve. További előnyös kiviteli alakban a bordázat sugárirányú egyenes, vagy előre- vagy hátra hajlított. A bordázatot a darabolótárcsán vagy attól függetlenül is, de vele együtt forgóan ki lehet alakítani. Ugyancsak előnyös kiviteli alaknál a vágóélek mindkét forgásiránynak megfelelően vannak kiképezve. A találmányt részletesebben a mellékelt rajzok alapján ismertetjük. A rajzok a találmány példaként kiviteli alakjára vonatkoznak. A mellékelt rajzokon a Fig. 1. a találmány szerinti, példaként kivitelű berendezés hosszmetszete, a 5 10 15 2Û 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
