185002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-amino-penám vegyületek előállítására

1 2 és 1,1-diklór-dimetil-éter. A lia általános képletű kiindulási vegyületeken át­menő, kondenzálószerként 1,1-diklór-dimetil-étert al­kalmazó eljárásváltozatot célszerűen egy erős szerves bázis jelenlétében és valamilyen iners szerves oldószer­ben végezzük, a Ild általános képletű kiindulási ve­gyületeken át ortohangyasav-észter vagy tio-ortohan­­gyasav-észter kondenzálószerek alkalmazásával vég­zett eljárásváltozat előnyösen valamilyen alkilezö-ka­­talizátor, így egy Lewis-sav, például cink(Il)-klorid vagy bór-trifluorid-éterát jelenlétében megy. ngy izolált vagy in situ előállított Ha általános kép­letű kiindulási vegyület valamilyen III általános képle­tű penám-vegyülettel végbemenő reakcióját előnyösen a szabad funkciós csoportok átmeneti védése közben és valamilyen erős szerves bázis jelenlétében végzik. Legalább közel ekvivalens mennyiségű Ha általános képletű imid-halogenidet és bázist használnak, az utóbbi azonban előnyösen fölöslegben is használható, például körülbelül 2-3 ekvivalensnyi mennyiségben. A köztitermékekben adott esetben jelenlévő minden­egyes szabad karboxilcsoport esetén további egy ekvi­valens bázis használandó. Megfelelő erős szerves bázi­sok különösen a szokásos sóképző tercier aminok, pél­dául tercier alifás mono- vagy diaminok, így rövid­­szénláncú alkjl(-)rövidszénláncű alkilén)-diaminok, például N,N,N\N -tetraetil-etilén-diamin, gyűrűs mo­no- vagy diaminok, így N-szubsztituáltak, például N-(rövidszénláncű alkil)-, alkilén-, azaalkilén- vagy oxaalkiién-aminok, például N-metil-piperidin vagy N-metil-morfolin, előnyös megfelelő sóképző tercier aminok különösen a rövidszénláncű trialkil-aminok, például trietil-amin vagy diizopropil-etil-amin, továb­bá N-metil-morfolin. Iners oldószerként vagy hígítószerként minden vízmentes, előnyösen poláros oldószer megfelel, a­­mely nem tartalmaz szabad funkciós csoportokat. El­sősorban halogénezett szénhidrogének, különösen dí­­klór-metán vagy kloroform, továbbá ketonok, így ace­­ton, éterek, így dietil-éter, anizol vagy tetrahidro­­furán, valamint aromás szénhidrogének, például ben­zol vagy toluol, vagy hidrolizissel szemben ellenálló észterek, így etil-acetát megfelelőek reakcióközeg­ként. Általában az előbbi reakció során korábban izolált Ha illetve Ild általános képletű kiindulási vegyületek­­ből indulunk ki, amelyeket egy előbb megnevezett iners oldó- vagy hígítószerben oldunk vagy szuszpen­­dálunk, és egy olyan III általános képletű vegyület ol­datához adjuk hozzá, amelyben Ha általános képletű kiindulási anyagok alkalmazása esetén az R2 karboxil­­csoportot előzetesen, például szililezéssel védjük, majd az elegyet a megadott reakcióhőmérsékletre le­hűtjük, és a reakciót az erős szerves bázis hozzáadásá­val beindítjuk vagy meggyorsítjuk. Az I általános képletű vegyületek előállításához a Ha általános képletű kiindulási anyagok in situ is előállíthatok, és közvetlenül, előzetes tisztítás vagy izolálás nélkül, felhasználhatók. Ennek során az előbb említettekhez hasonló reakciókörülményeket kell biz­tosítani, azzal a kivétellel, hogy a reakcióhőmérsékle­­tct előnyösen valamivel alacsonyabban kell megvá­lasztani. Így a reakciót például kezdetben -30-tól -70 °C-ig terjedő hőmérséklettartományban végezhet­jük, majd utána lassan hagyjuk emelkedni a hőmér­sékletet. A Ild általános képletű