185057. lajstromszámú szabadalom • Biztonságtechnikai védőszerkezet
2 1 A találmány biztonságtechnikai védőszerkezet, főleg egyik végükön megfogott, a másik végükön szabadon álló forgó hengerekkel rendelkező berendezések, pl. textilipari gépek esetében a kezelő személyek testrészeinek és ruházatának, a forgó hengerek hatáskörzetéből való távoltartására és ezáltal az illető berendezéseknél előfordulható balesetek megelőzésére. A védőszerkezetnek a forgó hengerek palástfelülete közelében elhelyezett, a hengerek alkotóinak irányában kiterjedő védőelemei, pl. védőrúdjai vannak. A védőelemek, pl. védőrudak a berendezés meghajtó mechanizmusát megállító végálláskapcsolóval vannak összeköttetésben, és azoknak mintegy érzékelő vagy beavatkozó működtető szerveit képezik. Számos iparágban, főleg a textiliparban gyakran fordul elő, hogy a terméket vagy annak egyes részeit a különböző megmunkálási folyamatok között hengerek, hengerpárok vagy hengersorok továbbítják. Ezeknél rég- 5 óta napirenden lévő kérdés, hogy valamilyen módon gondoskodni kell arról, hogy a megmunkáló, illetve továbbító berendezések részeit képező hengerek a kezelő személyek kezét és ruházatát be ne tudják kapni, mert az súlyos, nem egyszer csonkulásos balesetet eredmé«0 nyezhet. Különleges gondot okoznak azok a berendezések, amelyek hengerpárjai vagy hengersorai csupán egyik végükön vannak fölfüggesztve vagy a berendezésbe beerősítve. Az ilyen hengerpárok és hengersorok esetében ^5 az egyoldali megfogás abból a meggondolásból származik, hogy a hengerek ún. szabad végét működés közben is meg lehessen közelíteni, illetve ki lehessen szolgálni. Ez azért fontos, mert a hengerekre gyakran üzem közben kell az anyagot fölfűzni. 20 A forgó hengereknél és azok közelében történő tevékenység állandó balesetforrását mindeddig úgy próbálták kiküszöbölni, hogy a gép vázán lévő célszerűen nagy felületű nyomógombbal vagy a veszélyhely fölött és/vagy alatt elhelyezett megrántható kötél segítségével hoztak 25 működésbe vészleállító kapcsolót. A vészleállító kapcsoló általában a meghajtást iktatta ki, és ezáltal állította le a berendezést. Számos hátránya között az ilyen megoldásnak a legfőbb fogyatékossága az, hogy a balesetet szenvedő sze- 30 mély a kritikus pillanatban nem éri el a vészleállító működtető szervét — a nyomógombot vagy kötelet — és így a gép leállítása egy, a közelben tartózkodó további személy feladatává válik. Ez azért kedvezőtlen, mert a termelő üzemek közismerten magas zajszintje mellett 35 a balesetet szenvedő személy segélyt kérő jelzését sokszor nem lehet észlelni. Bebizonyosodott, hogy a szóban forgó megoldás még a legsúlyosabb csonkulásos balesetek megelőzésére sem alkalmas. Léteznek olyan berendezések is, amelyek egy 40 vaßy főbb védőrúddal vannak ellátva. Ezeknek az a feladatuk, hogy a dolgozó személy kezének, egyéb testrészének vagy ruházatának a hengerek közé vagy a henger és a rávezetett anyag közé való bejutását gátolják meg. 45 Az összeforgó hengerek tipikus veszélyzónájának az ún. hengerrésnek az eltakarására szolgál az a szerkezet, amelyet nyitott adagolású gumi- és műanyagipari hengerszékekhez dolgoztak ki, és amelyet a 159.961 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tartalmaz. Az elgondolás 50 értelmében az egymással szemben forgó hengerpárok fölé helyeznek néhány centiméter távolságban ún. segédhengereket, amelyek elbillenhető módon vannak a hengerek fölé függesztve. A megvédendő személy a hengerrés felé való közelí- 55 téskor a védő célt szolgáló segédhengerek valamelyikét óhatatlanul megérinti, aminek következtében a fölfüggesztett segédhenger működésbe hoz egy, a gépet megállító végálláskapcsolót. A megoldás három súlyos fogyatékossággal rendelkezik. Az egyik az, hogy csak ún. 60 magas elhelyezésű összeforgó hengerpároknál nyújt kielégítő védelmet, a másik az, hogy a hengereknek vízszinteseknek kell lenniök, végül pedig egyik végükön szabad hengerek esetében nem is alkalmazható. Többé-kevésbé hasonló elven működik az a védő- 65 szerkezet, amelyet a textilipari nyomógépekhez dolgoz-185 057 2
