185008. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény és eljárás az N-(trifluor-acetil-)- N-(foszfono-metil)-glicin-amid- és -hidrazid-származék hatóanyagok előállítására

1 2 A találmány lierbicid készítményekre és a ható­anyagként szolgáló N-(trifluor-acetil)-N-(foszfono-me­­til)-glicin-amid- és hidrazidszármazékok előállítására vonatkozik. A találmány tárgya eljárás olyan N-(trifluor-acetil)­­-N-(foszfono-met il)-g]icin-észterek előállítására, ame­lyek amid- vagy hidrazid-csoportokat tartalmainak foszforatomjukhoz kötve. A 3,970.695 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint (A) általános képletű N-(per­f)uor-acil)-N-(foszfono-metil)-glicineket — a képletben n értéke 1—4 és m jelentése 1 vagy 0, úgy állítanak elő, hogy (perfluor-acil)-anhidridet N-(foszfono-me­­til)-glicinnel reagáltatnak perfluor-alkánsav jelenlété­ben, amelynek során olyan vegyidet képződik, ahol m jelentése 1, és a kapott vegyületet hídrolizálják, így olyan vegyületet kapnak,ahol m értéke 0. v Az N-(foszfono-metil)-glicint, ennek sóit, amidjait, észtereit és más származékait a 3,799.758 számú ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban is­mertették és poszt-emergens herbixid hatást mutat­nak. Az N-(foszfono-metil)-glicin más származékai nö­vénynövekedést szabályozó szerek hatóanyagai lehet­nek. Ilyen származékokat a 3,853.530 számú ameri­kai egyesült államokbeli szabadalmi ieírásban írtak le. N-(foszfono-metil)-glicin-fenil-hidrazidokat a 3,972. 915 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetnek. A találmány szerinti herbicid készítméimek ható­anyagaként használt új N-(trifluor-acetil)-N-(foszfono­­-metil)-glicinát-amid- és hidrazidszármazékok az (I) ál­talános képletnek felelnek meg. A képletben R vala­mely 1 — 10 szénatomos alkilcsoport, egy klór-(l —4 szénatomos)-alkil-csoport vagy 3—6 szénatomos alko­­xi-alkíl-csoport, R’jelentése hidrogénatom, 1-4 szén­atomos alkilcsoport, 2—4 szénatomos alkenilcsoport vagy 2—4 szénatomos alkinilcsoport, Z valamely 1 —6 szénatomos alkilcsoport, 2—6 szénatomos alkenilcso­port, 3-6 szénatomos alkinilcsoport, 3—7 szénato­mos cikloalkilcsoport vagy egy R2-N-R3 általános képletű csoport - ahol R2 1-4 szénatomos alkilcsoport, fenil-, penta­­fluor-fenil- vagy 1-4 szénatomos alkoxl-fenil-csoport, és , RJ hidrogénatom vagy 1-4 y.énatomos alkilcso­port vagy a nitrogénatommal Rz és RJ piperidino­­vagy morfolmogyűrú't alkothat - vagy Z és R’ együttesen pirrolidinogyűrűt alkothat. R szubsztituens által képvisel akoxi-alkil-csoport­­ként például i metoxi-etil-, metoxi-propil-, metoxi­­-butil-, etoxi-etil-, etoxi-propil-, propoxi-eti!-, propo­­xi-propil-csoportok említhetők meg. Az (1) általános képletű új vegyületeket úgy állít­juk elő, hogy valamely (II) általános képletű N-(tri­­fluor-acetil)-N-(foszfono-metil)-glicin-ész.ter-diklori­­dot, ahol - R jelentése a fenti - egy R2 H - N R 1 általános képletű aminnal vagy hidrazinnal - R’ és Z jelentése a fenti — valamely szerves oldószerben és egy amin, mint hidrogén-klorid megkötőszer jelenlété­ben, lényegében vízmentes körülmények között, 10 °C-tól körülbelül 50 °C-ig terjedő hőmérséklettar­tományban, előnyösen szobahőmérsékleten, reagálta­­tunk. Az (I) általános képletű vegyületek fenti reakció szerinti előállításánál amin-reakciópartnert felesleg­ben használhatunk vagy egy tercier amint alkalmazha­tunk hidrogén-klorid megkötő anyagként. A hidro­­gén-kloridot megkötő amint előnyösen sztöchiometri­­kus mennyiségnél nagyobb mennyiségben alkalmaz­zuk a reakció teljessé tétele érdekében. Az itt használt tercier-amin kifejezésen tercier-alkil-aminokat, pél­dául trimetil-amint, trietil-amint, tributil-amint, tri­­hexil-amint valamint aromás tercier aminokal, például piridint, kinolint értünk. A reakcióban résztvevő anyagok aránya széles tar­tományban változhat. A szakterületen jól ismert, hogy az N-(trifluor-acetil)-N-(foszfono-metil)-glicinil­­-dikloridban mindegyik klóratom egy amino- vagy hidrazin-csoporttal reagál, és ennek megfelelően a rea­gáló anyagokat egyenértéknyi mennyiségben alkal­mazhatjuk. Abban az esetben, ha illékony amirtokat vagy hidrazinokat használunk, néha kívánatos az amin vagy a hidrazin feleslegben való alkalmazása. Az előállításnál alkalmazott (II) általános képletű észter-dikloridot úgy kapjuk, hogy valamely (III) ál­talános képletű N-(foszfono-metil)-glicin-észtert — R jelentése a fenti - (trifluor-ecetsav-anhidriddel reagál­­tatunk körülbelül 10 °C és 35 °C közötti hőmérsékle­ten, utána az anhidridfelesleget eltávolítjuk és ezt kö­vetően a reakcióterméket felesleges mennyiségű tio­­nil-kloriddal kezeljük visszafolyató hűtő alatt mele­gítve. A felesleges tionil-kloridot vákuumban eltávolít­juk és a (II) általános képletnek megfelelő dikloridot kinyerjük. Az (I) általános képletű vegyületek — ahogy emlí­tettük — herbicid készítmények hatóanyagai lehet­nek. A következő példákon az (I) általános képletű ha­tóanyagok előállítását, a herbicid szerek készítését és alkalmazásukat mutatjuk be anélkül, hogy az oltalmi kört a bemutatott módszerekre, készítményekre vagy alkalmazásokra korlázotnánk. 1. példa 3,3 g (0,01 mól) etil-N-(trifluor-acetil)-N-(diklór­­-foszfono-metíl)-glicinát 50 ml dietil-éterrel készített oldatához keverés közben cseppenként hozzáadjuk 3 g (0,0423 mól) pirrolidin50 ml éterrel készített olda­tát. A reakcióelegyet 1 1/2 óra hosszat szobahőmér­sékleten keverjük, majd szűrjük és a szűrletet vá­kuumban betöményítjük. Ilymódon 4,3 világosbarna viszkózus olajat kapunk. Az olajat petroléterrel extra­háljuk és így 3,75 g etil-N-(trifluor-acetil)-N-(dipirro­­lidin-foszfono-meti!)-glicinátot kapunk gyengén elszí­­neződött viszkózus olaj alakjában. nD = 1,4500. Analízis Számított:C 45,10, H 6,32,N 10,52% Talált: C 44,96, H 6,24, N 10,48% 2. példa 3,1 g (0,0423 mól) n-butil-amin 4- ml éterrel készí­tett oldatához keverés közben cseppenként hozzáad­185.008 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom