185102. lajstromszámú szabadalom • Daraboló berendezés, főként szennyezett folyadékok szilárdfázis tartalmának aprítására
1 185 102 2 Fig. 2. a daraboló tárcsa másik kiviteli alakjának hosszmetszete, a Fig. 3. a daraboló tárcsa A-felőli nézete, a Fig. 4. a daraboló tárcsa B-felőli nézete, a Fig. 5. a fogakkal ellátott - ún. finomaprító — 5 gyűrű felülnézete, a Fig. 6. a fogazott gyűrűk fogainak elölnézeti (kiterített) részlete C-felől nézve, a Fig. 7. pedig a fogakkal ellátott — ún. elődaraboló - gyűrű felülnézete. 10 A találmány szerinti berendezés egyik főeleme — a Fig. 1-en jól követhetően — a 11 darabolótárcsa, mely a 18 tengelyre van felékelve; a 18 tengely pedig a 17 darabolóházban van csapágyazva. A 17 darabolóházat all darabolótárcsa két részre, a 19 15 beömlési szakaszra és a 20 kiömlési szakaszra választja szét. A 11 darabolótárcsa előtt — vagyis a 19 beömlési szakaszban helyezkednek el a 12 elődaraboló lapok (célszerűen 2 vagy 4 darab). A Fig. 2. és a Fig. 4. szerinti kivitelnél 2 db elődarabolólap van a 11 daraboló tárcsával egy darabként kialakítva. A 11 darabolótárcsa után — vagyis a 20 kiömlési szakaszon — található a 13 bordázat, mely radiális irányú lapokból áll és ugyancsak egy darabot 25 képez all daraboló tárcsával. A daraboló berendezés másik fő elemcsoportja - a Fig. 1. szerint három darabos csoportot képező = elődaraboló 21 gyűrű (felülnézetét a Fig. 7. mutatja) és a finomaprító 22 gyűrű (felülnézetét a 30 Fig. 5.-ön lehet tanulmányozni). Az elődaraboló 21 gyűrűk közül kettő a 12 elődaraboló lap magasságában egy darab és a finomaprító 22 gyűrű pedig a 11 darabolótárcsa magasságában helyezkedik el. Valamennyi főelem - a 11 darabolótárcsa, a 12 35 elődaraboló lapokkal együtt, az elődaraboló 21 gyűrűk és a finomaprító 22 gyűrű - fogazattal van ellátva (Fig. 3.-4.-5.-7.). Előnyös kivitelben a 11 darabolótárcsa fogai négyszög szelvényűek, az elődaraboló 21 gyűrű és a finomaprító 22 gyűrű fogai 40 pedig — a Fig. 6. szerint - az átömlés irányában összetartó oldalúak (trapéz szelvényűek). A 11 darabolótárcsa fogoldalainak és külső hengerpalástjának metszésvonalán, továbbá — adott esetben — a 12 elődaraboló fog élvonalain, vala- 45 mint a 21 és 22 gyűrű fogoldalainak és belső hengerpalástjának metszésvonalán 14, 23 és 24 vágóélek vannak elrendezve, mégpedig előnyösen a fogazat mindkét oldalán. A vágóéleket kopásálló anyagból, célszerűen felrakó hegesztéssel alakítják 50 ki. A daraboló berendezés 14, 23 és 24 vágóélei ennek megfelelően a 11 darabolótárcsán párhuzamosak a berendezés forgástengelyével, a 21 és 22 gyűrűkön pedig a berendezés forgástengelyéhez viszonyítva ferdék, adott előnyös esetben 5-15° ferdeségüek. Az együtt működő vágóélek ilyen formán egymáshoz viszonyítva ferde elrendezésűek. Az ismertetett kiviteli alakban az elődaraboló 21 gyűrűknek 4-4, egymástól 90°-ra elrendezett foga van. A találmány szerinti darabolóberendezés a következők szerint működik : 65 55 60 A szálas-, rostos-, darabos anyagot és/vagy iszapot tartalmazó folyadékot a 17 darabolóház 19 beömlési szakaszába vezetjük. A 17 darabolóházban, az elődaraboló 21 gyűrűkből és a finomaprító 22 gyűrűből álló berendezésrészek között forog a 11 daraboló tárcsa, a 12 elődaraboló lapokkal és a 13 bordázattal együtt. A folyadék a 12 elődarabolólap és az elődaraboló 21 gyűrűk által előkezelve a 11 darabolótárcsa és a 22 (esetleg 21) gyűrű(k) egymáshoz képest elmozduló fogai, illetve az ezeken kialakított 14, 23 és 24 vágóélek között áramlik át és eközben aprítódik. Az egymáshoz képest ferde 14 dlelve 23-24 vágóélek között ollószerű vágás alakul ki. Ennek révén nemcsak az aprítás energiaigénye lesz kisebb, hanem tökéletesebb lesz — a szálas, rostos anyagoknál különösen is — a darabok felaprítása. A folyadéknak az egymáshoz képest ferde elrendezésű 14 illetve 23-24 vágóélek közötti átáramlásánál, a folyadékra nézve egy, forgástengelyirányú szívóhatás is kialakul, melyet még elősegít a 11 daraboló tárcsával együtt forgó 13 bordázat is. Ennek következtében a folyadék mozgási energiatartalma megnő és így a daraboló berendezés önmaga, külön szivattyú nélkül képes a folyadéknak a berendezésen belüli mozgatására, felszívására és továbbítására. Az egymáshoz képesti ferde elrendezésű vágóélek ezenkívül elősegítik a darabolandó anyag befogását, illetve a darabolt anyag továbbjutását. A találmány szerinti berendezés főbb előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A berendezés különösebb kiegészítő berendezési részek nélkül (gerebrács, illetve továbbító szivattyú) önmagában alkalmas a darabos anyagot tartalmazó zagy-, iszap-, szennyvíz szilárdfázisának aprítására és a felaprított anyagot hordozó folyadék továbbítására. 2. A berendezés nagyon finom aprítást tud végezni, amely körülmény a szennyvizek biológiai tisztításánál kifejezetten előnyös. Minél kisebb méretű ugyanis a szilárd szennyező anyag, annál kevesebb energiával és kevesebb idő alatt jön létre a lebontás. 3. A berendezés energiaszükséglete - ugyanolyan jellegű szennyvízre és körülményekre vonatkoztatva - az egymáshoz viszonyított ferde elhelyezésű vágóélek miatt lényegesen kevesebb. így a szükséges tartalék teljesítmény is kisebb lehet. 4. A vágóéleken fellépő kisebb terhelő erők kevésbé veszik igénybe a berendezést és magukat a vágóéleket. A vágóélek élettartama megnövekszik. A fogak mindkét oldalán elrendezett vágóélek lehetővé teszik a berendezés működését mindkét forgásirányban. Ezáltal a fogazat vágóéleinek használhatósági ideje megkettőződik. A vágóélek egyszerűen, felrakó hegesztéssel és köszörüléssel felújíthatok, 5. A daraboló berendezés egyszerű, olcsón előállítható. Javítása, karbantartása különösebb felkészültség nélkül végezhető. A kettős feladatnak — aprítás és folyadékszállítás — egy berendezéssel való végrehajtása miatt, igen előnyösen használjuk fel az egyébként is kisebb energiát. 3
