185095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholmentes italok előállítására élesztőaromával

1 2 Az idézett szakcikk 166. oldalán levő 5. táblázat szerint 0,12-1,08 súly% alkoholtartalmú, alkoholsze­gény söröket állítanak elő. A találmányunk szerinti eljárás alapja az a felisme­rés, hogy alkoholmentes italok készítéséhez a kiindu­lási’ folyadékokat (amelyek adott esetben koncentrá­­tumokból - pl. cefre - vagy mustkoncentrátumból állíthatók elő) az erjesztő eljárásból levett, a meger­jedt folyadéktól megszabadított élesztővel olyan ala­csony hőmérsékleten hozunk érintkezésbe, hogy al­koholos erjedés gyakorlatilag nem következik be. Találmányunk tárgya tehát eljárás alkoholmentes italok előállítására élesztőaromával, az aromaanyagok desztilláció vagy adszorbció révén történő elvesztése nélkül, tápanyagokat és/vagy ízanyagokat tartalmazó vizes folyadékok élesztővel történő, az élesztő aroma­anyagainak a sejtekből a folyadékba való (kifundálá­sáig végzett érintkeztetése útján, dy módon, hogy adott esetben tápanyag- és/vagy ízanyag-koncentrá­­tum vízzel történő összekeverésével előállított folya­dékot az erjedési eljárásból levett, a megerjedt folya­déktól megszabadított élesztővel olyan alacsony hő­mérsékleten hozunk érintkezésbe, hogy alkoholos er­jedés gyakorlatilag nem játszódik le. Szakmai körökben mindeddig az a vélemény ural­kodott, hogy az élesztő alacsonyabb hőmérsékleten is az aromaanyagok a folyadék fagyáspontjához kö­zelálló hőmérsékleten is az élesztőből a folyadékba diffundálnak. Az élesztő ugyanakkor további reduktív hatást is kifejt és ezáltal pl. az italban nemkívánt aro­mát előidéző aldehideket redukálja. A kiindulási fo­lyadékot és az élesztőt eljárásunk szerint pl. 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten különösen előnyösen a folyadéK fagyáspontja közelében (pl. -0,4 °C és -0,5 °C közötti hőmérsékleten) hozzuk egymással érint­kezésbe. A kiindulási folyadékot előnyösen hígítás útján dyan száraz anyag tartalomra állítjuk be, hogy az al­koholmentes ital íze kiegyensúlyozott legyen, így pl. sör esetében a túlzott malátaíz elkerülendő, azaz a kapott alkoholmentes ital nem túl édes, nem vízízű és nem is keserű. Az erjeszthető kiindulási folya­dékokat előnyösen az alkoholos erjedésnél kialakuló szárazanyagtartalomra állíthatjuk be. A hígítást to­vábbá a kiindulási folyadéknak az élesztővel való érintkeztetése után is elvégezhetjük. A hígításhoz elő­nyösen oxigénmentes és/vagy csíramentesített és a­­dott esetben lágyított vizet alkalmazhatunk. A kiin­dulási folyadék szárazanyagtartalma előnyösen 30 súly% alatti érték. Eljárásunk során a kiindulási folyadék pH-értéké­­nek csökkentése általában ugyancsak előnyös, mint­hogy ezáltal az alkoholmentes ital íze javítható, az alkoholos erjedés még jobban vissz aszorítható és a mikrobiológiai szennyezés veszélye csökkenthető, A pH savas tartományba történő eltolását híg kénsav­val vagy valamely genuszsawal (pl. almasavval, tej­savval vagy borkősavval) végezhetjük el (pl. 2—6, előnyösen 3-5, alkoholmentes sör esetében különö­sen előnyösen kb.4 értékre). A megsavanyítást mik­robiológiai úton (pl. tejsavbaktérium-tenyészefből nyert tejsavaidat tál) is végezhetjük. Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a száraz­anyagtartalom és a pH-érték beállítását egyidejűleg valamely víz-sav elegy hozzáadásával végezzük el. A találmányunk szerinti eprás másik kiviteli módja szerint előbb a száiazanyagtartalmat állítjuk be víz hozzáadásával, mqjd a pH-t toljuk el valamely sav hoz­záadásával végezzük el. A találmányunk szerinti ejá­­rás máák kiviteli módja szerint előbb a szárazanyag­tartalmat állítjuk be víz hozzáadásával, mgjd a pH-t tájuk el valamely sav hozzáadagdásával. Az eljárás­hoz továbbá az ivóvíznél általában mikrobiológiai szempontból csíraszegényebb és kevesebb hidrogén­­-karbonátot tartalmazó, sörfőzéshez felhasznált vizet is felhasználhatunk. Ezenkívül oxigénmentes és/vagy csíramentesített és lágyított vizet is alkalmazhatunk, amelyhez adott esetben a fentemlített savakat is hoz­záadjuk, a kiindulási folyadékban adott esetben je­lenlevő puffersóktól is függő mennyiségben. Az élesztőaroma-anyagok és tartalom anyagok meg­védése továbbá a kiindulási folyadék és/vagy az alko­holmentes italok ízének és frissességének javítása cél­jából a lehűtött kiindulási folyadékot és/vagy az al­koholmentes italt előnyösen széndioxiddal túltelít­jük, önmagában ismert módon. A széndioxidtartalom 10 ’g/liter, előnyösen kb. 5 g/liter értékig terjedhet. Az élesztőt előnyösen közvetlenül az erjedési fo­lyamatból való levétele után hozzuk érintkezésbe a kiindulási anyagként felhasznált folyadékkal. Az é­­lesztőt előnyösen tejjesen megszabadítjuk a meger­jedt folyadéktól. Eprásunkhoz pl. az alábbi élesztők jöhetnek tekintetbe: Saccharomyces cerevisiae (felső erjedésű sörélesztő), Saccharomyces carlsbergensis (alsó ejjedésű sörélesz­tő), Saccharinyces uvarum (alsó erjedésű sörélesztő), Saccharomyces ellipsodeus (borélesztő), A találmányunk szerinti eljárásnál továbbá más élesztőket vagy élesztőkeverékeket is alkalmazha­tunk. Alkoholmentes sör készítésénél 1 hektoliter meleg komlózott cefrére vonatkoztatva 0,1—4 liter sűrű élesztőt alkalmazhatunk. Ez azt jelenti, hogy az élesztő és a meleg komlózott cefre elegy ében milli­­métrenként kb. 2,000,000-150,000,000 élesztősejt van jelen. Alkoholmentes sör előállításánál pl. a következő­képpen járhatunk el; A meleg komlózott cefre pH-ját 3—6, előnyösen 3 értékre és szárazanyagtartalmát 6—12 súly%, elő­­nöysen 6 súly%-ra állítjuk be és 0 °C alatti hőmérsék­letre, előnyösen -0,4 °C és 0,5 °C közötti hőmérsék­letre hűtjük. Az erjesztési eljárásból frissen levett, a megeijedt sörtől teljesen megszabaditott, nem-vize­­zett élesztőt 0,1-4 liter, előnyösen 1 üter/hektoli­­ter (kb. 30.000.000 élesztősejt/ml) mennyiségben árijuk a híg savas meleg komlózott cefréhez. Az ele­­gyet szakaszosan vagy folyamatosan mossuk és a fen­ti hőmérsékleten tartjuk. Az elegyet előnyösen szén­dioxiddal perkoláljuk és túltelítjük. (Víegftlelő érintke­zési idő (előnyösen 24-48 óra) után az élesztőt a fenti hőmérsékleten az alkoholmentes sörtől mara­déktalanul elválasztjuk. Ezután a szárazanyagtartal­mat a pH-t és a széndioxidtartalmat a kívánt értékre álltjuk be. A fénytörést vagy zavarosodást előidéző kolloid­­-kiválásoknak a tárolás során váó fellépésének meg­­akadáyozása céljából az alkoholmentes sört poívinil­­pirrdidonon, kovasavgéien, valamely hidrogáen vagy xerogélen történő átszűréssel, vagy a nagymolekula­­súlyú fehérjeanyagok enzimekkel történő lebontásá­val stabilizálhatjuk. A mikroorganizmusok által oko­185.095 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom