185004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatok és/vagy szuszpenziók szárazanyag-tartalmának granulátum formájában történő kinyerésére, porok és porkeverékek granulátum gázzal fluidizált rétegből, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

1 185 004 2 esés anyagot utólagos műveleteknek — pl. frakcionálás, aprítás stb. - kellene alávetni. A kitűzött célt oldatok és/vagy szuszpenziók száraz­anyag-tartalmának megfelelő szemcseméreteloszlású gra­nulátum formájában történő kinyerésére ill. porok és porkeverékek ugyancsak kívánt szemcseméreteloszlású granulálására egyaránt olyan tárgyi ejárás kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynek során a találmány értelmében a fluidizált rétegben lévő, ott keletkező ill. oda bevitt és növekedő lebegő anyagszemcséket magában a fluidizált rétegben előválasztott, beállítható nyílású, legalább egy résen folyamatosan átkényszerítve aprító mechanikai igénybevételnek vetjük alá. A fluidizált rétegben lebegő anyagszemcsék átkényszerítését a ré­­se(ke)n az utóbbi(ak) és az anyagszemcsék között irá­nyított relatív elmozdulás létrehozásával és folyamatos fenntartásával végezzük. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a stacio­ner szemcseméreteloszlás kialakulásához, ill. az igények­nek megfelelő szabályozásához szükséges alapszemcséket már magában a fluidizált rétegben létrehozhatjuk úgy, hogy az ottlévő szemcséket aprító hatású mechanikai igénybevételnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárás lényege tehát az, hogy a fluidizált rétegben az oldat ill. szuszpenzió vagy kötő­anyagtartalmú oldat beporlasztás hatására végbemenő szemcseméret-növekedési folyamatokat (felületi rétege­­ződés, agglomeráció) a stacioner szemcseméreteloszlás kialakítása, ill. szabályozása céljából már magában a fluidizált rétegben kompenzáljuk úgy, hogy a fluidizált rétegben olyan, változtatható mértékben aprító hatású speciális mechanikai igénybevételt hozunk létre, amellyel az előállított szemcsék maximális mérete, ill. a keletkező szemcsés anyag szemcseméreteloszlása viszonylag tág ha­tárok között szabályozható. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítás! módjainál a fluidizált rétegben keletkező lebegő anyag­szemcséket a fluidizált rétegben folyamatosan változta­tott térbeli helyzetű rése(ke)n kényszerítjük át, a rés(ek) térbeli helyzetét célszerűen periodikusan, pl. forgató mozgással változtathatjuk a fluidizált réteg egy adott tér­részében, célszerűen a réteg alsó zónájában. A fluidizált réteg ezen zónájába kerülő szemcsék a folyamatosan mozgó rése(ke)n kényszerülnek átjutni. Ennek következ­tében a rés(ek)nél nagyobb méretű szemcsék, ill. adott esetben a rés(ek) méreténél kisebb szemcsék egy része is szükségszerűen aprózódik. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas tárgyi berendezésnek a találmány szerint a fluidizációs cella belső terében a fluidizált réteg tartományában el­rendezett legalább egy résképző szerve van, amely cél­szerűen aprítófelületből és az utóbbihoz képest változ­tatható, állítható résnyílással .elrendezett, az aprítófelü­lettel célszerűen párhuzamos tengelyű legalább egy gör­gőből áll. Az aprítófelület és/vagy a görgő(k) felülete előnyösen érdesített, példaképpen rovátkolt kiképzésű. Az aprítófelület és a görgőfelület közötti résnyílás névle­ges értékét a mindenkori kívánt szemcseméreteloszlásnak megfelelő méretre állíthatjuk'be résállító szerkezet segít­ségével. Túlterhelés, törések elkerülése érdekében cél­szerűnek bizonyult, ha a résképző szervet, különösen annak résállító szerkezetét úgy alakítjuk ki, hogy a gör­gőik) az aprítófelülettől meghatározott küszöbértékű erőhatásra a résnyílás megnövekedése értelmében átme­netileg eltávolodjanak. A nagyobb szemcsék aprításá­nak hatékonysága tovább növelhető és esetleg fluidizá­ciós rendellenességek kialakulása megelőzhető eseten­ként hátrahajlított lapkeverő járulékos alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyei a következőkben foglalhatók össze : Az eljárással oldatok ill. szuszpenziók szárazanyag­­tartalmát - ellentétben a több műveletből álló technoló­giákkal — folyamatos üzemű fluidizációs berendezésben, egy lépésben, közvetlenül a követelményeknek megfelelő fizikai tulajdonságokkal (szemcseméret-eloszlás, nedves­ségtartalom) rendelkező granulátum (szemcsés anyag) formájában nyerhetjük ki. Az eljárás egyik legfőbb előnye, hogy a keletkező szi­lárd anyag stacioner fizikai jellemzőit (szemcseméret, nedvességtartalom) már a fluidizált rétegben kialakítjuk és az igényeknek megfelelően szabályozzuk. A fluidi­zációs berendezésből elvezetett szemcsés anyagot utó­lagos műveleteknek (pl. frakcionálás, aprítás, szilárd­anyag szállítás és adagolás, stb.) alávetni nem szükséges. Ezért az eljárás megvalósítására alkalmas berendezés, de főként a berendezés üzemeltetése lényegesen egyszerűbb lesz. Ugyanakkor a berendezés fajlagos termelékenysége növekszik, mert nincs szükség a kilépő szilárd anyag egy részének visszavezetésére, ill. magas réteghőmérséklet létrehozására. A berendezés beruházási és üzemeltetési költségei a fenti tényezők hatására (az aprítóelem és a meghajtó motor költségtényezőit is figyelembe véve) számottevően csökkennek. A termék szemcseméretét (viszonylag széles) kb. 0,2—5,0 mm-es méret intervallumban igen egyszerű esz­közökkel (a görgők méreteinek, számának ill. résnyí­­lás(ok) változtatásával) megbízhatóan szabályozhatjuk. Ugyanakkor az aprítószerv fordulatszámának növelésé­vel ill. csökkentésével a szemcseméret folyamatosan, akár üzem közben is változtatható. A kilépő szemcsés anyag fő tömege (kb. 90 s%-a) az aprítási paraméterektől függően különböző, de igen szűk méretin iervallumban (pl. 0,2-0,8 mm, 0,6-1,6 mm, 1—2,5 mm, stb.) talál­ható, ami a további feldolgozás, a kiszerelés ill. a felhasz­nálás szempontjából egyaránt előnyös. Porok és porkeverékek granulálása esetén is szűk szemcsefrakciójú granulált termék állítható elő, amely további feldolgozást nem igényel, beállítható a maximá­lis szemcseméret, amelynél nagyobb nem kívánatos a termékben, a szemcseméreteloszlás üzem közben is szabá­lyozható, s végül a granulátum átlagosan kb. 20—25 %­­kai tömörebb, felülete simább, gördülékenységi és szi­lárdsági jellemzői jobbak, mint a hagyományos fluidi­zációs granulálással előállított granulátumok esetén. Az eljárás alkalmazhatóságát a feldolgozandó anyagok fizikai jellemzői (pl. alacsony olvadáspont, ill. bomlási hőmérséklet) nem korlátozzák. Az eljárás a vegyipar és rokon iparágak számos terü­letén alkalmazható közbülső és végtermékek előállítására, így például a gyógyszeriparban a hatóanyagok kinyeré­sére, ill. tablettázásra kerülő, hatóanyagot és töltőanya­got tartalmazó granulátum előállítására; a növényvéflő­­szeriparban szemcsés hatóanyag, ill. hatóanyagot és hor­dozóanyagot tartalmazó granulált végtermék előállítá­sára; továbbá a szerves vegyipar más területein is, pl. különböző enzimek granulátum formában történő ki­nyerésére femientlevekből; a műtrágyaiparban egy- ill. többkomponensű granulált műtrágyák előállítására; a szervetlen vegyiparban különböző szervetlen sók kinyerésére; a szilikátipar számos területén, pl. a hír-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom