185022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív tetrapeptid-származékok előállítására
1 2 gyületeket kapjunk, az 1-es helyzetben lévő tirozilcsoport aniinoesoportjának előnyösen helyettesítettnek kell lennie. E helyettesítő előnyösen metilcsoport B/2-es hely Az I általános képletű peptidek 2-es helyzetében lévő aminosav aszimmetria-centrumának D-konügurációjúnak kell lennie, ezen a helyen több aminosav is szerepelhet. Ilyenek a D-alanin (Ala) (R2 jelentése metilcsoport), D-norleucin (Nie) (R2 jelentése n-butilcsoport), D-treonin (Thr) (R2 jelentése 1-hidroxi-etilcsoport). A peptid 2-es helyzetében előnyösen D-alanin van. C/3-as helyzet A peptid ezen helyzetében glicin (Gly) áll, D/4-es helyzet A peptid 4-es helyzetében para-helyzetben fluoratommal helyettesített L-fenil-alanin (Phe/F/) áll. Ezen aminosav-egység aminocsoportja lehet helyettesítetlen vagy helyettesített (R^). Abban az esetben, ha az ezen a helyen szerepló aminosav-egység aminocsoportja helyettesített, akkor a helyettesítő lehet metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szekunderbutil-csoport. Ezen aminocsoport előnyösen helyettesített, vagy R3 jelentése hidrogénatomtól eltérő. R3 jelentése előnyösen 1—4 szénatomot tartalmazó, primer vagy szekunder alkilcsoport. R^ jelentése legelőnyösebben metil-, etil-csoport. Az I általános képletű vegyületek C-terminális helyzetében lévő csoport valamely amlnosavból leszármaztatható amid (-CO-NH2). Az I általános képletű vegyiileteket a peptidszintézis szokásos módszereivel állítjuk elő. Egyes I általános képletű vegyületek előállítása során részleges racemizáció következhet be. Ha ilyen racemizáció be is következik, ez sohasem olyan mértékű, hogy az I általános képletű vegyületek fájdalomcsillapító hatása ezáltal szignifikánsan megváltozzék. Az I általános képletű vegyületeket előállíthatjuk szilárd fázisú, vagy klasszikus, oldatban lefolytatott peptidszintézis útján. Ha a szilárd fázisú módszert követjük, akkor a peptidláncot valamely gyanta hordozón fokozatosan építjük ki, általában valamely benzhidril-amin típusú gyantán, vagy klórmetilezett polisztiro]-gyantán. Végül a terméket hidrogén-fluoriddal körülbelül 0“C hőmérsékleten hasítjuk le a gyantáról, és általában kromatográfiás úton tisztítjuk. Bármelyik módszert is követjük, az I általános képletű vegyületek előállítása abban áll, hogy aminosavakat, vagy peptidgrafmenseket reagáltatunk egymással oly módon, hogy az egyik aminosav vagy peptidfragmens aminocsoportját a másik aminosav vagy peptidfragmens karboxilcsoportját a másik aminosav vagy peptidfragmens aminocsoportjával reagáltatjuk, s így amidkötést hozunk létre. A hatékony kapcsolás érdekében kívánatos, hogy egyrészt a reakcióban közvetlenül részt nem vevő valamennyi reakcióképes csoportot megfelelő védőcsoportok segítségével inaktiváljuk, másrészt pedig, hogy a kapcsolni kívánt karboxilcsoportot a kapcsoláshoz megfelelő módon aktiváljuk. Ennek érdekében gondosan kell meghatározni mind az egymást követő reakciók sorrendjét és reakciókörülményeit, továbbá megfelelő védőcsoportokat kell alkalmaznunk ahhoz, hogy a kívánt pepiidet elő tudjuk állítani. Az 1 általános képletű vegyületek előállítása során felhasznált valamennyi aminosavat, amely a szükséges védőcsoportokat és aktiváló csoportokat tartalmazza, a peptidszintézisben szokásos, ismert módszerekkel állítjuk elő. Az I általános képletű vegyületek totálszintézisének minden egyes lépéséhez a védőcsoportok meghatározott kombinációját alkalmazzuk. Azt találtuk, hogy a szintézist ezen kombinációk alkalmazásával lehet a legkönnyebben végrehajtani. Alkalmazhatnánk az I általános képletű vegyületek szintézise során más kombinációkat is, azonban feltehetőleg kevesebb sikerrel. így például az I általános képletű vegyületek szintézise során amin-védőcsoportként használhatunk például benziloxi-karbonil-, tercier-butoxikarbonil-, tercier-amiloxikarbonil-, p-metoxi-benziloxi-karbonil-, adamantiloxi-karbonil- és izoborniloxi-karbonil-csoportot, továbbá a tirozin hidroxilcsoportjának védésére általában benzilcsoprtot (Bzl) alkalmazunk, bár jó eredménnyel alkalmazhatunk más csoportokat is, például p-nitro-benzil-(PNB), p-metoxi-benzilcsoportot (PMB) ás más hasonló csoportokat. Az I általános képletű vegyületek előállítása során a karboxilcsoportok védésére használhatunk bármilyen tipikus észterképző csoportot, így például metil-, etil-, benzil-, p-nitrobenzil-, p-metoxibenz.il-, 2,2,2- -triklór-etil-csoportot és más hasonló csoportokat. Az I általános képletű vegyületek előállítása során valamely, az aminocsoportján (vagy aminocsoportjain) megfelelően védett aminosavat vagy peptidfragmenst úgy kapcsolunk össze valamely, a karboxilcsoportján védett aminosavval vagy peptidfragmenssel, hogy az aminocsoportján (vagy aminocsoportjain) védett aminosav vagy peptidfragmens szabad karboxilcsoportját aktiváljuk. Ezt végrehajthatjuk többféle ismert módszer bármelyikével. Az egyik ilyen aktiválási módszer során a karboxilcsoportot vegyes anhidriddé alakítjuk. E célból a szabad karboxilcsoportot valamely más sav, általában a szénsav valamely származékával, például savkloridjával reagáltatjuk. A vegyes anhidridek előállításához savkloridként használhatunk például klórhangyasav-etil-észtert, klórhangyasav-fenil-észter, klórhangyasav-szekunder-butil-észtert, klórhangysav-izobutil-észtert, pivaloil-kloridot vagy más hasonlókat. Előnyösen klórhangysav-izobutil-észtert alkalmazhatunk. Egy másik módszer szerint a kapcsolási reakcióhoz úgy aktiváljuk a karboxilcsoportot, hogy valamely aktív észterré alakítjuk. Ilyen aktív észterek például a 2,4,5-triklór-fenil-észter, a pentaklór-fenil-észter, a p-nitro-fenil-észter és más hasonló észterek. Egy további alkalmazható kapcsolási módszer a jól ismert azidos kapcsolási módszer. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint az I általános képletű vegyületek előállítása során a szabad karboxilcsoportokat N,N’-diciklohexil-karbodiimiddel (DCC) aktiváljuk a kapcsoláshoz. Ezt az aktiválást és kapcsolást úgy végezzük, hogy a kapcsolni kívánt aminosav vagy peptidfragmens mennyiségével molárisán azonos mennyiségű DCC-t használunk, és az átalakítást 1-hidroxi-benzotriazol (HBT) molárisán azonos mennyiségének jelenlétében végezzük. Az 1-hidroxi-benzotriazol segítségével visszaszoríthatjuk a nem-kívánatos mellékreakciókat, így a racemizációt is. Az I általános képletű vegyületek előállításának bizonyos fázisaiban le kell hasítanunk a védőcsoportokat. Egy átlagosan képzett peptidkémikus könnyen ki tudja választani a védőcsoporiok közül azon csopor185.022 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