kiindulási vegyieteknek a III általános képletű vegyietekkel végbemenő reak­ciója olyan különös előnnyel tűnik ki, hogy egy ön­magában az előbb leírt megfelelő munkamód esetén egy III általános képletű vegyületben jelenlévő sza­bad karboxilcsoportot általában nem kell védeni, és a reakció már kezdettől fogva valamivel magasabb hő­mérsékleten , induláskor körülbelül 0 °C-on, és később mintegy +20 -40 °C-ra melegedve is optimálisan megy végbe. A leírt eljárás szerint kapott I általános képletű ve­gyületben adott esetben az R2 karboxilcsoport, vala­mint egy adott esetben az Rt csoportban jelenlévő funkciós csoport még egy védőcsoportot is hordoz­hat, amelyet kívánt esetben vagy szükség esetén ön­magában ismert módon, például szolvolitikusan, re­duktive vagy fotolitikusan, vagy akár enzimatikusan hasíthatunk le.. így egy karboxil-, hidroxil- és/vagy amino-csoport védelmére alkalmazott szilil-védőcsoport, például a trimetil-szilil-védőcsoport, szolvolitikusan, például hidrolitikusan vagy alkoholizissel eltávolítható, a­­mennyiben ez a lehasítás nem ment már a reakcióe­­legy feldolgozása során teljesen végbe. Halogénezett rövidszénláncű alkil-csoporttal, különösen 2,2,2-tri­­klór-etil-csoporttal védett karboxilcsoport, például va­lamilyen kémiai redukálószerrel, így valamilyen fém­mel, például cinkkel, vagy egy redukáló fémsóval, pél­dául króm(II)-kloriddal vagy -acetáttal, rendszerint egy sav, például vizes ecetsav vagy hangyasav vagy elő­nyösen vizes alkohol jelenlétében, és egy aril-karbo­­nil-metilcsoporttal észterezett karboxilcsoport egy nukleofil hasítóreagenssel, így nátrium-tiofenoláttal vagy nátrium-jodiddal végzett kezeléssel alakítható karboxilcsoporttá. Egy megfelelő aril-metilcsoporttal észterezett karboxilcsoport például besugárzással, elő­nyösen ultraibolya fénnyel hasítható, így 290 m/r alattival, ha az aril-metilcsoport például egy adott esetben 3-, 4- és/vagy 5-helyzetben rövidszénláncű al­­koxi- és/vagy nitro-csoporttal szubsztituált benzilcso­­port, vagy 290 mfi felettivel, ha az aril-metilcsoport például 2-helyzetben nitrocsoporttal szubsztituált benzilcsoport. Egy megfelelően, így terc-butil- vagy difenil-metil-csoporttal szubsztituált metilcsoprottal észterezett karboxilcsoport -különösen kedvező mó­don, például kielégítően savas közeggel, így trifluor­­-ecetsawal, adott esetben valamilyen nukleofil ve­gyület, így fenol vagy anizol hozzáadásával végzett kezeléssel szabadítható fel. Egy aktivált észter vagy anhidrid formában lévő karboxilcsoport egy semle­gestől gyengén savasig vagy gyengén bázikusig terjedő kémhatáséi adott esetben víztartalmű közeggel, így ecetsavval, vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal vagy körülbelül 7-9 pH-jű vizes kálium-foszfát puf­­ferrel végzett hidrolizissel, míg egy hidrogenolítiku­­san hasítható csoporttal, például benzil-, p-nitro-cso­­port előnyösen hidrogenolizissel, például palládium­­-katalizátor jelenlétében történő hidrogénezéssel ha­sítható le. Egy adott esetben szubsztituált, így fenil-, metoxl­­vagy nitro-csoporttal egy- vegy többszörösen szubszti­tuált benzil-védőcsoporttal védett karboxil- vagy hid­­roxil-csoport aktív hidrogénnel vagy esetben egy gyengén savas hasítószerrel hasítható le, a szubszti­­tuensek fajtájától függően többé vagy kebésbé köny­­nyen. így a benzil-észtercsoport, illetve a p-metoxi-85.002 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom